Interjú

„Nem csinálhattunk forradalmat”

Peter Kurth színész

Film

Megjelenésünk napján indul a Cirkóban A változás valutája című film, amely Németország újraegyesítését tárgyalja a komédia eszközeivel, mégsem teljesen felhőtelenül. Az egyik főszereplővel, számos német film és színpadi siker hősével beszélgettünk – jobbára az NDK-ról.

Magyar Narancs: A változás valutája 1990 nyarán játszódik, és meglehetősen romantizálva jeleníti meg azt a történelmi időszakot, a keletnémet polgárok viszonyát a fal leomlásához és az ország újraegyesítéséhez. A saját emlékei mennyire vágnak egybe ezzel, egyáltalán mi történt önnel akkoriban?

Peter Kurth: Nagyon különös időszak volt, és ez a film persze elsősorban egy film, ráadásul komédia. Mire vágytak akkor a keletnémet emberek? Hogy végre pénzhez jussanak. Ez volt a nagy álom: a pénzzel végre előbbre juthatunk, végre van jövőnk. Ez az újrakezdés ideje volt, még nem a csalódásoké. Én akkoriban a Karl-Marx-Stadt-i színházban játszottam – a városnak aztán hamarosan ismét Chemnitz lett a neve –, és megpróbáltunk a saját eszközeinkkel küzdeni a várható csalódások ellen. Már az újraegyesítés előtt bevezettük a színházban, hogy az előadások után nyitva marad az épület, és beszélgetést kezdeményezünk a nézőkkel. Felajánlottuk, hogy maradjanak ott és beszélgessünk a darabról, de persze soha nem csak a darabról volt szó. Megpróbáltunk ellene tartani a nyugati nyomásnak. Megpróbáltuk erősíteni azt a gondolatot, hogy ki kéne vívnunk egy olyan pozíciót, amelyből tárgyalhatunk, hogy ne csak egyszerűen „átvegyen” bennünket a Nyugat. Azt szerettük volna elérni, hogy autonómiát kapjunk, hogy párbeszédet folytathassunk a nyugati országrésszel, hogy tárgyalhassunk, hogy diplomáciai viszonyba kerüljünk egymással – szörnyű, hogy mindez nem valósult meg. Mi ott és akkor úgy láttuk, hogy katasztrófához vezet majd, hogy ilyen hirtelen egyesül a két ország.

MN: Valóságosnak tűnt akkoriban egy demokratikus, polgári Kelet-Németország képe?

PK: Visszanézve ma már világos, hogy ez nem volt reális elképzelés.

MN: De valóban hittek benne?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.