Interjú

„Nem csinálhattunk forradalmat”

Peter Kurth színész

Film

Megjelenésünk napján indul a Cirkóban A változás valutája című film, amely Németország újraegyesítését tárgyalja a komédia eszközeivel, mégsem teljesen felhőtelenül. Az egyik főszereplővel, számos német film és színpadi siker hősével beszélgettünk – jobbára az NDK-ról.

Magyar Narancs: A változás valutája 1990 nyarán játszódik, és meglehetősen romantizálva jeleníti meg azt a történelmi időszakot, a keletnémet polgárok viszonyát a fal leomlásához és az ország újraegyesítéséhez. A saját emlékei mennyire vágnak egybe ezzel, egyáltalán mi történt önnel akkoriban?

Peter Kurth: Nagyon különös időszak volt, és ez a film persze elsősorban egy film, ráadásul komédia. Mire vágytak akkor a keletnémet emberek? Hogy végre pénzhez jussanak. Ez volt a nagy álom: a pénzzel végre előbbre juthatunk, végre van jövőnk. Ez az újrakezdés ideje volt, még nem a csalódásoké. Én akkoriban a Karl-Marx-Stadt-i színházban játszottam – a városnak aztán hamarosan ismét Chemnitz lett a neve –, és megpróbáltunk a saját eszközeinkkel küzdeni a várható csalódások ellen. Már az újraegyesítés előtt bevezettük a színházban, hogy az előadások után nyitva marad az épület, és beszélgetést kezdeményezünk a nézőkkel. Felajánlottuk, hogy maradjanak ott és beszélgessünk a darabról, de persze soha nem csak a darabról volt szó. Megpróbáltunk ellene tartani a nyugati nyomásnak. Megpróbáltuk erősíteni azt a gondolatot, hogy ki kéne vívnunk egy olyan pozíciót, amelyből tárgyalhatunk, hogy ne csak egyszerűen „átvegyen” bennünket a Nyugat. Azt szerettük volna elérni, hogy autonómiát kapjunk, hogy párbeszédet folytathassunk a nyugati országrésszel, hogy tárgyalhassunk, hogy diplomáciai viszonyba kerüljünk egymással – szörnyű, hogy mindez nem valósult meg. Mi ott és akkor úgy láttuk, hogy katasztrófához vezet majd, hogy ilyen hirtelen egyesül a két ország.

MN: Valóságosnak tűnt akkoriban egy demokratikus, polgári Kelet-Németország képe?

PK: Visszanézve ma már világos, hogy ez nem volt reális elképzelés.

MN: De valóban hittek benne?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.