Nekrológ

Az utolsó európai filmcsillag

Film

Alain Delon (1935–2024)

Van egy jelenet Henri Verneuil 1963-ban készült Alvilági melódia (Mélodie en sous-sol) című filmjében. Nyitott tetejű tűzpiros sportkocsi halad kényelmesen a Croisette-en, Cannes-ban. Jobbra a tenger, balra a méregdrága szállodák, a volán mögött Alain Delon. Az egyik szállodából épp kilép egy bikinis nő, persze, hisz’ karnyújtásnyira a tenger, csak át kell vágnia a kijelölt gyalogátkelőhelyen, oly szép, lehetne akár manöken is. Rámosolyog az elsuhanó autóban bámészkodó, csinos fiúra, ő pedig mosolyogva visszainteget. A kép gyönyörű… és módfelett ironikus, tulajdonképpen egy karikatúra.

Bár a celluloidszalag, s különösen mindaz, amit rögzítenek rá (rögzítettek valaha is) romlandó, romlandóbb, mint a málna vagy a hal, mégis ez marad meg Alain Delonból. Ez a kép. Mert valójában mind megveszünk azért, ami elveszendő, s imádjuk a legtöbbet, ami széthull.

Ráadásul a képen minden hamis, a hős öltönyének utolsó cérnaszála, az autó, alkalmasint még a napsütés is (gondoljunk csak az eredeti címre). Delon valójában csóró bűnöző, nemrég két évet húzott le a sitten, 27 éves, munkája nincs, a szülei nyakán él, akik ezt napi rendszerességgel az orra alá dörgölik. „Szerencséjére” korábbi cellatársa egy igazi nehézfiú (Jean Gabin, ki más?) épp nekivág a nagy bulinak, kirabolni a Palm Beach kaszinót, a Riviéra e híres műintézményét (áll ma is, lehet még próbálkozni).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.