Nekrológ

Az amerikai nagybácsi

Gene Hackman (1930–2025)

Film

Van egy jelenet… persze, ez az egész történet – egy fényes mozicsillag pályája – elmesélhető lenne pusztán jelenetek egymás utáni felsorolásával. De ez a jelenet egészen különleges, ilyet egyetlen kábítószeres történetben sem lehet látni.

Félelmetes, megrázó, pedig szinte nem történik közben semmi. Az 1971-es Cisco Pike című filmről beszélünk, akkoriban nagy szezonja volt az ilyesmiknek, ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, az 1969-es Szelíd motorosok utózmányai­nak. Leo Holland, a gonosz zsaru beállít üldözöttje, a kábszerterjesztéstől és elszánt üldözőjétől mindenáron szabadulni igyekvő szerencsétlen barátnőjéhez, és nekilódult szívdobogására panaszkodva kér egy pohár vizet. Idegesítően sokáig marad, s feszt magyaráz közben mindenféle marhaságokat, ám mielőtt kéretlen vizitjéből távozna, még bemutat egy olyan helyben futást, melytől lehelet megszegik, szó bennszakad. Nincsenek megelevenedő hallucinációk, nincs lassan aláereszkedő sárga köd, bódulat, nincs semmi mutatvány, csak az a helyben futás, és mégis látszik, hogy be van a csávó tépve, mint az állat. Félelmetes és szánalmas egyszerre, de a kép letaglózó erejű. Benne van minden abban a pár percben, amit például A francia kapcsolat 2 (1975) külön bő félórás kábítószeres betétjében látunk, amikor szegény jó Popeye Doyle-t először ágyhoz szíjazzák és úgy lövik be, egészen addig, míg aztán maga nem kaparja a falat egy újabb löketért. De ez semmi, abban a helyben futásban benne van Gene Hackman összes többi futása is, maradván A francia kapcsolat 2-nél, az is, amikor a végső nagyjelenetben előbb egy trolibuszt, majd egy épp nekilendülő vitorlás hajót is lefut.

A farmer felesége (1974) elején, Zandy (Hackman) lejön a Sierrákból a hajóállomásra, hogy átvegye újsághirdetés útján szerzett keleti parti reménybelijét. Jön először, mint aki ott sincs, épp talán csak arra járt, megnéz ezt-azt, bekukkant valami ponyva alá, a vak is láthatja, hogy ő csak egy bámész járókelő vagy egy eltévedt utas, de nézzen bárhova is, fel egyenest a levegőbe, minden pillantása valami csavarral, mandinerből, lepattanóból az állomás előtt elárvultan várakozó Liv Ullmannt pásztázza. Amikor a nő észreveszi, hisz’ minden arra járót megnéz reménykedve, akkor ő még nem látszik észrevenni, sőt elmegy mellette, bebámul az állomás ablakán, hogy aztán hirtelen visszafordulva a nevén szólítsa a várakozót; a nevén szólítsa, s azzal a lendülettel a szemére is vesse, hogy hazudott a levelében, mert nem is huszonöt éves, hanem sokkal több. Ullmann be is vallja menten, hogy harminckettő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.