Nekrológ

Az amerikai nagybácsi

Gene Hackman (1930–2025)

Film

Van egy jelenet… persze, ez az egész történet – egy fényes mozicsillag pályája – elmesélhető lenne pusztán jelenetek egymás utáni felsorolásával. De ez a jelenet egészen különleges, ilyet egyetlen kábítószeres történetben sem lehet látni.

Félelmetes, megrázó, pedig szinte nem történik közben semmi. Az 1971-es Cisco Pike című filmről beszélünk, akkoriban nagy szezonja volt az ilyesmiknek, ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, az 1969-es Szelíd motorosok utózmányai­nak. Leo Holland, a gonosz zsaru beállít üldözöttje, a kábszerterjesztéstől és elszánt üldözőjétől mindenáron szabadulni igyekvő szerencsétlen barátnőjéhez, és nekilódult szívdobogására panaszkodva kér egy pohár vizet. Idegesítően sokáig marad, s feszt magyaráz közben mindenféle marhaságokat, ám mielőtt kéretlen vizitjéből távozna, még bemutat egy olyan helyben futást, melytől lehelet megszegik, szó bennszakad. Nincsenek megelevenedő hallucinációk, nincs lassan aláereszkedő sárga köd, bódulat, nincs semmi mutatvány, csak az a helyben futás, és mégis látszik, hogy be van a csávó tépve, mint az állat. Félelmetes és szánalmas egyszerre, de a kép letaglózó erejű. Benne van minden abban a pár percben, amit például A francia kapcsolat 2 (1975) külön bő félórás kábítószeres betétjében látunk, amikor szegény jó Popeye Doyle-t először ágyhoz szíjazzák és úgy lövik be, egészen addig, míg aztán maga nem kaparja a falat egy újabb löketért. De ez semmi, abban a helyben futásban benne van Gene Hackman összes többi futása is, maradván A francia kapcsolat 2-nél, az is, amikor a végső nagyjelenetben előbb egy trolibuszt, majd egy épp nekilendülő vitorlás hajót is lefut.

A farmer felesége (1974) elején, Zandy (Hackman) lejön a Sierrákból a hajóállomásra, hogy átvegye újsághirdetés útján szerzett keleti parti reménybelijét. Jön először, mint aki ott sincs, épp talán csak arra járt, megnéz ezt-azt, bekukkant valami ponyva alá, a vak is láthatja, hogy ő csak egy bámész járókelő vagy egy eltévedt utas, de nézzen bárhova is, fel egyenest a levegőbe, minden pillantása valami csavarral, mandinerből, lepattanóból az állomás előtt elárvultan várakozó Liv Ullmannt pásztázza. Amikor a nő észreveszi, hisz’ minden arra járót megnéz reménykedve, akkor ő még nem látszik észrevenni, sőt elmegy mellette, bebámul az állomás ablakán, hogy aztán hirtelen visszafordulva a nevén szólítsa a várakozót; a nevén szólítsa, s azzal a lendülettel a szemére is vesse, hogy hazudott a levelében, mert nem is huszonöt éves, hanem sokkal több. Ullmann be is vallja menten, hogy harminckettő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.