Urfi Péter

A blogok és a közösségi site-ok megjelenése átalakíthatja az írók és olvasók közti viszonyt szintúgy, mint a könyvpiac működését. Gyakorlati példákon vizsgáljuk, milyen lehetőségeket kínálnak az új médiumok, és mit (nem) sikerül ebből a magyar szerzőknek és műhelyeknek kihasználniuk.

Ismeretlen eredetű és gyógyíthatatlan: közel tízezer embert érint Magyarországon. A sclerosis multiplexszel (SM) mindazonáltal lehet élni, ám a betegnek szembe kell néznie a kór lefolyásának kiszámíthatatlanságával, a társadalmi tudatlansággal és a pozitív kommunikáció hiányával.

Ezen a héten nyit Budapesten a világ első, kifejezetten az izraeli kultúrát népszerűsítő intézménye. Ha sikere lesz, világszerte újabbak jöhetnek létre. A tervekről és az elvekről a civilben filozófiatörténész intézményvezetőt kérdeztük.

Tapsol a közönség, patakzik a bor, mindenki arca nyálas a boldogságtól. Erről szól minden fesztivál. De mi van emögött, no meg előtte és utána? Hogyan hat egymásra egy fesztivál és a neki otthont adó hely? A tömegen kívül mit érzékelnek a lakosok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy-egy városi és megyei, illetve kerületi és fővárosi hatósugarú rendezvény példáján.

Bugac mellett tartották Európa legnagyobb hagyományőrző fesztiválját, a Nagy-Kurultajt. A rendezvény nemcsak nagyszerű családi program és ritka kulturális élmény: a magyarság testvéri törzseinek történelmi jelentőségű világtalálkozója. Korábbi cikkünkkel köszöntjük őket.

"Ez a második esély iskolája, de korántsem biztos, hogy volt egyáltalán első" - mondja a sajókazai cigánytelep gimnáziumának igazgatója. A borsodi iskolában egyhetes tábort tartottak, ennek apropóján próbáltuk felmérni a nyomortelepen élők kilátásait.

Egyre többen jönnek a közösségi házba, mindenféle kitalált zsidó nagyszülőket emlegetve. Persze enélkül is szívesen látják őket, de ez jelzi: a zsidó kultúra reneszánszát éli. Hogy mégis hogyan jött létre ez a nem mindennapi, irigylésre méltó helyzet - ez még a világ (egyik) legnagyobb zsidó fesztiváljánál is érdekesebbnek tűnt.

Magyarországon minden második házasságkötésre jut egy válás; utóbbi versenyszámban mindig jól "teljesítettünk", viszont az előbbiben egyre kevesebb az induló. Kérdés, hogy a hagyományos családmodell válsága milyen hatással van a házasság és a válás kultúrájára. Már ha van olyan egyáltalán.

Nyakunkon a fesztiválszezon - körképünkben most nem a fellépők díszes arcképcsarnoka vagy a jól hangzó szlogenek, hanem a rendezvényszervezés mikéntje és a piszkos anyagiak állnak a középpontban.

A kortárs magyar próza egyik leginnovatívabb alkotója tizenkét év után adja közre az önéletrajzinak mondott lemursorozat újabb darabját. A könyvhétre megjelenő Arc és hátraarc az előzményektől függetlenül is olvasható, fanyar humorú, erős sodrású regény. Igazi katonakönyv. Vagy nem.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb alműfaja, legeladhatóbb irodalmi brandje az északi bűnregény. Karin Fossum magyar fordítóját, skandináv irodalmi antológiák szerkesztőjét, az Eötvös Collegium Skandináv Műhelyének vezetőjét kérdeztük a siker okairól és a regények társadalmi hátteréről.

Pesti zsidó családban született, magyar mesterektől tanult, Franciaországban és Brazíliában élt, emlékét pedig leginkább Portugáliában ápolják. Negyedszázada halt meg egy híres magyar festő, akiről jóformán semmit sem tudunk.