Urfi Péter

Nem mintha ez olyan fontos lenne, de a főszereplő viszonylag könnyen azonosítható. A könyv felénél kerül elő a régi történet, amikor Fülöp atya megkérte az állítólag szent víziókkal megvert-megáldott apácát, húzza le róla sáros bakancsát, majd miután az megbotránkozott, nagyot röhögve fordult sarkon: "Ez a nő nem lehet szent! Hiányzik belőle az alázat!" Ha eddig a pontig voltak is kétségeink, itt már igazán nem esik nehezünkre felismerni Néri Szent Fülöp - ahogy Goethe hívta: a humoros szent - egyik leghíresebb sztoriját. Az élet és irodalom minden területén tájékozott olvasóink természetesen emlékezhetnek rá, hogy lapunknak már mesélt erről, mármint akkor még készülő kisregényéről az ifjú költő ("Ne képeslap legyen", 2009. április 30.). Ugyanitt beszélt arról, mit lehet, mit érdemes kezdeni a "kultúrtörténeti hordalékkal": hogy ennek számára csak akkor van értelme, ha önmagán átszűrve teszi élővé a hagyományt. Így lett valóban mai, erős költői anyag két világhírű galéria jórészt klasszikus képeiből (Vissza Londonba), így játszott bele két első kötetébe barokk poétikát, régi versformákat, helytörténetet és még sok egyebet.

A Nemzeti Kulturális Alap történetének legnagyobb projektjében a könyvtárak másfél milliárd forint értékben juthatnak új könyvekhez. Nehéz lenne vitatni, hogy ez jó a könyvtáraknak, a kiadóknak és a szerzőknek - de sokak szerint lehetne sokkal jobb is.

Amália Rodrigues halálának tizedik évfordulója az ájult tisztelet kitörései mellett a fado és "királynője" körül kavargó közhelyek újragondolására is alkalmat adhat. Rodrigues sikere egyedülálló és töretlen, de nehéz szétszálazni, mennyi ebben a személyes kultusz, a tehetség, a felhasznált és átalakított hagyomány - és mennyi a politika szerepe.

"A világirodalom egyik legmagányosabbja. A világirodalom egyik legnagyobb formaművésze... A legeurópaibb latin-amerikai (fehérek közt egy... na igen). A legkevésbé ismert a század legnagyobbjai közt" - írta Esterházy Péter az irodalmi publicisztikáira oly jellemző okos és túlzó lelkendezéssel öt éve, amikor a L'Harmattan Kiadó útjára indította kilenckötetesre tervezett szériáját. "E most induló Cortázar-sorozat egyik fénypontja lesz a később megjelenő nagy regény, a Rayuela (Ugróiskola), ahogy lazán mondani szokás, a spanyol (nyelvű) Ulysses." Volt tehát várakozás, mégpedig joggal, hiszen az argentin író (hogy a legeknél maradjunk) a világirodalom egyik legrafináltabb novellistája, aki a ritkás és esetleges korábbi megjelenések után végre nálunk is egyszerre krimiszerűen izgalmas és felfejthetetlenül összetett elbeszélések szerzőjeként vált ismertté. Most pedig itt a "fénypont", a legendás nagyregény, de egyelőre nemhogy az eladási toplistákon nem találkozunk a könyvvel, de lapunk irodalmi rangsorának ítészei sem nyugtázták az eseményt.

A Pécsi Ítélőtábla május 27-én helybenhagyta a Somogy Megyei Bíróság elsőfokú döntését, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulóit, V. Dávidot és K. Mihályt osztálytársuk, Szabó József meggyilkolása miatt tizennégy év, fiatalkorúak börtönében letöltendő szabadságvesztésre ítélte.

Rengeteg közhely és előítélet tapad a közbeszédben az idősekhez általában, pedig a legkevésbé sem homogén csoportról van szó. Mindenki maga szerint öregszik.

Cirkuszi idomárból lett színházi mindenes. Évekig a világ egyik legbefolyásosabb színházi lapja, a Theatre Quarterly kiadója volt, UNESCO-szakértőként pedig nemcsak a hetvenes évekbeli magyar színházról írt jelentést, de dolgozott Gandhi asszonynak és Szaddám Huszeinnek is. Jelenleg egy értelmi fejlődésükben akadályoztatott színészekkel készülő darabon dolgozik Pécsett. Ott beszélgettünk vele.

Herceghalom az enyém! - hirdetik óriásplakátok a fővárosban. A reklámozott blog arról tudósít, hogy egy bizonyos Rudolf herceghalmi birtokai visszaszerzéséért küzd. A kedves viccnek tűnő médiahack azonban komoly indulatokat kavar, és etikai kérdéseket is felvet.

A költőként már-már kultikusnak számító szerző utoljára 1989-ben jelentkezett regénnyel. A könyvhétre megjelenő Kedves Ismeretlen terjedelmes, kacskaringós próza, a Kádár-korszak és egy benne felnövő srác egyszerre földhözragadt és mitikus története. Nem volt könnyű szülés.

Visszafogottabb feltételezések szerint is magyarok százezreinek kellene ácsorogniuk az alvásklinikák váróiban, de a többség azt sem tudja, hogy léteznek ilyenek. Urfi Péter

28 évesen három verseskötet szerzője, számos díj birtokosa: sikeres fiatal költő. Lapunk egy évvel ezelőtti irodalmi listájára két művét is beszavazták a pontozók. Most egy kisregényen végez utolsó simításokat, és hamarosan megjelenik Lorca-átiratokat tartalmazó könyve - ezekről is beszélgettünk. Urfi Péter

Kis vidéki villa csendes kerttel, a házban könyvek és képek. A balatonfüredi fordítóházról kevesen tudnak, pedig a magyar irodalom közvetítőinek átmeneti otthona kultúránk egyik legfontosabb helye. Akkor is az, amikor nem tartanak benne jelentős európai konferenciát - most viszont éppen erről volt szó.