Győr-Újváros finoman szólva sem tartozik a Rába-parti megyeszékhely legfelkapottabb részei közé. "A győriek többsége szégyelli a városrész sorsát, helyzetét, nem szívesen jár erre. Ugyanakkor a máshonnan érkezőknek ez semmilyen problémát nem okoz, ők egy különleges helyszínt látnak, és egy különleges fesztivált" - állítja Pál Kálmán, az Öt Templom Fesztivál főszervezője. Arról van szó, hogy a sors szeszélye folytán egy jelentéktelen kis utcában hétszáz méteren belül egymás mellett sorakoznak az öt európai történelmi egyház templomai. Minden Győr EKF-pályázatával kezdődött: az ezt kidolgozó Karzat Alapítvány munkatársaiban ekkor merült fel az ökumenikus összefogás gondolata. "Az Öt Templom Fesztivál nem az egyértelmű helyzeteket és lehetőségeket keresi. Ezek nem a város legszebb, legnagyobb templomai, ezek a templomok egymástól, együtt lesznek különlegesek, és egyediségükön semmit nem tud rontani a helyzet és a környezet, ahol vannak - fogalmaz Pál Kálmán. - Amikor 2005-ben megírtuk a pályázatot, természetes volt, hogy ennek a városrésznek a rehabilitációjával is foglalkozunk, és a városfejlesztési tervek mellett kidolgoztuk az Öt Templom Fesztivál szerkezetét. Bár a rehabilitáció tőlünk független folyamat, a fesztivál segíthet elindítani valamit, felhívja a figyelmet."
A Karzat koordinálásával az evangélikus, görög katolikus, katolikus, református és zsidó közösség - valljuk be, ritka - eredményes együttműködése igazgatja az eseményeket. "Példaértékű nyitottsággal fogadták az egyházak a fesztivál gondolatiságát, és segítették a vallások és kultúrák közötti átjárhatóságot azzal, hogy egymás kulturális produktumait befogadták. Volt klezmerkoncertünk az evangélikus templomban, míg Gryllusék a református templomban léptek fel, Ittzés János evangélikus püspök közreműködésével. Nálunk ez szerencsére így természetes, de tudjuk, hogy ez máshol másképp megy." Idén szeptember 16-20. között a változatos zenék és okos előadások mellett a Magyarázó Istentiszteleteken a látogatók megismerkedhetnek a többi felekezet tanításával is, ha a sajátjuké esetleg nem lenne elegendő.
Jog a kultúrához
A nyíregyházi központú Vidor Fesztivál más lépték: az ország egyik legnagyobb kulturális rendezvényére külföldről több ezren érkeznek. De a turizmus fellendítése mellett az egyik alapgondolat a kulturális esélyegyenlőség idealista ábrándja: "az ingyenesség a koncepció egyik legfontosabb eleme (a programok kilencven százalékáért nem kell fizetni - U. P.), ugyanis úgy véljük, hogy a vidámsághoz és a minőségi kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog kell legyen - magyarázza Tasnádi Csaba fesztiváligazgató, egyben a főszervező Móricz Zsigmond Színház vezetője. - Nem szabad, hogy az legyen a meghatározó, hogy valaki anyagilag megengedheti-e magának, hogy kifizessen egy Bregovic- vagy egy Buena Vista-koncertért 10-15 ezer forintot, vagy egy Gulácsy-kiállításért 3-4 ezret. Ha kíváncsi rá, láthassa akkor is, ha éppen munkanélküli, vagy örül, ha legalább a törlesztőrészleteire jut pénze. A minőségi kultúrával való találkozáshoz mindenkinek joga van, társadalmi, anyagi, földrajzi helyzetétől, egészségi állapotától függetlenül. Akkor is, ha gyermekotthonban lakik, ha kórházban ápolják vagy éppen a börtönbüntetését tölti. Az értékes kultúra éppúgy része kell legyen az életnek, mint az evés vagy a tisztálkodás."
Az augusztus 27. és szeptember 4. között színházi versenyprogramot, világzenei világsztárokat, irodalmat, festőket, de olyan-amilyen amcsi vígjátékokat is felvonultató rendezvény belakja Nyíregyháza köztereit: "történelmi mozgóképes bábelőadás", tűzzsonglőrök, pantomimesek és karikaturisták lepik el a tereket, de lesz "repülőgép-táncoltatás" is (ennek részleteit takarja egyelőre jótékony homály!). De nem csak a megyei jogú város lakói érezhetik a fílinget. Sőt: a 36 környező településen talán még nagyobb az egy-egy oda jutó esemény súlya. "Vannak olyan kis szabolcsi falvak például, ahol szinte egész évben ez az egyetlen kulturális program. Erre a kilenc napra várnak az emberek, például már jó előre találgatják, kik lesznek a fellépők. Mindez egy olyan régióban, amely még ma is küzd a sok évtizedes előítélettel, hogy ez a 'sötét Szabolcs'. Holott ez ma már egy barátságos, gyorsan fejlődő-szépülő európai régió, békés, dolgos, kultúraszerető emberekkel és egy olyan fesztivállal, ahol évente megfordul 150-160 ezer néző, és mégis alig néhány biztonsági ember kell - ők is inkább a balesetvédelem miatt -, viszont rengeteg a mosolygó arc, a kisgyerek" - hangsúlyozza Tasnádi.
Szintén színház szervezi a Palotanegyed Fesztivált, amely körképünk szereplői közül a legegyértelműbben kapcsolódik össze a városfejlesztéssel. A Józsefvárosi Önkormányzat által alapított Bárka az Ördögkatlan és a Ráday Kultucca létrehozásában is tettestárs, de ők szervezik az idei nyarat keretező kétetapos népünnepet is (első felvonás június elején, nyárzárás augusztus 27-29. között). A fesztivál - kissé meglepő, de mindenképpen örömteli módon - szerves részét képezi a szép hangzatosra keresztelt Európa Belvárosa Programnak. Ennek keretében épül-szépül a Palotanegyed (a nyócker Rákóczi és Üllői út, illetve Nagykörút és Múzeum körút által határolt része), kétmilliárd (felerészt EU-s) forintból, látványos eredményekkel ("betonkővel szegélyezett operetteklektika" - írja lapunk szigorú szerzője, lásd: A láthatatlan struktúrák - Pest új főutcájáról, 2010. július 29.). Tibor Tamás geográfus, az önkormányzattal közösen kivitelező Rév8 Zrt. projektmenedzsere több szempontból elengedhetetlennek tartja az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamos művészetélénkítést, amely marketingnek sem utolsó, és indirekt módon másképp is hozhat pénzt a konyhára. "A kultúra szerepe a modern városfejlesztési törekvésekben kiemelt jelentőségű. A kulturális vonzerő fejlesztésének elsődleges célja a negyedben az életminőség javítása, a gazdasági környezet támogatása a kulturális választék szélesítésével, a meglévő elemek erősítésével. Fel kell hívni a figyelmet azokra a páratlan értékekre, amiket a Palotanegyed tud nyújtani mind az itt lakóknak, mind az idelátogatóknak - ebben jut szerep a Palotanegyed Fesztiválnak is. A hely megismertetése, létezésének tudatosítása
visszatérésre ösztönzi
a 'betérőt'. A Palotanegyed Fesztivállal nem hangos, mindent elsöprő eseményt szeretnénk létrehozni, hanem egy színvonalas, a helyi értékekre is támaszkodó programot, amely a helyi gazdaság szereplőinek is bemutatkozási lehetőséget biztosít, mintegy kulturális keretbe foglalva azt."
A tagadhatatlanul rohamosan trendisedő utcákon és tereken zajlik majd minden: könyvpiac és kézművesörömök, jól megtermett fajátékok és józsefvárosi mesteremberek meg napi négy-öt produkció a Tubatigristől az "örök tangóig". De ez csak a kezdet: lesz még itt Világtánc Fesztivál és Tudományfesztivál is hamarosan. Határozottan úgy tűnik, mintha a kerületnek tényleg szüksége lenne a kultúrára. "Józsefváros szeretné elérni, hogy a pesti belváros határvonalai kitolódjanak Belső-Józsefváros felé, és a városrész a főváros új, kulturális élményekben gazdag, pezsgő, fiatalos része legyen - összegzi a célokat Tibor Tamás. - A Palotanegyed Fesztivál és a kísérő programok válhatnak a fejlesztések katalizátorává, bevonva a helyi kulturális intézményeket, gazdasági szereplőket és civileket is."
A Budapesti Õszi Fesztivál viszont már az egész fővárosra kiterjedő, európai hírű elitművészeti seregszemle. Credója szerint a kortárs művészetet, ezt a gyakran szitokszónak hallott, de a mi életünkről, a mi világunkról szóló valamit próbálja közelebb hozni a közönséghez. A kortárs művészet randevúja a fővárossal. És valóban, a kétségkívül imponáló programsorozat, a jól válogatott, 1500-3500 forintba fájó előadások mellett - idén a német Rimini Protokoll és a belga Kris Verdonck is tiszteletét teszi olyan hazai notabilitások mellett, mint Fehér Ferenc és Frenák Pál - minden évben teret engednek a budapesti köztereken zajló interaktív művészeti eseményeknek is. A 2008-ban vendégül látott Wunderbaum társulat például a plázák népét avatta önkéntelen színésszé: a produkció fülhallgatóval felszerelt nézői számára a shoppingoló tömegből kivált egy-egy arc, aki beszélni kezdett, és története lett. Az ilyen, köztereken zajló happening az egyik oldalról színházi formákkal való kísérletezés, ahol a város a díszlet, a néző a szereplő, és a dráma szerzője a véletlen - másfelől viszont szociológiai tanulmány és művészet-népszerűsítő propaganda. A katalán utcaszínház, a Kamchatka a Blaha Lujza teret vette birtokba, és az aluljárók népét próbálta kizökkenteni a rohangászásból. "Rávették a járókelőket, hogy a földre feküdjenek, vagy beálljanak a gomba alakú szökőkútba - meséli lelkesen Szomolányi Janina, a BÖF projektmenedzsere. - Aztán egyszer csak kikanyarodtak az útra, és a bámuló emberek szeme láttára végigvonultak a villamossíneken. Szép és megható volt őket nézni, és közben érezhető volt, ahogy a toleranciaszint átmenetileg megemelkedik. Mondjuk van honnan emelkednie."
Szomolányi felhívja rá a figyelmet, hogy a BÖF régóta, koncepciózusan keresi az alternatív helyszíneket, ahol egy másik kulturális réteggel léphet párbeszédbe, vagy egyszerűen a helyválasztással tehet élővé egy produkciót. Így kerülhetett a pesti alterklubba, a Kultiplexbe vagy éppen aluljárókba vonósnégyes, de a fesztivál nézői bejárhatták a kőbányai sörgyár labirintusát éppúgy, mint a budai Sziklakórház termeit. Ez ugyanúgy a közönség rászoktatásáról szól, mint az utcai performanszok. Például ha valaki szemtanúja volt annak, ahogy az Andrássy út zebráin a zöld jelzés másodperceiben létrejött valami (valami furcsa, valami esemény), akkor a megdöbbenésen túl talán eszébe jutott, ami évek óta nem: el kéne menni színházba. Vagy éppen beleülni egy disznóba - az idén október 8. és 17. között zajló fesztivál keretében az Erzsébet téren felállítanak egy színháznyi disznót, amely egyszerre lesz színpad és nézőtér. Ne, ne próbálják elképzelni - nézzék meg inkább!
