A házirend szerint a rendezvény "tisztelgés a nagy ősök emléke előtt is, ezért a közerkölcsöt, jóérzést sértő és/vagy tiszteletlenül viselkedő személyek a rendezvényről kizárhatóak. Tiszteletlen viselkedésnek minősül az ünnep méltóságát és a közerkölcsöt zavaró ruházat viselése... A vendégek tisztelettel adóznak dicső őseink emléke előtt, és méltóságteljes viselkedésükkel megtisztelik egymást és azokat, akik a hagyományokat napi munkájukkal éltetik és őrzik utódaink számára."
Racka és szintetizátor
Ahogy a (fizetős) parkolóból a helyszín felé tartunk, dobok hangját halljuk. Elsétálunk az íjászverseny mellett, és megérkezünk a zsibvásárba. A látvány egyszerre idézi a vidéki búcsúk és a trendi fesztiválok hangulatát. A pultokon halomban áll a kézművesportéka és a vicces póló, a népek kedélyesek és ráérősek, de a kajáldák kínálata és árai a Szigetről ismerősek. Ám a spiritualitás és a magyar örökség hangsúlyozása a piaci részről sem hiányozhat: lehet juhot simogatni ("Mentsd meg a rackát!"), míg a szomszéd pultnál ("Tönkölybúzapárna, a természet párnája") az árcédulákat Nagy-Magyarország térképpel egészítették ki. És van, aki az árazásnál a szolidaritás elvét érvényesíti. A magyar történelmi tablót "rendes embereknek" 1100, ügyvédeknek 3600, de a BKV és a MÁV vezetőinek már 9600, politikusoknak pedig 11 ezer forint vagy egy "kisebb nokiás doboz" ellenében adja át a kedélyesen cigányozó bajszos úriember. A legizgalmasabb mégis a sujtásos mellényt viselő férfi felhívása: "Áldd meg te is a kőtömböt, amely augusztus 20-án egy vízszertartás keretében a Velencei-tóba helyeztetik."
| ||
Mi az, hogy kurultaj?
A kurultaj a mongolok törzsi gyűlése volt. Ezeken a parlamentre hasonlító, de persze nem demokratikusan összeálló és nem is úgy működő összejöveteleken választották meg a törzsszövetség vezetőit, és itt jelölték ki a követendő katonai stratégiát és politikai irányvonalat. Kurultajon választották nagykánná Dzsingiszt 1206-ban, és számos történészi elmélet szerint az Ögödej kán halála miatt összehívott kurultaj miatt fordultak vissza 1242-ben Batu kán seregei. A török nyelvben ma is használják a kifejezést, ellenben nincs róla információnk, hogy őseink bármilyen törzsi eseményt hasonlóképp hívtak volna. Már amennyiben a hunokat nem tekintjük őseinknek. |
Ebédidőben érkezünk, és bizony kicsit kellemetlenül érezzük magunkat, amikor a piactéren kavargó sok ezer ember után a színpad előtt ácsorgó pár tucat nézővel szembesülünk. Azért is szomorodunk el ennyire, mert éppen a testvéri törzsek produkciói zajlanak. Tizenkét országból több mint 240 vendég érkezett, azon törzsek képviselői, akiket a hivatalos történettudománytól eltérő eredményre jutó alternatív kutatások alapján bátran nevezhetünk rokonainknak. Testvéreink a török, üzbég, azeri, kirgiz, türkmén, ujgur, baskír, tatár, csuvas, balkár, krími tatár, gagauz, jakut, csecsen, bolgár, hanti-manysi és madjar (lásd keretes írásunkat) népek. A krími tatár fellépő a hagyomány és modernség ötvözésére példa, amennyiben szintetizátoros alapra furulyázik, míg a török harci zenekar vizuálisan is nagy élmény: selyemruhában, kardokkal és félholdas zászlóval lépnek a színre.
Mi a hagyomány?
Továbbsétálunk a központi eseményeknek helyet adó nagy rét, a "küzdőtér" mellett. Árpád-sávos zászlók lobognak a szélben, a rét közepén kopasz gyermek, pólóján a történelmi Magyarország, kezében csattog a karikás ostor. Kortársa a világ legnagyobb sámándobját veri irgalmatlanul (amelyet egyébként külön a Kurultajra készítettek), a fakaróra tűzött bikakoponya alatt fafaragó mester szorgoskodik. Így jutunk el a jurtatáborba. Az egyik díszes hajlék tulajdonosát kérdezem, hogyan történt ébredése. "Mi nem őrizzük, hanem éljük a hagyományt - fogalmazza meg szemléletének lényegét. - Elkezdtem íjászkodni, aztán megirigyeltem azokat, akiknek jurtájuk van, és megalapítottam az Árpád Nemzetség Hagyományőrző Egyesületet. Itt minden a saját munkánk: a jurták, a páncélok, a zászlók. A kertemben is van egy jurta, tavasztól őszig abban alszom." A művészi kidolgozású sátrak különböző látványosságokat rejtenek. Az egyikben körben ülnek, mindenki veri a sámándobot. Középen ősz férfi, neki van a legnagyobb dobja. A szomszédban "mongol festőművész kiállítása", de a legnagyobb attrakció, tekintélyes méretű sort generáló látványosság a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának segítségével létrehozott "Ősök sátra". A kegyeleti jurtában egy honfoglalás kori csontváz, és az egykori előkelőség koponyája alapján megalkotott "antropológiai arcrekonstrukció" (értsd: egy nagy kép), amely által "az odalátogatók saját ősük arcképét csodálhatják meg".
| A madjarok A mai Kazahsztán területén élő törzs neve éppen elég volt ahhoz, hogy a történelem során számos álmodozó lelkű tudós fantáziáját megmozgassa. Benkő Mihály két éve megjelent Magyar-kipcsakok című könyve például Tóth Tibor hatvanas években kidolgozott elméletére épít. Bíró András Zsolt antropológus és humánbiológus, a Magyar Természettudományi Múzeum társult kutatója pedig Benkő nyomán jutott el a madjarokhoz, és azzal keltett feltűnést, hogy egy "genetikai expedíció" után tudományosnak tetsző módszerrel, az Y kromoszómák összehasonlításával arra az eredményre jutott, hogy a magyarok legközelebbi genetikai rokonai a madjarok. Bár maga a tanulmány is kiemeli, hogy mindez lehet a véletlen műve, és a módszer bizonyító ereje megkérdőjelezhető, de kétségkívül jól hangzik, és tökéletesen kiszolgálja azt a romantikus történelemszemléletet, aminek a finnugor származás nem elég kalandos. Bíró cikke angolul is megjelent, ami sokat hangoztatott fegyvertény. Ez az angol nyelvű publikáció tulajdonképpen az egyik alapja a Kurultajt szervező Magyar-Turán Alapítvány működésének, amely a magyarság etnogenezisének kutatására esküdött fel. "A Magyar-Turán Alapítvány kutatói mind a magyar haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak." |
| ||
Kifelé sétálva nem mindennapi esemény tanúi lehetünk. Az elegáns, nyílt tekintetű Sólyomfi-Nagy Zoltán sámántanár érzékelhetően a legnagyobb tekintélyű sámán a Kurultajon. Korábban pedagógus volt, de már tíz éve csak ezzel foglalkozik. Tanítványai között van, akit az önmegismerés vágya, másokat a zene vagy a magyar őshagyomány iránti fogékonyság vezetett hozzá. Most éppen esketési szertartást celebrál a jurtája előtt. Olcsó rozéval körbelocsolja az ifjú párt, akik fekete farmerban, fehér ingben és Árpád-sávos kendőben jelentek meg a színe előtt. A sámán kissé ideges, mert a gyereksírástól nem tud beszélni, és mert tőlük két méterre folyamatosan ugrálnak a fotósok. De a ceremónia így is bensőséges. Az asztalon a fonott kalács az összefonódást jelképezi, a leány megeteti a legényt, a legény borral itatja a leányt. Sólyomfi a teremtő hatalmáról és szándékáról beszél, majd a fehér ló tanításáról. Ezután fehér ló bőrével takarja le az ifjú párt. Megáldja őket, megcsókolják egymást. A sámán zsebre teszi a hálapénzt, az anyuka sírva gratulál.
A küzdőtéren egymásba érnek az események. A Kurultaj fővédnöke a parlament fideszes alelnöke, a térség országgyűlési képviselője, Lezsák Sándor - az ő fia, Lezsák Levente kaszkadőr tart lovas bemutatót. A Fehérlófia című előadás története szerint a szilaj férfi és szilaj lova szép lassan elfogadja az asszonyt, és elfogadja a gyermeket: a színről egy boldog lovas család távozik. Utána Lezsák virtuóz "virtuslovaglása" következik, majd egy igazi meglepetés. Mintegy tucatnyi lovas két csapatba rendeződve ráncigál egy döglött kecskét - ez a buszkasi, az ősi lovasjáték. Mongóliában a mai napig népszerű, de már létezik Buszkasi Magyar Bajnokság is. A férfias viadal célja, hogy az ellenfél kosarába vagy kapujába juttassuk a reggel legyilkolt, lefejezett állat tetemét. Sajnos a csapatok sokszor inaktívak, a bíró szerepét betöltő lovas ilyenkor ostorral ad nyomatékot elégedetlenségének. Végül valahogy döntetlenre hozzák a mecscset, inkább a testvériesség, mint a szabályok szellemében. Így a győztes jutalma, a kecskepörkölt mindenkinek jár. De a legjobban várt esemény talán mégiscsak Kelemen Zsolt és csapata harci bemutatója. Kelemen a harcászat kutatója, aki gyakorlati tapasztalatok és egykorú ábrázolások alapján cáfolta a hivatalos régészet állításait, és megalkotta az autentikus ősmagyar fegyverzetet, amelynek részét képezi a falándzsa, a rövid, kétélű, egyenes kard, valamint a nyíllal és karddal áthatolhatatlan, fém és bőr kombinációjából készült páncélzat. És persze az íj. Kelemen elképzeléseit lehet vitatni, de produkciója kétségkívül látványos: egyebek mellett egy földön fekvő ló fölött átugratva lövi át a levegőben repülő céltáblát.
A törzsi gyűlés
A nagy sikerű show-t Bíró András Zsolt mellett nézem a VIP-páholyban. A karizmatikus főszervezőt szokatlan rajongás veszi körül: úgy fotózkodnak a daliás, korhű ruhákban pompázó antropológussal, mintha filmsztár lenne. Ám ezt nehezen viseli. Nem a nyilvánosságnak szánt megjegyzéseiből kiderül az is, hogy nemcsak az újságírókról, olykor a külföldi vendégekről sincs valami jó véleménnyel. Leginkább a törökökre neheztel, hogy az íjászat helyett jobban érdekli őket a borászat. Megértem ingerültségét, így segítőjét - mint "Bíró András Zsolt jobbkeze" mutatkozik be - kérdezem.
| ||
Becsülendően bátor becslése szerint a hagyományosan legnépszerűbb szombati napon 140 ezer fős vendégsereg lepte el a 14 hektáros területet. (Szerintünk vasárnap úgy 30-40 ezren lehettek - U. P.) "Ez más, mint a többi fesztivál - szögezi le. - Mi inkább a lelkek, a magyar hagyományok felé akartunk nyitni. Másik fő célunk pedig, hogy a keleti rokon népek találkozója megvalósuljon. A rendezvény nem a pénz körül forog: a forrásokat a velünk szimpatizáló cégek és magánszemélyek biztosítják, a fellépők jelentős része ingyen vállalja a munkát, és nincsen belépő sem, de állami támogatást sem veszünk igénybe. (A parkolódíjból és a boltosok bérleti díjából azért lehet némi bevétel, és az önkormányzatok is támogatják a rendezvényt - U. P.) A bolgár lovaskülönítmény is dicséri a szervezést: legfőbb pozitívumként a kiváló ételeket említik, valamint azt a gyakorlatot, hogy a biztonsági őrök elzavarják a cigányokat. "Nem vagyok rasszista, de nem szeretem a cigányokat" - indokol a hagyományos bolgár viseletbe öltözött fiatalember, aki kérdésemre elmondja, hogy igen, ő is érzi az összetartozást és a rokonságot népeink között.
A háromnapos programsorozat fénypontja a Kurultaj maga, a törzsi gyűlés. A világ legnagyobb sámándobja hívja a tűz köré az embereket. Aztán sámánok dala hangzik: "Egy a szív és egy a vér, egy lélekben összeér." Nem olyan rövid, de szívhez szóló beszédek után a testvéri népek küldöttei elhelyeznek egy-egy hasábot a farakáson, majd Sólyomfi sámántánca után felcsapnak a lángok. Ezek után még sok minden történik: az "elszakított országrészek" képviselői elhelyeznek az életfa lábánál egy marékkal az elcsatolt magyar területek anyaföldjéből, a törzsi gyűlésen felszólalnak páran, bejelentik a Hun Televízió indulását, elénekeljük a Himnuszt és a székely himnuszt, Bíró András Zsolt "hajrá, magyarok!" kiáltással búcsúzik, mire a közönségből érkezik a felelet: "Szebb jövőt!"
Belviszály
Bíró András Zsolt, a Kurultaj főszervezője nyilatkozatban határolódott el a Magyarok Szövetségétől, amely "a Kurultaj hírnevével, szellemiségével nem vállalható fel, közös nevezők mentén semmiképp sem". Az ellentét hátterében az áll, hogy a két évvel ezelőtti első Kurultaj főszervezői közül kivált Vukics Ferenc, a baranta, az ősmagyar harcművészet kidolgozója és népszerűsítője, aki a szakadás után megalapította a Magyarok Szövetségét (MSZ), amelynek jelenleg is elnöke. Az MSZ Bösztörpusztán szervezi meg idén harmadszorra a Magyarok Országos Gyűlését (MOGY), egy héttel a Kurultaj után (augusztus 13-15.), Bugactól egyórányi autózásra, Kunszentmiklós mellett. Van okuk a veszekedésre: a hagyományőrzés mára nagy tömegeket vonzó hívószó, és a két rendezvény ugyanazt a turisztikai trendet próbálja meglovagolni lényegében ugyanott és ugyanakkor. A Kurultaj vendégei közül többen említették, hogy mennek a MOGY-ra is, és a fellépők között is van átfedés - hiába a szervezők közti acsarkodás. Az MSZ politikai programot is hirdet (a felszínen apolitikus Magyar-Turán Alapítvánnyal szemben): céljuk "a történeti alkotmányra alapozott közjogi és államrendszer" és egy kisebb, kétkamarás parlament létrehozása, valamint "a nemzet hosszú távú céljait szolgáló nemzeti vagyonelemek közösségi tulajdonba vétele". Továbbá fontos számukra az összhang a természettel, és a család. |
Bugac, augusztus 6-8.
