Várhegyi Éva

A törlesztőrészletek és a kamatok beszedésének elhalasztása likviditási gondot és jövedelemkiesést okozhat.

A Magyar Nemzeti Bank vezetése megint más területen tüsténkedik, mint ahol hivatásánál fogva kellene. Szeptember végén újabb 50 pontos csomagot tett le a nemzet asztalára, alig másfél évvel a 330 javaslatot tartalmazó versenyképességi programját követően. Mint írják, a koronavírus-járvány második hulláma okozta rendkívüli helyzet késztette őket arra, hogy támogassák a kormány válságkezelő és gazdaságélénkítő munkáját.

Sok hiteladós fellélegezhetett tavasszal, amikor a járvány okozta nehézségek enyhítésére a magyar kormány törlesztési haladékot biztosított számukra. És sokan szentségeltek ugyanezért – olyanok, akik nem akartak élni a lehetőséggel, ám mégis nekik kellett intézkedniük azért, hogy a szerződésben vállalt törlesztőrészleteket továbbra is beszedje tőlük a bankjuk.

A koronavírus miatti veszélyhelyzet nyomán fellazuló uniós szabályozás mozgósította az Orbán-kormány legendás kreativitását.

Megkésve bár, de Magyarországon is megszülettek a koronavírus-járvány gazdasági hatásait tompító kormányzati és jegybanki intézkedések. Sokan értékelték már a beindított programokat – e lapban legutóbb Chikán Attila.

Most, a koronavírus-járvány eszkalálódása idején nincs lehetőség a károkat enyhítő gazdaságpolitikai intézkedések finomhangolására: soha nem látott, „durva”, hatásvizsgálatok nélkül meghirdetett döntésekről értesülünk nap mint nap.

Újabb fordulójához érkezett az euróval szembeni magyar szabotázsakció.

Magyarország, miként már szokásává vált, tavaly is „jobban teljesített”.

Egy évtizede öntik a pénzt a jegybankok a gazdaságokba, mégsem alakul ki számottevő infláció. Sőt, a fejlett országokban a túlságosan alacsony infláció a gond, ami gátolja a gazdaság bővüléséhez szükséges fejlesztéseket.

Az éles hangnem alapján azt hihetnénk, Matolcsy György és Varga Mihály nyilvános vitája pusztán személyes konfliktus, amely mögött hatalmi harc áll, megspékelve a habitusbeli különbségekkel.