Várhegyi Éva

Varázstükör

Alulmért infláció, munkanélküliség, átlagbér – hogyan torzítanak a KSH statisztikái?

  • Várhegyi Éva
  • 2021.02.17 21:00

Publicisztika

Már korábban írtam arról, hogy a legjobb szándék ellenére is korlátokba ütközhet a valós folyamatok hű leképezése a statisztikában. Különösen megnő a valóság tükrözésének nehézsége olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború vagy éppen a mostani világjárvány, amikor már az adott jelenség megközelítése is gondot okoz. 

Már korábban írtam arról, hogy a legjobb szándék ellenére is korlátokba ütközhet a valós folyamatok hű leképezése a statisztikában (lásd: Mi mennyi?, Magyar Narancs, 2019. május 16.). Különösen megnő a valóság tükrözésének nehézsége olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború vagy éppen a mostani világjárvány, amikor már az adott jelenség megközelítése is gondot okoz. 

Ha nem is a statisztika világában, de jól szemlélteti a problémát Robert Capa híres fotója, a spanyol polgárháborúban készült A milicista halála, amelyről a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy valós jelenet zseniálisan elkapott rögzítése, vagy mesterségesen beállított jelenet eredménye. Ha, mint sokan gyanítják, az utóbbi volna, akkor, bármennyire is hitelesnek tűnik a jelenet, nem fogadhatnánk el a valóság tükreként, még ha az alkotói szándék éppen a nem megragadható pillanat megragadása volt is.

A Covid-járvány is sok tekintetben rendkívüli állapotot hozott létre, amelynek megjelenítésére alkalmatlanok a megszokott eszközök. Már a vírus halálos áldozatainak a számbavétele is gondot okoz. Van, ahol minden, Covid-fertőzéssel összefüggésbe hozható ember halálát idesorolják és van, ahol csak azokét, akiknek a haláluk előtt pozitív koronavírustesztjük volt. Utóbbi lefelé torzítja az áldozatok számát azokban az országokban, ahol kicsi a tesztelési kapacitás. De még pozitív teszt mellett sem lehetünk biztosak abban, hogy az illető személy végzetét valóban a vírus okozta, nem pedig valami más, krónikus betegség. Az Egyesült Államokban ezért nem csupán a tesztelt Covid-áldozatokat veszik számba, hanem egy tágabb kört is, amelyben a tüdőgyulladásban és influenzában elhunyt összes ember benne van, mert lehetséges, hogy ők is a koronavírus miatt haltak meg. E kört összevetik az influenzában és tüdőgyulladásban elhunytak hosszú távú trendjével, és a többlethalálozásból következtetnek a Covid-áldozatok számára.

A járvány nem csupán az egészségügyi helyzet felmérését nehezíti meg, hanem egyes gazdasági jelenségekét is. Több fontos statisztikát is „megbolondított” a pandémia: az inflációét, a bérekét, a munkanélküliségét és vele együtt a foglalkoztatásét; ráadásul a torzítás mindegyiküknél megszépíti a valóságot. Nézzük elsőként az inflációt, amelynek valósághű mérése húsba vágóan fontos, mivel mértéke sokak jövedelmét befolyásolja. Leginkább az idősekét, hiszen a nyugdíjak emelése nálunk ma már kizárólag a fogyasztói árszint változásához kapcsolódik. A következő évre előre jelzett inflációhoz kötődik a minimálbér és rajta keresztül a gyed, a táppénz és az álláskeresési járadék növekedése is, sőt többnyire a keresetek alakulását is befolyásolja. Márpedig ha torzít a hivatalos infációs mutatószám, akkor annak prognózisa is jobban eltér majd a jövőbeli tényadattól.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk