Várhegyi Éva

Varázstükör

Alulmért infláció, munkanélküliség, átlagbér – hogyan torzítanak a KSH statisztikái?

Publicisztika

Már korábban írtam arról, hogy a legjobb szándék ellenére is korlátokba ütközhet a valós folyamatok hű leképezése a statisztikában. Különösen megnő a valóság tükrözésének nehézsége olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború vagy éppen a mostani világjárvány, amikor már az adott jelenség megközelítése is gondot okoz. 

Már korábban írtam arról, hogy a legjobb szándék ellenére is korlátokba ütközhet a valós folyamatok hű leképezése a statisztikában (lásd: Mi mennyi?, Magyar Narancs, 2019. május 16.). Különösen megnő a valóság tükrözésének nehézsége olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború vagy éppen a mostani világjárvány, amikor már az adott jelenség megközelítése is gondot okoz. 

Ha nem is a statisztika világában, de jól szemlélteti a problémát Robert Capa híres fotója, a spanyol polgárháborúban készült A milicista halála, amelyről a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy valós jelenet zseniálisan elkapott rögzítése, vagy mesterségesen beállított jelenet eredménye. Ha, mint sokan gyanítják, az utóbbi volna, akkor, bármennyire is hitelesnek tűnik a jelenet, nem fogadhatnánk el a valóság tükreként, még ha az alkotói szándék éppen a nem megragadható pillanat megragadása volt is.

A Covid-járvány is sok tekintetben rendkívüli állapotot hozott létre, amelynek megjelenítésére alkalmatlanok a megszokott eszközök. Már a vírus halálos áldozatainak a számbavétele is gondot okoz. Van, ahol minden, Covid-fertőzéssel összefüggésbe hozható ember halálát idesorolják és van, ahol csak azokét, akiknek a haláluk előtt pozitív koronavírustesztjük volt. Utóbbi lefelé torzítja az áldozatok számát azokban az országokban, ahol kicsi a tesztelési kapacitás. De még pozitív teszt mellett sem lehetünk biztosak abban, hogy az illető személy végzetét valóban a vírus okozta, nem pedig valami más, krónikus betegség. Az Egyesült Államokban ezért nem csupán a tesztelt Covid-áldozatokat veszik számba, hanem egy tágabb kört is, amelyben a tüdőgyulladásban és influenzában elhunyt összes ember benne van, mert lehetséges, hogy ők is a koronavírus miatt haltak meg. E kört összevetik az influenzában és tüdőgyulladásban elhunytak hosszú távú trendjével, és a többlethalálozásból következtetnek a Covid-áldozatok számára.

A járvány nem csupán az egészségügyi helyzet felmérését nehezíti meg, hanem egyes gazdasági jelenségekét is. Több fontos statisztikát is „megbolondított” a pandémia: az inflációét, a bérekét, a munkanélküliségét és vele együtt a foglalkoztatásét; ráadásul a torzítás mindegyiküknél megszépíti a valóságot. Nézzük elsőként az inflációt, amelynek valósághű mérése húsba vágóan fontos, mivel mértéke sokak jövedelmét befolyásolja. Leginkább az idősekét, hiszen a nyugdíjak emelése nálunk ma már kizárólag a fogyasztói árszint változásához kapcsolódik. A következő évre előre jelzett inflációhoz kötődik a minimálbér és rajta keresztül a gyed, a táppénz és az álláskeresési járadék növekedése is, sőt többnyire a keresetek alakulását is befolyásolja. Márpedig ha torzít a hivatalos infációs mutatószám, akkor annak prognózisa is jobban eltér majd a jövőbeli tényadattól.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.