Várhegyi Éva

Varázstükör

Alulmért infláció, munkanélküliség, átlagbér – hogyan torzítanak a KSH statisztikái?

Publicisztika

Már korábban írtam arról, hogy a legjobb szándék ellenére is korlátokba ütközhet a valós folyamatok hű leképezése a statisztikában. Különösen megnő a valóság tükrözésének nehézsége olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború vagy éppen a mostani világjárvány, amikor már az adott jelenség megközelítése is gondot okoz. 

Már korábban írtam arról, hogy a legjobb szándék ellenére is korlátokba ütközhet a valós folyamatok hű leképezése a statisztikában (lásd: Mi mennyi?, Magyar Narancs, 2019. május 16.). Különösen megnő a valóság tükrözésének nehézsége olyan rendkívüli helyzetekben, mint amilyen egy háború vagy éppen a mostani világjárvány, amikor már az adott jelenség megközelítése is gondot okoz. 

Ha nem is a statisztika világában, de jól szemlélteti a problémát Robert Capa híres fotója, a spanyol polgárháborúban készült A milicista halála, amelyről a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy valós jelenet zseniálisan elkapott rögzítése, vagy mesterségesen beállított jelenet eredménye. Ha, mint sokan gyanítják, az utóbbi volna, akkor, bármennyire is hitelesnek tűnik a jelenet, nem fogadhatnánk el a valóság tükreként, még ha az alkotói szándék éppen a nem megragadható pillanat megragadása volt is.

A Covid-járvány is sok tekintetben rendkívüli állapotot hozott létre, amelynek megjelenítésére alkalmatlanok a megszokott eszközök. Már a vírus halálos áldozatainak a számbavétele is gondot okoz. Van, ahol minden, Covid-fertőzéssel összefüggésbe hozható ember halálát idesorolják és van, ahol csak azokét, akiknek a haláluk előtt pozitív koronavírustesztjük volt. Utóbbi lefelé torzítja az áldozatok számát azokban az országokban, ahol kicsi a tesztelési kapacitás. De még pozitív teszt mellett sem lehetünk biztosak abban, hogy az illető személy végzetét valóban a vírus okozta, nem pedig valami más, krónikus betegség. Az Egyesült Államokban ezért nem csupán a tesztelt Covid-áldozatokat veszik számba, hanem egy tágabb kört is, amelyben a tüdőgyulladásban és influenzában elhunyt összes ember benne van, mert lehetséges, hogy ők is a koronavírus miatt haltak meg. E kört összevetik az influenzában és tüdőgyulladásban elhunytak hosszú távú trendjével, és a többlethalálozásból következtetnek a Covid-áldozatok számára.

A járvány nem csupán az egészségügyi helyzet felmérését nehezíti meg, hanem egyes gazdasági jelenségekét is. Több fontos statisztikát is „megbolondított” a pandémia: az inflációét, a bérekét, a munkanélküliségét és vele együtt a foglalkoztatásét; ráadásul a torzítás mindegyiküknél megszépíti a valóságot. Nézzük elsőként az inflációt, amelynek valósághű mérése húsba vágóan fontos, mivel mértéke sokak jövedelmét befolyásolja. Leginkább az idősekét, hiszen a nyugdíjak emelése nálunk ma már kizárólag a fogyasztói árszint változásához kapcsolódik. A következő évre előre jelzett inflációhoz kötődik a minimálbér és rajta keresztül a gyed, a táppénz és az álláskeresési járadék növekedése is, sőt többnyire a keresetek alakulását is befolyásolja. Márpedig ha torzít a hivatalos infációs mutatószám, akkor annak prognózisa is jobban eltér majd a jövőbeli tényadattól.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.