A pénzmozgásokból, az egyének fizetési forgalmából kinyerhető ismeret is hatalom forrása lehet. Mondd el, mikor kinek és mennyit fizettél az életed során, és megmondom, ki vagy! Túlzás, de a mai világban, amikor első blikkre ártalmatlannak látszó személyes adatokból sokféle célra használható „profilokat” alakítanak ki rólunk, talán érzékelteti, hogy erre a veszélyre is gondolni kell.
A bankok által végzett fizetési műveletek a központi elszámolási rendszeren, a zsírón mennek keresztül, így a nem készpénzes összes pénzmozgások teljes egészében nyomon követhetők. Ám az egyéni tranzakciókat éppúgy védi a banktitok, mint a pénzintézetekben összegyűlő más adatainkat. Ha tartunk tőle, hogy a zsírót üzemeltetők vagy a bankokat felügyelő hatóság emberei visszaélnek velük, annak leginkább politikai oka lehet. Demokratikus jogállamban bíznunk kell benne, hogy a hatóságok a törvényeket betartva működnek.
Akkor sem kell aggódnunk, ha a szigorúan ellenőrzött bankrendszeren kívül, de hatósági engedéllyel és felügyelettel működő digitális pénzügyi szolgáltatók (fintech vállalkozások) bonyolítják le a fizetéseinket. Az alacsonyabb költségeik miatt ők olcsóbban kínálják szolgáltatásaikat, mint a bankok, amelyeknek különféle tőke- és likviditási követelményeket kell betartaniuk, továbbá készpénztartási kötelezettségük van, és (többnyire) személyes ügyfélszolgálatot is működtetnek. A fizetési megbízásaink alapján fizetnek közvetlenül vagy valamilyen platform közvetítésével a felhatalmazásunk (például a kártyaadataink megadása) nyomán az ügyfélszámlánkon elhelyezett pénzünkkel. Az ilyen platformok egy része vagy valamely banké (mint például az OTP-hez tartozó SimplePay), vagy önálló pénzintézeti jogosítványt szerzett (mint például a nemzetközileg elterjedt PayPal); mindkettő adatkezelését hivatalból ellenőrzi a pénzügyi felügyelet.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
