Kinek jó a hitelmoratórium, és ki fizet érte?

  • Várhegyi Éva
  • 2020.11.14 15:40

Gazdaság

Sok hiteladós fellélegezhetett tavasszal, amikor a járvány okozta nehézségek enyhítésére a magyar kormány törlesztési haladékot biztosított számukra. És sokan szentségeltek ugyanezért – olyanok, akik nem akartak élni a lehetőséggel, ám mégis nekik kellett intézkedniük azért, hogy a szerződésben vállalt törlesztőrészleteket továbbra is beszedje tőlük a bankjuk.

Milyen baja származhat a bankoknak a hitelmoratóriumból? A megnyúló futamidő veszélyezteti-e az ország pénzügyi stabilitását? A Magyar Narancs legfrissebb számában Várhegyi Éva írása többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Részletek a cikkből.

Tavasszal, a járvány elszabadulásakor sok országban vezettek be fizetési moratóriumot. Ám az hungarikumnak számít, hogy nálunk a törlesztések elhalasztása automatikusan lépett életbe. A kormány rendelkezése alapján a bank azonnal felfüggesztette a törlesztések beszedését, és így annak kellett jelzést adnia, aki nem akarta igénybe venni a moratóriumot. A jelzés mikéntjét nem szabályozták, ami a hitelezőknél és az adósoknál is jókora zavart keltett. A most elfogadott törvény miatt még nagyobb zűrzavar várható, hiszen a hitelezőnek nincs, nem is lehet tudomása arról, hogy ügyfele beletartozik-e valamely „kiemelt" társadalmi csoportba. Honnan kellene tudnia a bankomnak, hogy nevelek-e gyereket, nyugdíjas vagyok-e vagy éppen állást keresek, netán közmunkán tengődöm?

(...)

Bár a moratóriumról a kormány döntött, a kezdeményezők a jegybank vezetői voltak, akik az előző válság tapasztalatai alapján arra jutottak, hogy a járvány miatt kialakult likviditási krízist nemcsak a bankrendszerben, hanem a vállalati és a háztartási körben is kezelni kell. Ahogy Nagy Márton (akkori) MNB-alelnök tavasszal megfogalmazta, a moratórium az ügyfelek számára nyújtott „likviditási segítség”. Szeptemberig a teljes hitelállomány mintegy felét érintette a moratórium: közel 1,6 millió lakossági és 60 ezer vállalati adós élt a lehetőséggel, ami az év végéig akár 2000 milliárd forint elkölthető jövedelmet hagyhat az ügyfeleknél. Az októberben most elrendelt jövő évi hosszabbítás az MNB szerint több mint 800 ezer lakossági ügyfelet és 16 ezer vállalkozást érinthet, akik 2021 első felében mintegy 600 milliárd forintnyi törlesztés terhétől mentesülhetnek.

A törlesztőrészletek és a kamatok beszedésének elhalasztása likviditási gondot és jövedelemkiesést okozhat a hitelező bankoknak. A pénzügyi hatóságok ezt különféle könnyítő intézkedésekkel kompenzálhatják. A hitelintézetek likviditását az MNB a számukra elő­írt kötelező tartalékráta mérséklésével, valamint bőségesebb refinanszírozásukkal növelte meg. Az Európai Bankhatóság (EBA) pedig április elejétől lehetővé tette a bankoknak, hogy a járvány miatt bevezetett általános fizetési moratóriumot választó adósaik hiteleit kockázati szempontból „teljesítőnek” minősítsék, és a tőkekövetelményüket is enyhítette. Az EBA a magyar bankokat is mentesítette attól, hogy a hitelállományuk nagy részére kiterjedő moratórium miatt értékvesztést számoljanak el, csökkentve folyó jövedelmüket. A távolabbi jövőre tekintve azért a bankok többsége képzett tartalékot a várható veszteségekre, de ezt könnyített szabályok alapján tehette meg. A számviteli előírások arra is módot adnak, hogy a moratórium alatt elhalasztott kamatokat eredményként számolhassák el a bankok, és így jövedelmüket csupán a később megfizetett kamatok „időértéke” csökkentse.

(...)

Ma még megválaszolhatatlan kérdés, hogy a háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott „likviditási segítség”, továbbá a bankoknak adott különféle szabályozási könnyítések később jelentkező költségét végső soron ki állja majd. A bankok jövőben jelentkező költségeit részben a tulajdonosaik viselik, részben, ilyen-olyan módokon, átterhelik az ügyfeleikre, ha egyikre sincs mód, és „zombivá” válnak vagy megrendül a stabilitásuk, azt az egész gazdaság és társadalomra megsínyli.

A teljes cikkért keresse a friss Magyar Narancsot az újságárusoknál, vagy fizessen elő online!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Neked ajánljuk