Várhegyi Éva

A véletlen úgy hozta, hogy egyszerre vettem kézbe két, magyarul nemrég megjelent, provokatív közgazdasági könyvet. Thomas Piketty A tőke a 21. században címmel most már magyarul is olvasható műve napjaink egyik legfontosabb kérdését, a társadalmi egyenlőtlenségek tendenciáit és okait vizsgálja, mennyiségében és minőségében is minden eddigit felülmúló adat feldolgozásával, mégis olvasmányos stílusban. A 700 oldalas könyv állításait 110 grafikon és táblázat illusztrálja, de aki mélyebbre kíván ásni, annak a szerző az összes forrást elérhetővé teszi az interneten.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ezúton kérem Önt, hogy a legutóbbi pókerpartin ért veszteségem megtérítésére haladéktalanul állítson föl egy kárrendezési alapot. Veszteségemet ugyanis nem a rossz lapjárás okozta, és még csak nem is az, hogy a blöffjeimet nem mindig sikerült pókerarccal bemondanom, hanem az, hogy a Kovács csalt. Márpedig a pókerszövetség és a hazárdjátékokat felügyelő hatóság dolga, hogy a csalókat eltiltsa a játéktól! Az alapot a honi pókerklubok területarányos hozzájárulásából lenne célszerű feltölteni.

Nem gondolom, hogy minden bűntett elkövetéséért a bűnüldöző hatóságok volnának a felelősek. Ám sokszor kimutatható a nyomozó szervek mulasztása, vagy felvethető a politikai felelősség. Ha csak a most kibukott csalások színhelyét, a pénzügyi szektort nézzük, eszünkbe ötlik néhány olyan eset, amikor a befektetők megkárosításában nem csak az elkövetők voltak sárosak.

Ha a KSH „első becslése” megerősítést nyer, akkor a GDP 3,5 százalékos tavalyi bővülésével Magyarország az uniós élmezőnybe kerülhet.

Jegybank + pénzügyi felügyelet + üzleti bank: ma már ezt a hármat egy csomagban tartalmazza a Magyar Nemzeti Bank nevű mega­szervezet.

Népmesei feladat elé állította a kormányt a devizahitelek forintosítása: a „hoztam is ajándékot, meg nem is” trükkjét alkalmazva úgy kell kedveznie az adósoknak, hogy jól is járjanak, de azért ne járjanak jobban, mint a forinthitelesek, és – a Kúria jogegységi határozatához híven – maguk viseljék az árfolyamkockázat terhét.

Orbán Viktor parlamenti beszédében felszólította a bankokat: „zárják le a tisztességtelen hitelezés korszakát, és jöjjön el a fair bankok korszaka”. Pár napra rá Rogán Antal bejelentette, hogy már készül is a fair bankrendszerről, a fogyasztási hitelek átlátható árazási rendszeréről szóló törvény, amelyre (Répássy Róbert szerint) azért van szükség, mert „a jelenlegi szabályok mellett a bankok tisztességtelen szerződési gyakorlatot folytattak”.

Amit nem tilt törvény, azt szabad. Ezzel a meglepően liberális érvvel hág a Magyar Nemzeti Bank több százmilliárd forintnyi közpénz nyakára, amelynek zömét – Matolcsy György szavai szerint – a „mára meghaladott neoliberális tanokat” felváltó saját közgazdászképzésre fordítja.

Amikor a harmadik Orbán-kormány a minap megvásárolta a negyedik legnagyobb magyar bankot, az MKB-t, déjà vu érzésem támadt: valami hasonlót láthattunk 1998-ban, amikor az első Orbán-kormány állami tulajdonba vonta a csőd szélére jutott Postabankot.

A Népszabadság arról tudósított július 14-én, hogy a magyar kormány egymilliárd eurós, akár 20 évre szóló, egyszázalékos kamatozású segélyhitelt nyújtana Egyiptomnak Magyarországon gyártott vasúti járművek vásárlására. A lap információja szerint az Eximbanktól származó hitelből Kairó elsősorban 700 vasúti személykocsit vásárolna, amelyek nagy részét a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Szijjártó Péter focicsapatának helyszínén, Dunakeszin gyártanák le.

EP-választási plakátjain üzen az újrázó Fidesz-KDNP-pártszövetség Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak! Pedig nehezen arathattak volna győzelmet a most zárult kormányciklusban bőségesen áradó uniós pénzek nélkül, amelyek a látványos infrastrukturális beruházások megvalósítása mellett sok hazai vállalkozás túlélését is segítették, és az agrárnépességet is kiszámítható (földalapú és vidékfejlesztési) támogatásokhoz juttatták.