Lássuk a medvét! - Miért drágák a szemüvegek?

Október a „látás hónapja”, a megnyitón bezúztak 3000 előregyártott szemüveget. Az akcióval nemcsak arra kívánták felhívni figyelmet, hogy milyen veszélyei vannak a rossz szemüvegnek, hanem arra is, hogy miért népszerű ez a tömegtermék.

Aki valaha hordott szemüveget, jól tudja, hogy az nem csupán divattermék. Kis dioptriák esetén még választhat az ember, viselje vagy ne viselje, de +/–3-tól felfelé már nem lehet elhagyni, a normális életvitelhez a megfelelő szemüveg épp oly fontos, mint a kerekes szék a mozgássérülteknek. Saját tapasztalatból, az évek során a –3-tól a –8-ig terjedő skálát bejárva pontosan tudom, hogy ilyenkor már nem azon gondolkodik az ember, hogy kell-e szemüveget csináltatni. Persze hogy kell. Ám ez másfél-két évente több tízezer forintos kiadással jár. Tb-támogatás gyakorlatilag nincs, pontosabban, ami van, az olyan, hogy még a szakemberek is nem létezőként emlegetik.

„Érzetalapon”

„Magyarországon 5 millió embernek lenne szüksége látásjavító eszközre, de csak 3,5 millióan viselnek szemüveget” – hangzott el a látás hónapja megnyitóján, Csepelen. Immár 11. éve rendezik meg az októberi kampányt, ilyenkor egy hónapig az ország több mint 60 városában, 300 szaküzletben van lehetőség ingyenes látásellenőrzésre, szűrésre és szak­ta­nácsadásra. „Sokan még mindig idegenkednek attól, hogy optikai boltokban vizsgáltassák meg a látásukat – jegyzi meg Borók Rita, a Magyar Látszerész Szövetség vezetőségének tagja –, pedig itt többnyire optometristák dolgoznak, akik a Semmelweis Egyetemen a szemüveg felírásában és a kontaktlencse-illesztésben nagyon magas szintű képzést kapnak.” Borók szerint ez azért jobb, mint ha szakrendelésre mennénk, mert az orvosok inkább a betegségekkel, a gyógyítással foglalkoznak. A látásprobléma azonban nem betegség, azzal az optikushoz kell menni, míg a szembetegségekkel, -sérülésekkel természetesen csakis szakorvoshoz. Ráadásul egy valamirevaló optikai szaküzlet garanciát vállal a szemvizsgálatra, a felírt korrekcióra és az elkészült szemüvegre, ha viszont az orvos által felírt szemüveget elkészíttettük, és az mégsem jó, akkor nincs mit tenni.

Látja? Nem látja?

Fotó: Sióréti Gábor

Az októberi kampányban a hangsúly azonban nemcsak a rendszeres ellenőrzésen van, hanem azon is, hogy személyre szabott, és ne előregyártott szemüveget hordjon, akinek szüksége van rá. „Másfél millió ember vagy egyáltalán nem használ szemüveget, vagy előregyártott, pár ezer forintért kapható »eszközt« hord” – mondja Tóbiás Richárd, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy tavasz óta gyűjtötték össze azt a 3000 előregyártott szemüveget, amit a megnyitón látványosan megsemmisítettek, azt szimbolizálva, hogy az ilyen terméket még csak szemüvegnek sem tekintik. „Ezek olyanok, mintha mindenkinek egyencipőt adnánk. Például ugyanarra a szemtávolságra vannak elkészítve, ugyanazt a dioptriát teszik mindkét oldalra, pedig nem mindegy, hogy a lencse fókuszpontja hova kerül, és sok esetben előfordul, hogy valakinek különböző dioptriára van szüksége a két szemen” – magyarázza Borók Rita.

A szakemberek szerint ezekkel a szemüvegekkel ugyan „lehet látni”, csak éppen többet ártanak, mint használnak. „A legnagyobb probléma, hogy az emberek túlkorrigálják magukat: vizsgálat nélkül hordják ezeket, érzet­alapon, többnyire nem is jó dioptriát hordanak, hanem magasabbat. Ez azért káros, mert ha hozzászokik a szem, akkor csak nagyon nehezen lehet a valós alacsonyabb dioptriával korrigálni” – mondja a látszerészek elnöke.

„Egy jó szemüveggel a legtöbb fénytörési hibát lehet javítani, korrigálni a rövidlátást, távollátást és az asztigmiát (szaruhártya-egyenetlenség – M. A.) – teszi hozzá Nagy Zoltán Zsolt egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója –, ám ha valaki nem hord megfelelő szemüveget, akkor annak számos következménye lehet, hiszen az nemcsak fejfájást okozhat, de akár közlekedési balesetekhez is vezethet.” A professzor szerint a rendszeres szemészeti szűrővizsgálatok is fontosak, sőt gyermekeknél ez legalább évente, még inkább félévente ajánlott. „Ha az egyik szemen nincs korrigálva a fénytörési hiba, a szem tompalátóvá válhat, ami olyankor veszélyes, ha a két szem között nagy a dioptriakülönbség. Úgy 6 éves korig lehet a két szem közötti fénytörésihiba-különbséget a jó szem takarásával és a gyengébben látó szem korrigálásával kezelni, s ezáltal megelőzni a tompalátást” – mondja Nagy Zoltán Zsolt.

Nem lehet olcsóbb

Sokan nehezen szánják rá magukat a szemüveg-készíttetésre, sőt eleve nem mennek be egy optikai szaküzletbe, mivel azzal számolnak, hogy itt egy szemüvegkeretet sem kapnak meg tízezer forint alatt. Tóbiás szerint azonban ez nincs így. „A szemüvegről két tévhit él: az egyik az, hogy drága, a másik, hogy ha hordom, rosszabb lesz a szemem. Mindkettő legenda – magyarázza. – Szövetségünknek van rálátása a piacra, úgyhogy kijelenthetem: ma 7000 forinttól már lehet komplett szemüveget kapni. Ha azt vesszük, hogy az előregyártott olvasószemüvegek úgy 500–3000 forint közötti áron kaphatók, akkor ez nem olyan vészes árkülönbség. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy mennyit költünk egy évben cipőre és ruhára.”

Mindez persze csak az átlagos szemüvegre értendő, hiszen amint 6 dioptriánál erősebb, illetve bi- vagy multifokális (két- vagy több „fokozatú”) lencsére van szükségünk, kizárt, hogy 7000 forintért bármit kapjunk. Bár a statisztikák szerint a hazai szemüvegesek nagy részének csupán „átlagos” szemüvegre lenne szüksége, azért a többiek sincsenek kevesen, és velük kellene megértetni, hogy az optikai iparban nem lehet mindent sorozatban legyártani. „A szemüveglencse-gyártás folyamata nem egyforma. +/–6 dioptria alatt gyártósoron készített szérialencsék vannak, míg efölött minden lencsét egyedileg kell elkészíteni, és ez jelenti az elsődleges árnövekedést – magyarázza Tóbiás –, és ez egy olyan folyamat, amely nyolc-tíz napot vesz igénybe a mai, modern gyártósorokon is.” Ráadásul ilyenkor például már nemcsak esztétikai okból kell vékonyítani a lencsét (újabb pluszköltség), hanem a súlya miatt is, ám ez a művelet – a „lencse törésmutatójának növelése” – nagyon bonyolult és drága technológia. Emellett a lencsére jöhetnek a különböző rétegek – az UV-szűrőn, a tükröződésmentesítőn át a víz- vagy porlepergetőig –, amelyek roppant hasznosak, növelik a lencse élettartamát, de az árat is. Például a vékonyréteg-technológiánál egy réteg 6–10 ezer forintba is kerülhet, ugyanis ilyenkor például „egy 90 fokon olvadó műanyag lencsére fel kell gőzölni a 2700 fokon olvadó titán-oxidot” – mondja Tóbiás.

Mindezt persze nehéz átlátni, amikor szemüvegvételre kerül a sor. A nagy optikai láncok gyakorlatában ritka eset, hogy mi magunk lapozgathatnánk egy lencsekatalógust, legfeljebb helyben mutatnak egyet, hogy aztán kiderüljön, az akciós árak „csak tájékoztató jellegűek”. Így aztán a leggyakrabban csak a nekünk kínált ajánlatok közül válogathatunk, az egyéni kérésekkel együtt kialakuló végösszeg pedig a reklámokban kínált akciós átlagárakhoz képest okozhat meglepetéseket.

Segíts magadon!

Ha ezt nem tudnánk megfizetni, akkor kellene, hogy jöjjön a vényre írt szemüveg és az „SZTK-keret”. Csakhogy azok az idők már elmúltak. „A lényegi támogatás 2009-ben szűnt meg, ekkor megvonták a +/–6 alatti dioptriákhoz járó segítséget – mondja Tóbiás. – De a baj nem az, hogy van-e. A rendszer önmagában rossz, mivel termékalapú a támogatás. Vagyis a tb kiválasztja a legolcsóbb beszállítót lencsében és keretben, és ezt támogatja. Általában ez az a termék, ami már nem felel meg sem esztétikailag, sem egyéb igény szintjén a vásárlóknak. Már évekkel ezelőtt javasoltuk, hogy szolgáltatásalapú legyen a támogatás, tehát 6 dioptria felett adnának egy bizonyos összeget, és utána mindenki eldönthetné, hogy hol készíttet ebből szemüveget. 2015-ben szerintem nem elfogadható, hogy a legolcsóbb terméket kell választani a vevőnek.” Az OEP tavalyi vényforgalmi adatai szerint 892 155 forintot költöttek 246 beteg 489 szemüvegének támogatására, viszont kontaktlencsét – noha annak vényre íratásához már nem elég a gyengénlátás, és csak akkor jár, ha ezzel egyéb szembetegségek is párosulnak – 1556-an írathattak fel 18 428 83818 428 838 forint értékben. Amúgy a támogatás minden esetben alaplencsére vonatkozik, vékonyításról vagy egyéb speciális tulajdonságról szó sincs. „A hatályos jogszabályok értelmében, amennyiben a beteg – a jogszabályban meghatározott indikáció teljesülése esetén – a támogatási listán szereplő eszközzel nem látható el, úgy az OEP egyedi méltányosság keretében nyújthat támogatást” – tájékoztatta lapunkat az egészségpénztár, ez azonban tényleg ritkán fordul elő, akkor is inkább gyerekeknél. Borók Rita szerint a lencse áfájának csökkentése lehetne egy áthidaló megoldás, „jóval olcsóbbak lennének a szemüvegek” – ám arról, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kívánnának, nincs tudomásunk.

Mi az a dioptria?

A dioptria (dpt) a lencséket jellemző mértékegység. A lencséket a fókusztávolsággal jellemezzük, ezt méterben adjuk meg: a domború lencsénél (gyűjtőlencse) pozitív, a homorúnál (szórólencse) negatív érték. A dioptria ennek az értéknek a reciproka, tehát a 2 méter fókusztávolságú gyűjtőlencse ½ méter; azaz 0,5. A távollátás (amikor közelre nem látunk, tehát a szemlencsénk fókusztávolsága túl hosszú) „pluszos” fókusztávolságú gyűjtőlencsével korrigálható (hagyományosan: „olvasószemüveg”); míg a rövidlátás (amikor távolra nem látunk, tehát a szemlencse fókusztávolsága rövidebb a kelleténél) „mínuszos” szórólencsével.

Full kontakt

A kontaklencse sokkal kényelmesebb látóteret biztosít, mint a szemüveg, de gyerekeknek eleve nem ajánlott a magasabb fertőzésveszély miatt – hangsúlyozza Nagy Zoltán Zsolt.
A szakértők szerint hosszú távon csak úgy „működhet”, ha viselője alaposan betartja a higiéniai szabályokat, és félévente elmegy egy vizsgálatra, ahol megnézik a szaruhártya állapotát, nem sérti-e a lencse a szemfelszínt, nincs-e elváltozás, ereződés, szemszárazság. „A rossz kontaktlencse veszélyesebb, mint a rossz szemüveg, hiszen érintkezik a szemfelszínnel, az ún. könnyfilmben úszik. Ha nem megfelelő a lencse görbülete, irritáció léphet fel; ha nem megfelelő a kezelés (anyagi okokból sokan túlhordják a lencsét, nem megfelelő lencsefolyadékot használnak, nem tartják be az alapvető higiéniai folyamatokat, pl. kézmosás), az fertőzést okozhat, amely akár vaksághoz is vezethet. A rossz lencsehasználat következménye lehet például a szaruhártyafekély, ami visszafordíthatatlan folyamatot indít el, és később szemüveggel sem korrigálható jól” – magyarázza Tóbiás Richárd, hozzátéve, hogy különösen vigyázni kell az interneten rendelt lencsékkel. A szakember szerint a kontaktológus szemorvost vagy az optometristát nem lehet kihagyni a folyamatból. A kontaktlencse ugyanis jóval közelebb van a szemhez, mint a szemüvegé, így általában valamivel gyengébb dioptria kerül rá, és a szemlencsénk görbületét is elég ritkán tudjuk otthon meghatározni. Ám nehéz lenne azt mondani, hogy a pontosan meghatározott értékekre felírt lencsét ne az interneten szerezzük be, hiszen valóban töredék áron elérhetőek.

És a műtét?

A szemüveg kiváltására a lézeres látásjavító szemműtét is alternatíva lehet, ez úgy 100 ezer forintba kerül szemenként, és persze itt sincs szó tb-hozzájárulásról. Nagy Zoltán Zsolt professzor szerint rövidlátásban –10,0, illetve –12,0 dioptria a kezelés felső határa, távollátásban +4,0 dioptria, asztigmia kapcsán +/–6,0, ám mindez függ a szaruhártya vastagságától, a sebgyógyulástól és még számos, a műtét előtt elvégzett vizsgálat eredményétől. Ráadásul előfordulhat, hogy a műtétet egy idő után meg kell ismételni, a be­avatkozás ugyanis csak korrigál, de a szem egyéb problémáit, esetleges továbbromlását nem lehet vele kiküszöbölni.