rés a présen

Ne "szalayzzak" össze mindent

Szalay Péter gitáros

  • rés a présen
  • 2012. június 10.

Zene

rés a présen: Játszol mindenfelé, melyik zenekarhoz tartozol igazán?

Szalay Péter: Jelenleg 3, a mellékprojektekkel együtt 4 zenekarban játszom, és tulajdonképpen mindegyiket maximálisan a magaménak érzem. Az, hogy melyik éppen milyen szerepet tölt be az életemben, az nagyban függ az adott periódustól, melyik zenekar milyen stádiumban van, melyikkel készítek éppen lemezt, ilyesmi. Ebből a szempontból most éppen "colorStar-korszak" van az életemben, hiszen az utóbbi egy-két évben gőzerővel dolgozunk Keleti Andrással a zenekar megújításán, mind zenei értelemben, mind pedig a működtetés szempontjából. Kronológia tekintetében is a color mondható a mostaniak közül az elsőnek, hiszen innen hívott el anno Vécsi Tibi a Korai Örömbe, ahol aztán néhány taggal 2007-ben "felépítettük" a Fókatelepet. A Koraiban egyébként mindig is fontos szempont volt, hogy a projektezés, a több lábon állás a lehető legkevésbé hátráltassa a zenekart, és meg tudjanak szólalni velem és nélkülem is. Ezek a csapatok szerencsésen le is fedik azokat a zenei területeket, amelyek gitárosként igazán érdekelnek. Azért próbálok törekedni is arra, hogy legyenek különbségek, úgymond ne "szalayzzak" össze mindent ugyanazzal a stílussal, ahol előfordulok.

rap: Részt veszel-e a dalszerzésben?

SZP: Az a helyzet, hogy bár gitárosként lettem ismert annyira, amennyire, én mégis elsősorban zenekészítőként tekintek magamra - szándékosan nem szerzőt mondtam, ez több is, kevesebb is lehet annál. Mindegyik zenekarom repertoárjának van egy olyan része, amit közösen írtunk, aztán van egy olyan is, amit valaki a zenekarból jegyez elsősorban - adott esetben én. Alkotás szempontjából a Korai Öröm a legközösségibb működésű csapat, a szerzőpáros megközelítésre pedig a most megjelenő Flow című colorStar-album vagy a mostanában készített filmzenék a legjobb példák, ezeket javarészt Keleti Andrással, illetve Dj Jutasival írtuk. A szinte teljesen saját szerzeményre pedig pl. a második Fókatelep-albumról a Bosszúdalt tudnám említeni az utóbbi évek terméséből, aminek a szövegét is én írtam.

rap: Milyen az új color-lemez?

SZP: Kissé átalakítottuk a hangzást, elektronikusabb, savasabb és jóval dinamikusabb is lett, mondjuk, az előzőhöz képest. Nagyobb szerepet kapott az ének, a dalszövegek, amiket most először a borítóra is rányomtatunk - többek szerint helyenként kissé darkos, new wave-es a zene, a hangulat. Ha egy szóval kéne jellemezni, azt mondanám: elektrock.

rap: Hol lehet látni benneteket a közeljövőben?

SZP: Ami biztos, hogy augusztusban leszünk a fehérvári Fezenen és a szegedi SZIN-en, és szerveződnek a pesti bulik is: ZP, Pecsa Garden, Ötkert, Kobuci... De mindenről értesülhettek majd a Facebook-oldalunkon és a honlapon.

rap: Más zenekaraiddal hol és mikor lépsz fel?

SZP: A Koraival és a Fókával lesz jó néhány külföldi bulink is, Csehország, Svájc, Németország, Bulgária, klubok és fesztiválfellépések vegyesen. Ezzel kapcsolatban megfigyeltem egyébként, hogy bár én mint utazó, megfáradt zenész, ha szívesebben lépek is fel az ilyen sterilebb, EU-s hangulatú helyeken, ahol van pl. zuhanyzó, normálisak a körülmények, a közönség mégis mintha a dzsuva helyeken bírná jobban elengedni magát.

rap: Milyen a hazai könnyűzenei felhozatal?

SZP: A kétezres évekkel és a technókorszak végével óriásit változott a hazai popszíntér. Amiben, talán mondanom sem kell, döntő szerepe van annak is, hogy színre lépett az MR2-Petőfi rádió, ami mára szerintem megkerülhetetlen monopóliummá vált a zenei közízlés formálásában. Ennek köszönhető, hogy rengeteg zenekar előtt kinyíltak a kapuk, és ez mindenképpen jó. Más kérdés, hogy szerintem rengeteg jó dolog történik még Magyarországon a zenében az MR2-n túl is, amihez sokkal szélesebb kapukra lenne szükség.

rap: Foglalkozol-e mással is a zenélés mellett?

SZP: Utoljára 2005-ben volt civil munkahelyem, és ilyen irányú terveim továbbra sincsenek. Egyre gyanúsabb, hogy erről szól az életem. Lehet, hogy megpróbálkozom megint a rajzzal, festéssel is, volt már eddig két szerény kiállításom, és egy könyvillusztrációs projektem. Távlati terveim között leginkább a tőkefelhalmozás és a minden földi jóban való dúskálás szerepel.

Figyelmébe ajánljuk

Egy mellbevágó film arról, mit tett a Fidesz a társadalommal

Bod Tamás kollégánk közreműködésével készült dokumentumfilm, ami azt mutatja be, hogyan használja szavazógépként a legelesettebbeket az állampárt. A szavazat ára című filmből nemcsak egy olyan ország képe rajzolódik ki, ahol a szavazatvásárlás még emberséges opciónak is számít, hanem egy olyané is, ahol a Fidesz élet és halál ura lett.

Kisfiúhorror

Kiváló modellként szolgál a társadalom működésére a kisfiúk csoportdinamikája; a világirodalom több példával is szolgál e tézis megerősítésére (ebbe a sorba illeszkedik A Pál utcai fiúk is). R. M. Ballantyne 1857-es Korallszigete látszólag ártatlan kalandregény egy csapat, lakatlan szigetre vetődött kisfiú megpróbáltatásairól.

Érdemeink szerint

Egy fura gépben ébredsz, ahol minden világít, pittyeg és tütül. Nem tudod, ki vagy, sem azt, hogy mit keresel itt. Amikor legalább néhány végtagod felett visszanyered az uralmadat, és már az egyensúlyérzékedről is rájössz, hogy van ilyened, lassan felfedezed a környezetet.

Mikszáth ír, Móricz ír

  • - turcsányi -

Mindenki ismeri a híres brezinai bacsát, Olej Tamást. Vagy a bodoki gazdát, Sós Pál uramat a csáklyájával, vagy legalább Baló Ágnes kelengyeládáját, ott viszi a megáradt Bágy, hátán a kis Borcsa Cukri báránykájával.

Titoktartók képeskönyve

A darab egy mozdulatlanul álló fiatal férfi látványától, ami, ha akarjuk, alig több a semminél, eljut egy virágokkal, emberalakokkal és egyéb kellékekkel zsúfolt, kaotikusan szép színpadképig, amely eleven rét és temetői táj egyszerre.

Egy szovjet nő

  • Pálos György

Bulgakov A Mester és Margaritájában az események ördögi láncolatát egy mellékszereplő, nevezetesen Annuska ügyetlensége indítja be: kiönti az olajat, s egy villamos az irodalmi szerkesztőnek, Berlioznak, levágja a fejét.

Örök gyerek

Csehov az idén is hangsúlyosan van jelen a magyar színházi repertoárban, csak a Ványa bácsiból ez a harmadik bemutató az utóbbi néhány hónapban. Játszották Sopronban és most Budaörsön, a Radnótiban pedig az ősváltozatot vették elő Erdőszellem címmel. De a Sirálytól a Cseresznyéskertig, Zalaegerszegtől Nagyváradig tucatnyi friss bemutatón szeretnék bizonyítani a társulatok, hogy alkalmasak a csehovi próbatételre.