mi a kotta?

Zenemesterek és festőinasok

  • mi a kotta
  • 2012. június 10.

Zene

Tanult Kodály Zoltánnál és Hubay Jenőnél, koncertezett az idős Richard Strauss és a jó barát Pablo Casals oldalán, tevékeny részese volt Bartók-ősbemutatónak és Mozart szülővárosa, Salzburg többet köszönhet neki, mint megannyi hajdanvolt hercegérsekének: nem kétséges, hogy gazdag és jelentékeny művészsors jutott az 1997-ben elhunyt Végh Sándor osztályrészéül.

A nagy zenész, hegedűs, primárius, karmester és zenepedagógus születési centenáriuma most, május közepén esedékes, s így szombaton a Művészetek Palotájában egész napos rendezvénysorozat idézi majd méltóképp sokak meghatározó mesterének alakját. Délelőtt kamarakoncert az egykori tanítványok részvételével, Várjon Dénes vagy épp a Keller Quartet felléptével (Fesztivál Színház, május 12., tizenegy óra), aztán dokumentum- és koncertfilmvetítések, s végül este a Végh keze nyomát mindmáig hangzásképén hordozó nagyszerű Camerata Salzburg Mozart-Bach-Beethoven-hangversenye zárja a napot: a Ránki Dezső - Klukon Edit házaspár zongorajátékával, Keller András vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

A Camerata koncertje Beethoven Hetedikjét ígéri befejezésül, míg a MÁV Szimfonikus Zenekar hasonlóan kiadós e heti programja a szimfonikus repertoár egy másik beethoveni slágerdarabját kínálja majd zárásképpen: az Eroicát, Takács-Nagy Gáborral, Várdai István nemes gordonkajátékának nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, május 16., fél nyolc). Ez az esemény, akárcsak az Évszakok előadásának nekilátó Vashegyi Györgyék hétfői koncertje (Nemzeti Hangversenyterem, május 14., fél nyolc) bizonnyal hosszabb ajánlást érdemelne, ám mi a továbbiakban mégis inkább a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok ugyancsak hétfői műsora körül fogunk őgyelegni (22-es stúdió, május 14., hét óra). Merthogy a programszerűen a déli égtáj zenéit sorjáztató rádiókoncert utolsó száma, Ermanno Wolf-Ferrari Kamaraszimfóniája lehetőséget teremt számunkra, hogy szót ejtsünk erről a derék és ritkán emlegetett félig német, félig olasz és egészen velencei zeneszerzőről. "Mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd gazdag festő leszel, de végül halovány muzsikus vált belőled" - panaszolta a csalódott Wolf papa, akit az ajánlónkhoz csatolt kép fia kamaszkori vázlatán mutat. Hiszen apjához hasonlóan eredetileg Ermanno is festőnek készült, s éppenséggel Hollósy Simon müncheni iskolájában inaskodott, míg csak át nem nyergelt a zeneszerzésre. A ma leggyakrabban egy operanyitány, a női cigarettázás tényét megmosolygó Susanna titka overture-je révén szereplő Wolf-Ferrari (1876-1948) mindvégig a maga útját járta: München és a lagúnák városa között ingázva, erős érdeklődéssel a letűnt századok zenéje iránt, sosem egészen divatban, és szerényen, de félreismerhetetlen önismerettel hirdetve, hogy "nagyjából magamtól értetődő vagyok". S hogy végezetül egy mozzanattal visszakössünk a Végh Sándor pályáján oly meghatározó szerephez jutó Salzburg városához és a Mozarteumhoz: hát a második világháború éveiben a velencei komponista ugyancsak megbecsült professzora volt a legendás intézménynek.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.