mi a kotta?

Zenemesterek és festőinasok

  • mi a kotta
  • 2012. június 10.

Zene

Tanult Kodály Zoltánnál és Hubay Jenőnél, koncertezett az idős Richard Strauss és a jó barát Pablo Casals oldalán, tevékeny részese volt Bartók-ősbemutatónak és Mozart szülővárosa, Salzburg többet köszönhet neki, mint megannyi hajdanvolt hercegérsekének: nem kétséges, hogy gazdag és jelentékeny művészsors jutott az 1997-ben elhunyt Végh Sándor osztályrészéül.

A nagy zenész, hegedűs, primárius, karmester és zenepedagógus születési centenáriuma most, május közepén esedékes, s így szombaton a Művészetek Palotájában egész napos rendezvénysorozat idézi majd méltóképp sokak meghatározó mesterének alakját. Délelőtt kamarakoncert az egykori tanítványok részvételével, Várjon Dénes vagy épp a Keller Quartet felléptével (Fesztivál Színház, május 12., tizenegy óra), aztán dokumentum- és koncertfilmvetítések, s végül este a Végh keze nyomát mindmáig hangzásképén hordozó nagyszerű Camerata Salzburg Mozart-Bach-Beethoven-hangversenye zárja a napot: a Ránki Dezső - Klukon Edit házaspár zongorajátékával, Keller András vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

A Camerata koncertje Beethoven Hetedikjét ígéri befejezésül, míg a MÁV Szimfonikus Zenekar hasonlóan kiadós e heti programja a szimfonikus repertoár egy másik beethoveni slágerdarabját kínálja majd zárásképpen: az Eroicát, Takács-Nagy Gáborral, Várdai István nemes gordonkajátékának nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, május 16., fél nyolc). Ez az esemény, akárcsak az Évszakok előadásának nekilátó Vashegyi Györgyék hétfői koncertje (Nemzeti Hangversenyterem, május 14., fél nyolc) bizonnyal hosszabb ajánlást érdemelne, ám mi a továbbiakban mégis inkább a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok ugyancsak hétfői műsora körül fogunk őgyelegni (22-es stúdió, május 14., hét óra). Merthogy a programszerűen a déli égtáj zenéit sorjáztató rádiókoncert utolsó száma, Ermanno Wolf-Ferrari Kamaraszimfóniája lehetőséget teremt számunkra, hogy szót ejtsünk erről a derék és ritkán emlegetett félig német, félig olasz és egészen velencei zeneszerzőről. "Mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd gazdag festő leszel, de végül halovány muzsikus vált belőled" - panaszolta a csalódott Wolf papa, akit az ajánlónkhoz csatolt kép fia kamaszkori vázlatán mutat. Hiszen apjához hasonlóan eredetileg Ermanno is festőnek készült, s éppenséggel Hollósy Simon müncheni iskolájában inaskodott, míg csak át nem nyergelt a zeneszerzésre. A ma leggyakrabban egy operanyitány, a női cigarettázás tényét megmosolygó Susanna titka overture-je révén szereplő Wolf-Ferrari (1876-1948) mindvégig a maga útját járta: München és a lagúnák városa között ingázva, erős érdeklődéssel a letűnt századok zenéje iránt, sosem egészen divatban, és szerényen, de félreismerhetetlen önismerettel hirdetve, hogy "nagyjából magamtól értetődő vagyok". S hogy végezetül egy mozzanattal visszakössünk a Végh Sándor pályáján oly meghatározó szerephez jutó Salzburg városához és a Mozarteumhoz: hát a második világháború éveiben a velencei komponista ugyancsak megbecsült professzora volt a legendás intézménynek.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.