mi a kotta?

Zenemesterek és festőinasok

  • mi a kotta
  • 2012. június 10.

Zene

Tanult Kodály Zoltánnál és Hubay Jenőnél, koncertezett az idős Richard Strauss és a jó barát Pablo Casals oldalán, tevékeny részese volt Bartók-ősbemutatónak és Mozart szülővárosa, Salzburg többet köszönhet neki, mint megannyi hajdanvolt hercegérsekének: nem kétséges, hogy gazdag és jelentékeny művészsors jutott az 1997-ben elhunyt Végh Sándor osztályrészéül.

A nagy zenész, hegedűs, primárius, karmester és zenepedagógus születési centenáriuma most, május közepén esedékes, s így szombaton a Művészetek Palotájában egész napos rendezvénysorozat idézi majd méltóképp sokak meghatározó mesterének alakját. Délelőtt kamarakoncert az egykori tanítványok részvételével, Várjon Dénes vagy épp a Keller Quartet felléptével (Fesztivál Színház, május 12., tizenegy óra), aztán dokumentum- és koncertfilmvetítések, s végül este a Végh keze nyomát mindmáig hangzásképén hordozó nagyszerű Camerata Salzburg Mozart-Bach-Beethoven-hangversenye zárja a napot: a Ránki Dezső - Klukon Edit házaspár zongorajátékával, Keller András vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, május 12., fél nyolc).

A Camerata koncertje Beethoven Hetedikjét ígéri befejezésül, míg a MÁV Szimfonikus Zenekar hasonlóan kiadós e heti programja a szimfonikus repertoár egy másik beethoveni slágerdarabját kínálja majd zárásképpen: az Eroicát, Takács-Nagy Gáborral, Várdai István nemes gordonkajátékának nyomában (Nemzeti Hangversenyterem, május 16., fél nyolc). Ez az esemény, akárcsak az Évszakok előadásának nekilátó Vashegyi Györgyék hétfői koncertje (Nemzeti Hangversenyterem, május 14., fél nyolc) bizonnyal hosszabb ajánlást érdemelne, ám mi a továbbiakban mégis inkább a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok ugyancsak hétfői műsora körül fogunk őgyelegni (22-es stúdió, május 14., hét óra). Merthogy a programszerűen a déli égtáj zenéit sorjáztató rádiókoncert utolsó száma, Ermanno Wolf-Ferrari Kamaraszimfóniája lehetőséget teremt számunkra, hogy szót ejtsünk erről a derék és ritkán emlegetett félig német, félig olasz és egészen velencei zeneszerzőről. "Mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd gazdag festő leszel, de végül halovány muzsikus vált belőled" - panaszolta a csalódott Wolf papa, akit az ajánlónkhoz csatolt kép fia kamaszkori vázlatán mutat. Hiszen apjához hasonlóan eredetileg Ermanno is festőnek készült, s éppenséggel Hollósy Simon müncheni iskolájában inaskodott, míg csak át nem nyergelt a zeneszerzésre. A ma leggyakrabban egy operanyitány, a női cigarettázás tényét megmosolygó Susanna titka overture-je révén szereplő Wolf-Ferrari (1876-1948) mindvégig a maga útját járta: München és a lagúnák városa között ingázva, erős érdeklődéssel a letűnt századok zenéje iránt, sosem egészen divatban, és szerényen, de félreismerhetetlen önismerettel hirdetve, hogy "nagyjából magamtól értetődő vagyok". S hogy végezetül egy mozzanattal visszakössünk a Végh Sándor pályáján oly meghatározó szerephez jutó Salzburg városához és a Mozarteumhoz: hát a második világháború éveiben a velencei komponista ugyancsak megbecsült professzora volt a legendás intézménynek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.