Tompa Andrea díja: elhallgat és hazudik a közmédia

  • Urfi Péter
  • 2015. január 23.

Belpol

A kormánnyal szembeni ellenérzései miatt az író nem fogadja el az állami díjjal járó pénzjutalmat, hanem jótékony célra utalja át. A közmédia némi bénázás után nekiállt hazudozni.

Mint az okos lány a mesében: Tompa Andrea át is vette a díjat, meg nem is. Lapunk színikritikusa „a 20. századi kisebbségi lét kérdéseinek újszerű és hiteles prózai ábrázolásáért” kapta meg az egykor rangosnak számító, kimagasló prózakötetért adományozható Márai-díjat (a díjazott kötet, a Fejtől s lábtól kritikáját itt olvashatják). De mivel a kormány tevékenységének nagy részével képtelen azonosulni, a díj átvételét morális kérdésként fogta fel. Végül arra jutott: mivel két írószervezet – a Szépírók Társasága és a Fiatal Írók Szövetsége – jelölte a díjra, ezért elfogadta azt, de a vele járó mintegy 770 ezer forintot a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítványnak utalja. (A Magyar Nemzet publicistája szerint ez azt jelzi, hogy Tompa Andreának nincs szüksége a pénzre.)

A díjátadó napján, kora délután megjelent a nol.hu cikke, amelyben Tompa azt nyilatkozta: azzal, hogy átadja a pénzdíjat, megpróbál egy üzenetet megfogalmazni a kormány felé. Hozzátette: ha lenne egy normálisan működő közmédia, akkor eljutna az üzenet az országot vezető politikusokhoz, hogy egy díjazott író mit gondol a kormány munkájáról.

Lássuk tehát, hogyan kezelte a közmédia és a politika a kérdést.

Ez a rész még simán ment

Ez a rész még simán ment

Fotó: MTI

Tompa Andrea kérdésünkre elmondta, hogy a közrádió és a köztévé is készített vele interjút a díjátadón. Mindkét riporterrel közölte, hogy bármiről szívesen nyilatkozik, de a legfontosabbnak a fenti dilemmát tartja. Mindkét mikrofonba bele is mondta, hogy azért nem tartja meg a pénzjutalmat, mert nem ért egyet a kormány politikájával.

Az MTV Híradó tegnap esti adásában (ezen a linken a 33. perctől) nem számolt be Tompa Andrea díjáról. Megpróbálták, de nem sikerült. Szó szerint ez hangzott el: „Az ünnepségen átadták többek között a Balassa Péter- és a Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, illetve a Közművelődési Minőség Díjat is.” A háromból egyet bírtak eltalálni: valójában ugyanis a Márai-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat és a Könyvtári Minőség Díjat adták át tegnap a PIM-ben. (A tavalyi évvel keverhették össze, akkor tényleg osztottak Balassa- és Közművelődési Minőség Díjat, lásd itt.) Tehát a Híradóban se Tompa Andrea neve, se a díjának neve nem hangzott el, de ezt nyugodtan tekinthetjük egyszerű, bár nagyszabású bakinak.

A közrádió ennél nagyobbat gurított. A Kossuth rádió kulturális magazinja, a Belépő közölte a Tompa Andreával készült beszélgetését (lásd itt, a 36. perctől), és benne a nevetve feltett kérdést: vajon mire költi a díjazott a pénzt? Tompa válaszából azonban csak azokat a részeket hagyták benne a műsorban, ahol az Igazgyöngy Alapítványról beszél. Az indoklást, hogy miért utalja nekik a pénzt, és hogy mindehhez hőn szeretett kormányunknak is van némi köze, a rádió egyszerűen kivágta.

Az állami hírszolgáltatás harmadik zászlóshajója, az MTI közreadta a díjátadó mosolygós képeit, ismertette Balog Zoltán szép beszédét, de Tompa Andrea reakciója már nem érte el az ingerküszöbét – ezt tegnap este szóvá is tettük cikkünkben. Erre másnap, pénteken felhívták Tompát, aki elmondta a történetet, amelyet aztán korrektül közzé is tettek (lásd itt).

Kisatírozni egyszerűbb lett volna

Kiretusálni egyszerűbb lett volna

Fotó: MTI

Péntek délelőtt megkerestük az MTVA-t. Érdeklődtünk, mit szólnak Tompa megjegyzéséhez a „nem normálisan működő” közmédiáról, amely nem közvetíti az ehhez hasonló üzeneteket. A sajtóosztály nyilatkozata derűlátó: „Valószínűleg Tompa Andrea üzenetei eljutottak a kormányhoz, hiszen tegnap kapta kézhez a Márai-díjat, amely egy állami kitüntetés. Gratulálunk irodalmi munkásságához!”

Kevésbé mulatságos a második válaszuk. Amikor azt tudakoltuk, miért nem sikerült eltalálni Tompa Andrea díjának nevét, a konkrét kérdésre nem válaszoltak, ellenben azt írták: „A díjátadó rendezvényen Tompa Andrea nem szólalt fel, nem nyilatkozott, csupán a díjat vette át. Így a véleménye, bejelentése nem is jelenhetett meg. Szerettünk volna azonnal interjút készíteni vele, de először még nem tudott a rendelkezésünkre állni. Amikor azonban ez megtörtént, elkészült a beszélgetés, amelyet itt talál” – és csatolták a pénteki nyilatkozathoz vezető fenti linket.

Emlékszünk: Tompa kérdésünkre elmondta, hogy a közrádió és a köztévé is készített vele interjút a díjátadón. Ebben az esetben viszont az MTVA hazudik.

Tompa nyilatkozatát és a felajánlásról szóló hírt elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, és megkérdeztük, kívánnak-e reagálni bármit. Nem bajlódtak indoklással, egyszerű, tömör választ kaptunk:

„Nem.”

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

A rendes amerikai

„Ugye hallotta a megkönnyebbült sóhajokat a teremben?” – kérdezte Wolfgang Ischinger, a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke az amerikai külügyminisztert, Marco Rubiót, aki békülékenyebb beszédet tartott a NATO-országok képviselőinek, mint egy évvel ezelőtt a harsány és pökhendi J.D. Vance.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Fürkésző szemek

„Végrehajtási célból” több ezer banki ügyfél értékpapírszámlájáról kért adatokat Csige Gábor gyulai jegyző tavaly nyáron, olyanokéról is, akiknek semmiféle tartozásuk sincs. Lapunk kérdései nyomán a rendőrség hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.