Tompa Andrea díja: elhallgat és hazudik a közmédia

  • Urfi Péter
  • 2015. január 23.

Belpol

A kormánnyal szembeni ellenérzései miatt az író nem fogadja el az állami díjjal járó pénzjutalmat, hanem jótékony célra utalja át. A közmédia némi bénázás után nekiállt hazudozni.

Mint az okos lány a mesében: Tompa Andrea át is vette a díjat, meg nem is. Lapunk színikritikusa „a 20. századi kisebbségi lét kérdéseinek újszerű és hiteles prózai ábrázolásáért” kapta meg az egykor rangosnak számító, kimagasló prózakötetért adományozható Márai-díjat (a díjazott kötet, a Fejtől s lábtól kritikáját itt olvashatják). De mivel a kormány tevékenységének nagy részével képtelen azonosulni, a díj átvételét morális kérdésként fogta fel. Végül arra jutott: mivel két írószervezet – a Szépírók Társasága és a Fiatal Írók Szövetsége – jelölte a díjra, ezért elfogadta azt, de a vele járó mintegy 770 ezer forintot a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó Igazgyöngy Alapítványnak utalja. (A Magyar Nemzet publicistája szerint ez azt jelzi, hogy Tompa Andreának nincs szüksége a pénzre.)

A díjátadó napján, kora délután megjelent a nol.hu cikke, amelyben Tompa azt nyilatkozta: azzal, hogy átadja a pénzdíjat, megpróbál egy üzenetet megfogalmazni a kormány felé. Hozzátette: ha lenne egy normálisan működő közmédia, akkor eljutna az üzenet az országot vezető politikusokhoz, hogy egy díjazott író mit gondol a kormány munkájáról.

Lássuk tehát, hogyan kezelte a közmédia és a politika a kérdést.

Ez a rész még simán ment

Ez a rész még simán ment

Fotó: MTI

Tompa Andrea kérdésünkre elmondta, hogy a közrádió és a köztévé is készített vele interjút a díjátadón. Mindkét riporterrel közölte, hogy bármiről szívesen nyilatkozik, de a legfontosabbnak a fenti dilemmát tartja. Mindkét mikrofonba bele is mondta, hogy azért nem tartja meg a pénzjutalmat, mert nem ért egyet a kormány politikájával.

Az MTV Híradó tegnap esti adásában (ezen a linken a 33. perctől) nem számolt be Tompa Andrea díjáról. Megpróbálták, de nem sikerült. Szó szerint ez hangzott el: „Az ünnepségen átadták többek között a Balassa Péter- és a Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, illetve a Közművelődési Minőség Díjat is.” A háromból egyet bírtak eltalálni: valójában ugyanis a Márai-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály-díjat és a Könyvtári Minőség Díjat adták át tegnap a PIM-ben. (A tavalyi évvel keverhették össze, akkor tényleg osztottak Balassa- és Közművelődési Minőség Díjat, lásd itt.) Tehát a Híradóban se Tompa Andrea neve, se a díjának neve nem hangzott el, de ezt nyugodtan tekinthetjük egyszerű, bár nagyszabású bakinak.

A közrádió ennél nagyobbat gurított. A Kossuth rádió kulturális magazinja, a Belépő közölte a Tompa Andreával készült beszélgetését (lásd itt, a 36. perctől), és benne a nevetve feltett kérdést: vajon mire költi a díjazott a pénzt? Tompa válaszából azonban csak azokat a részeket hagyták benne a műsorban, ahol az Igazgyöngy Alapítványról beszél. Az indoklást, hogy miért utalja nekik a pénzt, és hogy mindehhez hőn szeretett kormányunknak is van némi köze, a rádió egyszerűen kivágta.

Az állami hírszolgáltatás harmadik zászlóshajója, az MTI közreadta a díjátadó mosolygós képeit, ismertette Balog Zoltán szép beszédét, de Tompa Andrea reakciója már nem érte el az ingerküszöbét – ezt tegnap este szóvá is tettük cikkünkben. Erre másnap, pénteken felhívták Tompát, aki elmondta a történetet, amelyet aztán korrektül közzé is tettek (lásd itt).

Kisatírozni egyszerűbb lett volna

Kiretusálni egyszerűbb lett volna

Fotó: MTI

Péntek délelőtt megkerestük az MTVA-t. Érdeklődtünk, mit szólnak Tompa megjegyzéséhez a „nem normálisan működő” közmédiáról, amely nem közvetíti az ehhez hasonló üzeneteket. A sajtóosztály nyilatkozata derűlátó: „Valószínűleg Tompa Andrea üzenetei eljutottak a kormányhoz, hiszen tegnap kapta kézhez a Márai-díjat, amely egy állami kitüntetés. Gratulálunk irodalmi munkásságához!”

Kevésbé mulatságos a második válaszuk. Amikor azt tudakoltuk, miért nem sikerült eltalálni Tompa Andrea díjának nevét, a konkrét kérdésre nem válaszoltak, ellenben azt írták: „A díjátadó rendezvényen Tompa Andrea nem szólalt fel, nem nyilatkozott, csupán a díjat vette át. Így a véleménye, bejelentése nem is jelenhetett meg. Szerettünk volna azonnal interjút készíteni vele, de először még nem tudott a rendelkezésünkre állni. Amikor azonban ez megtörtént, elkészült a beszélgetés, amelyet itt talál” – és csatolták a pénteki nyilatkozathoz vezető fenti linket.

Emlékszünk: Tompa kérdésünkre elmondta, hogy a közrádió és a köztévé is készített vele interjút a díjátadón. Ebben az esetben viszont az MTVA hazudik.

Tompa nyilatkozatát és a felajánlásról szóló hírt elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, és megkérdeztük, kívánnak-e reagálni bármit. Nem bajlódtak indoklással, egyszerű, tömör választ kaptunk:

„Nem.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.