Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelőségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, „ne felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket - mondta Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője sajtótájékoztatón Budapesten szerdán.
28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 „szupermérföldkő” és a hozzá tartozó 17 korrekció.
Hohlmeier úgy fogalmazott, az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.
A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról.
Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába - jegyezte meg.
Monika Hohlmeier közölte: a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt.
A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz - politikai torzítás nélkül.
„Az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz”
- mondta. A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.
Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni - fűzte hozzá.
Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni - mondta.
A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, „ha az európai pénzekből Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna”, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.
A delegáció megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak, ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón.
Arra a kérdésre, hogyan kommentálnák, hogy a MOL felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója közölte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek és zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel, Monika Hohlmeier úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei. Az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata.
Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodók. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak - mondta.
A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni - közölte Monika Hohlmeier.
Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette:
az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak
- tette hozzá.
Petri Sarvamaa kérdésre felelve kijelentette: nem azért érkeztek Magyarországra, hogy valamelyik politikai párt mellett vagy ellen szálljanak síkra. Hangsúlyozta: követelik, hogy a jogállamiság minden szempontból álljon helyre Magyarországon.
Lara Wolters szintén egy kérdésre válaszolva azt mondta, Varga Judit igazságügyi miniszter nem találkozott velük, de nem kaptak bővebb tájékoztatást arról, hogy miért. A holland EP-képviselő arról is beszélt, feszültebbé tette a látogatásukat „az ellenséges média hangulatkeltése”, pedig ők a nyitottság és az együttműködés szellemében érkeztek.
