Hírösszefoglaló

  • 1996. május 30.

Belpol

Magyar-román közeledés?
Az új washingtoni romániai nagykövet, Mircea Don Geoana állítása szerint Budapest és Bukarest akár már három hét múlva aláírhatja az alapszerződést. Egy nem hivatalos vacsorán a diplomata állítólag kiszivárogtatta, hogy az aláírandó dokumentum kisebbségi ügyekben megfelel majd az európai elvárásoknak - korábban a román vezetés hangsúlyozta, hogy nem hajlandó belevenni az Európa Tanács idevonatkozó 1201-es ajánlását, és "szlovák módra" mérlegeli kiegészítő záradékok elfogadását. Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter mindenesetre a szakértői tárgyalások meggyorsítását ígérte salzburgi találkozójukon. Erdélyben tett múlt heti látogatásán Lezsák Sándor, az MDF elnöke kijelentette: élesen elleneznék, ha Budapest a romániai magyarság feje fölött írná alá az okmányt Bukaresttel.

Bizonyítékok Karadzic ellen Carl Bildt, a nemzetközi közösség délszláv főmegbízottja határozottan cáfolta, hogy bármilyen egyezséget kötöttek volna a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic és Ratko Mladic sorsáról; a NATO is megerősítette, hogy a daytoni megállapodásnak megfelelően a két boszniai szerb vezetőnek távoznia kell, és a hágai bíróság előtt kell felelniük tetteikért. A The New York Times korábban azt írta: paktum született arról, hogy ha a két szerb politikus fokozatosan visszavonul a közélettől, megkímélik őket a formális lemondástól. A hágai bíróság közölte: nyilvánosságra hozzák a Karadzic és Mladic háborús bűneire vonatkozó bizonyítékokat, és ezzel kikényszerítik őrizetbe vételüket.

ÉT: bírált nyugdíjreform Az Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésén mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal élesen bírálta a kormány nyugdíjreform-tervezetét, főként a korhatár emelését. A szakszervezetek lényegében a tervezet teljes visszavonását követelték, és bár elismerték a reform szükségességét, hiányolták a kötelező befizetések utáni állami garanciát, a nők korhatárát pedig a tervezett 62 évről 60-ra csökkentenék. A munkaadók képviselői azt állították, hogy a nyugdíjreform-tervezetet nem előzték meg alapos számítások. A nyugdíjalap helyzete önmagában nem indokolja az átalakítást, egyébként meg a tőkefedezeti és a felosztó-kirovó rendszer egymással ellenérdekelt - közölte az ÉT munkaadói oldala.

Befejeződő privatizáció Az idén magánkézbe kerül az állami vagyon mintegy 70 százaléka, jövőre pedig befejeződik a magyarországi privatizáció folyamata - közölte Suchman Tamás privatizációs miniszter a győri közgazdász vándorgyűlésen. Tartós állami tulajdonban marad 109 vagyontárgy, mintegy 350 milliárd forint értékben; kezelésük jogi hátteréhez a miniszter szükségesnek tartja egy egységes államivagyon-törvény elfogadását. Suchman elmondta, hogy az idén befejeződik az energiaszektor magánosítása, és fel akarják gyorsítani az erőművek, a MOL Rt., a Magyar Villamos Művek és több más ipari konszern privatizációját.

Magyar kamionstop A szomszédos országokhoz hasonlóan, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági okokból nyáron kísérleti jelleggel Magyarország is bevezeti a hétvégi kamionstopot - jelentette be Lotz Károly közlekedési miniszter. Ez azt jelenti, hogy június 1-jétől augusztus 31-ig szombaton reggel 7 órától vasárnap 22 óráig 7,5 tonna feletti súlyú teherautók nem közlekedhetnek a magyar utakon; a tilalmi idő alatt a határátkelők közelében 39 kijelölt parkolóhely áll a kamionosok rendelkezésére. A tilalom alól csak az élő állatot, valamint gyorsan romló élelmiszereket szállító járművek kapnak felmentést. A lakosság és a környezetvédelmi szervezetek évek óta harcoltak a kamionstop bevezetéséért.

Csecsenföld: tűzszüneti megállapodás Csernomirgyin orosz kormányfő és Jandarbijev csecsen vezető Moszkvában tűzszüneti megállapodást írtak alá, amelynek értelmében június1-jétől megszűnnek a harci cselekmények Csecsenföldön. A megállapodást mindkét fél történelminek minősítette. A csecsenföldi orosz csapatok már előzőleg tűzszüneti parancsot kaptak a tárgyalások idejére, három napra: arra az időre tehát, amíg Moszkvában Borisz Jelcinnel tárgyal Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető. A jelek szerint ez a csúcstalálkozó helyettesíti az orosz elnök sokat vitatott csecsenföldi útját; nem kizárt, hogy az elnök mégiscsak meghátrált a beharangozott merényletkísérlet elől. Bamut térségéből egyébként a megállapodást megelőzően az oroszok győzelmi jelentéseket adtak ki, több hírügynökség azonban úgy tudja, hogy a csecsenek még nem adták fel a várost, és hevesen ellenállnak. Az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont közölte: az orosz légierő, a tüzérség és a harckocsik "már megsemmisítették" a lázadók tüzelőállásait Bamut körül.

Német szélsőségesek Németországban erősen visszaesett a szélsőjobboldali erőszakcselekmények száma, a szélsőjobboldali pártok taglétszáma, de nagymértékben szaporodtak a külföldi szélsőségesek bűncselekményei. Manfred Kanther szövetségi belügyminiszter az Alkotmányvédelmi Hivatal éves jelentését ismertetve elmondta: a három szélsőjobboldali párt tagsága körülbelül 36 ezerre tehető. Az elmúlt években több betiltott neonáci csoport megpróbálta illegálisan újjászervezni magát, de a hatóságok ezt meg tudták akadályozni. A szélsőbaloldalon az Antiimperialista Sejtek (AIZ) nevű szervezet jelenti a legnagyobb veszélyt (tavaly négy robbantásos merényletet hajtottak végre), de a jelentés elmarasztalja a keletnémet utódpártot, a PDS-t is, amiért "az ország alkotmányos rendjét veszélyezteti" és "szélsőséges mozgalmak gyűjtőhelye". A PDS-en belül huzamosabb ideje működik egy Kommunista Platform, és sok RAF-szimpatizáns militáns autonóm is politikai otthonra lelt a pártban.

Ismét Györgyi és Solt Hat parlamenti párt frakcióvezetőjével folytatott konzultációja - és az így kialakult konszenzus - nyomán Göncz Árpád ismét Györgyi Kálmánt jelöli legfőbb ügyésznek, Solt Pált pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A köztársasági elnök közleménye szerint az egyeztető megbeszélésekre annak ellenére került sor, hogy erre nincs külön alkotmányos kötelezettsége; a két hivatal vezetőjének azonban május 27-én lejárt a mandátuma. A legfőbb ügyész megválasztásához 51 százalékos, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához kétharmados parlamenti támogatás kell. A Független Kisgazdapárt sérelmezte, hogy nem kapott írásos meghívót a konzultációra, így a jelöléseket nem ismeri el alkotmányosnak. Az államfő hivatala szerint telefonon értesítették az FKgP-t, Torgyán József pártelnök azonban közölte: ilyen üzenet nem érkezett hozzájuk.

Gabonaár: drágul a kenyér? Az árutőzsdén a korábbi emelkedés után több napon át olyan mértékben estek a gabonaárak, hogy a határidős piacon csak igen kevés üzletet kötöttek. A Budapesti Árutőzsde elnöke szerint ez nem jelenti feltétlenül az őszi kenyér árának biztos növekedését; ezt az energia drágulása jobban befolyásolja. Keresztesi Szergej a kormányzat esetenként "kiszámíthatatlan" döntéseivel hozta összefüggésbe, hogy a búza ára nagymértékben esett. Az árfolyamesésben közrejátszott a földművelésügyi miniszter azon kijelentése is, amely szerint a magas világpiaci árak miatt korlátozzák a kivitelt, így biztosítva, hogy a magyar árak akár 25-30 százalékkal a világpiaci árak alatt maradjanak. (Ezt a kormány múlt heti ülésén is megerősítették.) Lakos László elképzelhetőnek tartja az esetleges exportadó kivetése mellett azt is, hogy megversenyeztetnék a kiviteli engedélyt kiváltókat, és a magasabb árat fizetők exportálhatnának.

Közép-Afrika: menekülés A francia hadsereg helikopterekkel menti ki állampolgárait és más külföldieket a Közép-afrikai Köztársaságból; az elmúlt héten mintegy másfél ezer embert szállítottak el az országból, mivel a katonai puccs nyomán kitört zavargások egyre inkább a francia létesítmények ellen irányulnak. A zendülés azután robbant ki, hogy a francia csapatok által támogatott Patassé elnök elrendelte a hadsereg egyes részeinek lefegyverzését; Párizs azonnal megduplázta az afrikai országban állomásozó katonáinak és idegenlégiósainak számát. Az elnök nyilatkozata szerint "egy kisebbség" bujtotta fel a zendülőket, hogy megakadályozza a Nemzetközi Valutaalap delegációjának látogatását, az IMF ugyanis gazdasági megállapodásokat véglegesített volna Közép-Afrikában.

Morze

Huszonegy fejlett állam, megkétszerezve az eddigi mentőalapot, 49 milliárd dolláros új nemzetközi alapot szavazott meg a tavalyi mexikói pénzügyi összeomláshoz hasonló válságok elkerülésére; a pénzalapot a Nemzetközi Valutaalap kezeli.

Megélénkült a nyugati befektetői érdeklődés a magyar rádióállomások iránt - írta a Wall Street Journal Europe, amely úgy tudja: a Danubius Rádiót már 20 millió dollárért meg lehet kapni. A legnagyobb érdeklődés azonban továbbra is az MTV 2-es csatornájának privatizációját kíséri.

Tíz évre összekapcsolja piaci stratégiáját a Walt Disney cég és a McDonald´s. A szerződés szerint a jövő évtől 93 ország közel húszezer gyorsétkezdéjében hirdetik majd kizárólagos joggal a Disney/ABC filmjeit és vidámparkjait.

Népirtás és emberiség elleni bűnök vádjával Tiranában halálra ítéltek három volt magas rangú albán kommunista vezetőt, köztük Aranit Celát, a legfelsőbb bíróság volt elnökét és Zylyftar Ramizit, a hírhedt Sigurimi titkosszolgálat egykori irányítóját. Életfogytiglanra ítélték Haxhi Lleshi volt államfőt.

Spanyolországban mindössze 20 ezer peseta pénzbüntetésre ítélték a 15 évvel ezelőtti tömeges étolajmérgezés egyik felelősét, Miguel Bolanost; az ítélet szerint ugyan ki kell még fizetnie a kárvallottak többmilliós kártalanítását is, de ha fizetésképtelen, akkor ezt az állam vállalja át. A mérgezés következtében 1200-an meghaltak, kétezren megrokkantak és több mint 20 ezren gyógyíthatatlan betegek.

Moszkvában egy gránátrobbanás következtében három kisgyerek meghalt egy óvoda területén, két másikat életveszélyes állapotban vittek kórházba. Lapzártáig nem derült ki, hogyan került a gránát az óvodába.

A NATO-nak meghatározó szerepet kell játszania a demokrácia, a biztonság és a törvényesség megerősítésében Közép- és Kelet-Európában - állapítja meg az amerikai kongresszus republikánus párti törvényjavaslata, amely feltételezi, hogy Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot az elsők közt veszik fel a NATO-ba.

Június elején újabb regionális tanácskozást tartanak Berlinben a NATO keleti bővítéséről Warren Christopher amerikai külügyminiszter és az érintett országok vezetőinek részvételével. A másik téma: az európai biztonsági rendszer kiépítése.

Az amerikai hatóságok másfél évi nyomozás után lecsaptak arra a csempészhálózatra, amely kínai fegyvergyárakból szállított AK-47-es gépfegyvereket az USA-ba.

Kína cáfolta, hogy nagy hatósugarú rakétákat akarna vásárolni Oroszországtól. Az USA figyelmeztette Moszkvát és Kijevet, hogy ne adjanak el tízezer kilométer hatótávolságú SS-18-as rakétákat Pekingnek.

Libéria fővárosában, Monroviában folytatódott a kormánycsapatok egyesített erőinek támadása a krahn nemzetiségű harcosok ellen. A nyugat-afrikai béketeremtők újabb városnegyedekre terjesztették ki biztonsági felügyeletüket.

Algériai iszlám fegyveresek meggyilkolták a két hónapja elrabolt hét francia szerzetest. Franciaország felszólította állampolgárait, hogy azonnal hagyják el Algériát, mert nem tudják szavatolni biztonságukat.

Kiéleződött London és az EU viszonya, miután az unió részlegesen sem oldotta fel a brit marhahús exportját sújtó tilalmat. Nagy-Britannia most több EU-döntésben obstrukcióval fenyeget.

Az X-akták tévésorozat vetítése alatt titokzatos lények érkezéséről tájékoztatták a rendőrséget az ausztráliai Gladstone városka lakói. A csillag alakú fényt vető tárgyat látta az új-zélandi rendőrség is.

Figyelmébe ajánljuk

Államfőt választ Románia

  • narancs.hu

Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor (magyar idő szerint 6-kor) kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek, 19 millió szavazópolgár választ államfőt a következő ötéves időszakra.

 

Magyar Péter: Nyíregyházán éreztem először, hogy meg lehet csinálni!

  • Cservenyák Katalin

Legalább kétezren gyűltek össze a szabolcsi megyeszékhely központjában Magyar Péter országjárásának péntek esti eseményére. Pedig hideg is volt és hó is. A Tisza Párt elnöke jelezte, Miskolchoz hasonlóan itt is szerettek volna fedett helyen találkozni követőikkel, de a városvezetés nem volt partner, egyúttal élesen bírálta az Orbán-kormányzat gyermekvédelmi rendszerét.