Spórolás emelt szinten?

Konzervatív tételsor

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2011. december 13.

Belpol

Sok-sok ismétlés és konzervatív szellem jellemzi az idei tanév magyar nyelv és irodalom tételsorát.

November 30. óta publikusak az idei tanév magyar nyelv és irodalom érettségi szóbeli tételei az Oktatási Hivatal honlapján. A listából (elérhető itt) különösen figyelemreméltó az emelt szintű tételsor – ebben eleddig példátlan módon az előző (2010/2011-es tanév) tételsorból 11, a még korábbiakból pedig majd fél tucat cím szerepel. Az elmúlt öt év magyarérettségi tételeit összehasonlítva, az ilyen arányú „átmentés” teljességgel szokatlan: 2009-ben például az előző éviből egy se, 2010-ben pedig hat azonos tétel szerepelt, ám ennél több a vizsgált időszakban egyszer sem. „Ez az eljárás több szempontból is sajnálatos” – mondja egy dunántúli megyeszékhely gimnáziumának igazgatója. Szerinte ezeket a tételeket tavaly már kidolgozták, ezért idén sokkal kevesebb diák teszi ezt majd meg saját erőből. „Visszalépés ez a módszer a magolás felé, hiszen az önálló gondolkodással szemben a tananyag rögzítését implikálja” – teszi hozzá.

 

 


Fotó: Narancs

 

 

De nem csak ez szembeötlő a 2012-es tételsorban: jövőre mindössze két világirodalmi tétel szerepel a listán (eddig legalább három, de előfordult, hogy négy volt), emellett mindkét kortárs szerző (Gion Nándor, Kányádi Sándor) határon túli. „Ennek rossz üzenete van, már-már politikai” – véli egy szegedi forrásunk, aki megjegyzi, hogy ez már csak azért is túlzás, mert Gion Virágos katona című regénye tavaly már szerepelt, ahogyan néhány éve Kányádi Sörény és koponya című kötete is. „Arról már nem is beszélve, hogy a két szerző műve esztétikailag aligha sorolható a valóban kortárs irodalomhoz. Jellemző az is, hogy a tételsor legfrissebb darabja, a Sörény és koponya egy 22 éve megjelent verseskötet.” (A korábbi években a kortárs irodalom címszó alatt Bodor Ádám Sinistra körzet című regénye, Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása, illetve Oravecz Imre A hopik könyve című kötete kapott helyet.) Eddig az sem volt megszokott, hogy a két „drámás” tétel közül mindkettő magyar legyen, ám ezúttal ez történt: Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye kapcsán a diákoknak a mű történelem- és létértelmezéséről kell értekezni, de tavalyról itt maradt a Bánk bán is. (Korábban ebben a részben szerepelt egy-egy Moliére-, Brecht-, illetve Csehov-mű is.)

 

Feltűnő továbbá a humoros, könnyedebb hangvételű művek hiánya. A korábbi években egyszer-egyszer előfordult Rejtő Jenő-, Molnár Ferenc-, Karinthy Frigyes-, Conan Doyle- és Szerb Antal-tétel is. Noha a középszintű érettségi magyartételeket mindig az adott iskola dolgozza ki, a hivatal kiad azok részére is egy listát, akik nem középiskolásként érettségiznek: utóbbiba bekerült Szabó Magda Régimódi története, amely tavaly emelt (!) szintű tétel volt.

 

A nyelvtantételeknél szintén a konzervatív felfogás tükröződik, „az a tétel, hogy A nyelvművelés jelentősége, szerepe napjainkban, egyszerűen megijeszt, olyan maradi” – mondja egyik forrásunk. Vonatkozó kérdéseinkkel egyébként még hétfőn megkerestük az illetékes Oktatási Hivatalt, de ők kedd estig nem küldték meg válaszaikat.

 

Mindeközben fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi laza törvényi szabályozás akár egy az ideihez hasonló, sok ismétlést tartalmazó lista összeállítására is lehetőséget ad: az ugyanis nincs megszabva, hogy az emelt szintű tételsorban a címek hány százalékát kell megváltoztatni (középszinten is csak 30 százalékot szükséges). Az tehát eddig se volt előírva, hogy hány tételt kell megtartani, épp ezért az is lehet, hogy elsősorban a spórolási szándék vezette a Tételkészítő Bizottságot és annak elnökét, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium vezetőtanárát, Osztovits Szabolcsot. (Az igen olvasott, és alapvetően konzervatív ízlésűnek tartott Osztovitsnak májusban a közrádióban volt egy emlékezetes vitája az akkori érettségi érvelő feladatáról Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével – a szerk.) Lapunk úgy tudja, hogy egy új magyartételt közel százezer forintból tud megfinanszírozni az Oktatási Hivatal: ebben benne van a kidolgozás, illetve a lektorok munkájának díjazása is. Erre idén minden eddiginél kevesebbet költöttek, hiszen a bizottság szinte teljesen „hozott anyagból” dolgozott.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.