Magyar kapcsolatok bizonyítják az AfD támogatta polgármesterjelölt neonáci hátterét

Külpol

Sven Kilian többször is részt vett Budapesten a Becsület Napján és a Kitörés emléktúrán, még pólót is vitt haza magának emlékbe. Az AfD egy kisvárosban állt be mögé.

A németországi Alternative für Deutschland (AfD) mostanában főleg azzal szerepel a hírekben, hogy a felmérések szerint Németország legnépszerűbb pártja, ezzel nagyon régóta először szabadult ki a karanténból a szélsőjobb. A magyar kapcsolat pedig ebben az, hogy Orbán Viktor egy ideje nyíltan elvtársként tekint az Alice Weidel fémjelezte pártra. Weidel nemrég élettársa társaságában részt vett az MCC Fesztiválon is Esztergomban (nem lehet nem megjegyezni, hogy élettársa egy bevándorló hátterű nő, akivel két gyereket is nevelnek). Bár az AfD az Európai Parlamentben nem a Fidesszel, hanem a Mi Hazánkkal és pár egyéb szélsőjobbos törpepárttal ül egy frakcióban, azért sok dologban nem különbözik a magyar kormánypárt és Weidelék világnézete. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Orbán Viktor július végén fogadta a német politikust a Karmelitában – újra, merthogy Alice Weidel februárban és májusban is járt a miniszterelnöknél.

 
Alice Weidel
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
 

Az AfD esete annyiban speciális, hogy ameddig nálunk a Fidesz még csak az olyak aktivisták szintjén szívta fel a nettó nácikat, mint Bede Zsolt – legalábbis ez tapasztaplaható a nyilvánosságban –, addig az eredetileg gazdaságpolitikai program köré szerveződött AfD-nek rendre magyarázkodnia kell a környezetükben felbukkanó „furcsa figurák” miatt. Ennek 2024 volt az eddigi csúcsa. Akkor a párt betiltása is felmerült, miután kiderült, hogy Weidel egyik személyes segítője, Gerrit Huy AfD-politikusok társaságában találkozott a páneurópai „új-jobboldalt” képviselő Martin Sellnerrel, az osztrák Identitárius Mozgalom nevű szélsőjobbos társaság vezetőjével és még nála is súlyosabb figurákkal, hogy arról egyeztessenek, hova deportálják (remigrációnak nevezve) a bevándorló háttérrel rendelkező, de már német állampolgársággal rendelkező embereket, ha a Sellner- és az AfD-féle alakok, pártok kerülnek hatalomra. Mindez értelemszerűen óriási felháborodást okozott Németországban. Ám az AfD népszerűségét jelentősen nem vetette vissza: az idei választáson a második legnépszerűbb párt lett 20,8 százalékkal. Az alapvetően migrációs kérdéseket tematizáló AfD-nek a jelek szerint tehát gyorsan megbocsátottak a szavazók, és bár Alice Weidel próbált elhatárolódni a „remigrációt” szervezgető párttársaitól, azért elég látványos, milyen holdudvarból építkezik a párt.

Ott van például egy újabb probléma egy Sven Kilian nevű figura képében, aki a Berlin melletti Nauen városának függetlenként, de az AfD támogatásával induló polgármesterjelöltje, jelenleg a párt helyi frakciójában ülő képviselő.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.