Megvan, mit akar Putyin, és Trump odaadná

Külpol

A donyecki régió teljes átadását követeli az orosz elnök az ukránoktól, és bár Zelenszkij elzárkózik az ötlettől, Trumpot már meggyőzte. Harapófogóba kerülhet Ukrajna az alaszkai csúcs után.

Úgy tűnt, semmire sem volt jó Donald Trump és Vlagyimir Putyin tegnapi találkozója Alaszkában, de az európai és az ukrán vezetők legalább fellélegezhettek, amiért az amerikai elnök nem tett ígéreteket az orosz vezetőnek ukrajnai területekről. Most kiderült, hogy ez sincsen teljesen így.

Telegraph értesülései szerint Putyin közölte Trumppal, hogy véget vetne a háborúnak, ha Ukrajna átadná Oroszországnak a Donyeck régiót, cserébe pedig bizonyos – pontosan nem részletezett – területi engedményeket tenne Kijev javára. A New York Times a Donbászt emlegeti, a The Times pedig a Donyecket és Luhanszkot – ám ezek egyazon területeket fedik, amelyeket Oroszország most is hevesen támad, de csak részben foglalt el. A keleti régióról tudni lehet, hogy gazdag ásványkincsekben, igaz, ezek kitermelése sem egyszerű feladat. Ezek az engedmények a Szumi és Harkiv megyékben Oroszország által birtokolt apró földdarabokat érinthetnék, miközben Ukrajna déli frontvonalait befagyasztanák.

Trump azután beszélt Zelenszkijjel és a NATO egyes vezetőivel, hogy hazaért az alaszkai találkozóról. A csúcstalálkozó kiszivárgott részletei máris aggodalmat keltenek, hiszen úgy tűnik, Trump nyomás alá helyezheti Zelenszkijt. A New York Times is úgy tudja, hogy Trump hajlik arra, hogy Putyin követelésének eleget tegyen a gyors megállapodás érdekében.

 
Kémia Alaszkában
Fotó: MTI/AP/Jae C. Hong
 

„Trump azt akarja, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, és nem gondolom, hogy sokáig tartana” – mondta egy európai tisztviselő a Telegraphnak. Az elnök és Steve Witkoff amerikai különmegbízott már közölték Zelenszkijjel, hogy Putyin szerint nem lehetséges fegyverszünet addig, amíg a területek átadása nem történik meg. Az orosz elnök – az amerikaiak szerint – hajlandó lenne ígéretet tenni arra, hogy nem indít újabb agressziót Ukrajna ellen. Zelenszkij azonban világossá tette, hogy semmilyen békemegállapodás keretében nem hajlandó tárgyalni olyan területek átadásáról, amelyek most nincsenek orosz ellenőrzés alatt.

Donyeck átadása katasztrofális lenne az ukrajnai és az európai biztonság szempontjából, miközben Herszon és Zaporizzsja kevésbé értékesek. Donyeckben Ukrajna egy erős, mintegy 50 kilométer hosszú védelmi övezetet épített ki 2014 óta, amelyet az oroszok nyolc év alatt sem tudtak áttörni. Putyin most, az amerikai kabinet dilettantizmusát kihasználva, tárgyalással próbálja megszerezni azt, ami katonailag eddig nem sikerült. Ugyan az oroszok előrenyomulnak Pokrovszk városa felé, de a másfél éves hadművelet óriási veszteségekkel járt, több hadosztálynyi páncélost és havonta 14–15 ezer katonát vesztettek. Ha Oroszország teljes ellenőrzést szerezne Donyeck felett, onnan könnyebben tudna továbbnyomulni Harkiv és Dnyipro irányába, miközben Ukrajnának új, gyengébb védelmi vonalakat kellene kialakítania. Egyelőre úgy tűnik, Trump nincs tisztában vele, hogy Putyin ajánlatai valójában stratégiai előny megszerzését célozzák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.