Megvan, mit akar Putyin, és Trump odaadná

Külpol

A donyecki régió teljes átadását követeli az orosz elnök az ukránoktól, és bár Zelenszkij elzárkózik az ötlettől, Trumpot már meggyőzte. Harapófogóba kerülhet Ukrajna az alaszkai csúcs után.

Úgy tűnt, semmire sem volt jó Donald Trump és Vlagyimir Putyin tegnapi találkozója Alaszkában, de az európai és az ukrán vezetők legalább fellélegezhettek, amiért az amerikai elnök nem tett ígéreteket az orosz vezetőnek ukrajnai területekről. Most kiderült, hogy ez sincsen teljesen így.

Telegraph értesülései szerint Putyin közölte Trumppal, hogy véget vetne a háborúnak, ha Ukrajna átadná Oroszországnak a Donyeck régiót, cserébe pedig bizonyos – pontosan nem részletezett – területi engedményeket tenne Kijev javára. A New York Times a Donbászt emlegeti, a The Times pedig a Donyecket és Luhanszkot – ám ezek egyazon területeket fedik, amelyeket Oroszország most is hevesen támad, de csak részben foglalt el. A keleti régióról tudni lehet, hogy gazdag ásványkincsekben, igaz, ezek kitermelése sem egyszerű feladat. Ezek az engedmények a Szumi és Harkiv megyékben Oroszország által birtokolt apró földdarabokat érinthetnék, miközben Ukrajna déli frontvonalait befagyasztanák.

Trump azután beszélt Zelenszkijjel és a NATO egyes vezetőivel, hogy hazaért az alaszkai találkozóról. A csúcstalálkozó kiszivárgott részletei máris aggodalmat keltenek, hiszen úgy tűnik, Trump nyomás alá helyezheti Zelenszkijt. A New York Times is úgy tudja, hogy Trump hajlik arra, hogy Putyin követelésének eleget tegyen a gyors megállapodás érdekében.

 
Kémia Alaszkában
Fotó: MTI/AP/Jae C. Hong
 

„Trump azt akarja, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, és nem gondolom, hogy sokáig tartana” – mondta egy európai tisztviselő a Telegraphnak. Az elnök és Steve Witkoff amerikai különmegbízott már közölték Zelenszkijjel, hogy Putyin szerint nem lehetséges fegyverszünet addig, amíg a területek átadása nem történik meg. Az orosz elnök – az amerikaiak szerint – hajlandó lenne ígéretet tenni arra, hogy nem indít újabb agressziót Ukrajna ellen. Zelenszkij azonban világossá tette, hogy semmilyen békemegállapodás keretében nem hajlandó tárgyalni olyan területek átadásáról, amelyek most nincsenek orosz ellenőrzés alatt.

Donyeck átadása katasztrofális lenne az ukrajnai és az európai biztonság szempontjából, miközben Herszon és Zaporizzsja kevésbé értékesek. Donyeckben Ukrajna egy erős, mintegy 50 kilométer hosszú védelmi övezetet épített ki 2014 óta, amelyet az oroszok nyolc év alatt sem tudtak áttörni. Putyin most, az amerikai kabinet dilettantizmusát kihasználva, tárgyalással próbálja megszerezni azt, ami katonailag eddig nem sikerült. Ugyan az oroszok előrenyomulnak Pokrovszk városa felé, de a másfél éves hadművelet óriási veszteségekkel járt, több hadosztálynyi páncélost és havonta 14–15 ezer katonát vesztettek. Ha Oroszország teljes ellenőrzést szerezne Donyeck felett, onnan könnyebben tudna továbbnyomulni Harkiv és Dnyipro irányába, miközben Ukrajnának új, gyengébb védelmi vonalakat kellene kialakítania. Egyelőre úgy tűnik, Trump nincs tisztában vele, hogy Putyin ajánlatai valójában stratégiai előny megszerzését célozzák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.