Megvan, mit akar Putyin, és Trump odaadná

Külpol

A donyecki régió teljes átadását követeli az orosz elnök az ukránoktól, és bár Zelenszkij elzárkózik az ötlettől, Trumpot már meggyőzte. Harapófogóba kerülhet Ukrajna az alaszkai csúcs után.

Úgy tűnt, semmire sem volt jó Donald Trump és Vlagyimir Putyin tegnapi találkozója Alaszkában, de az európai és az ukrán vezetők legalább fellélegezhettek, amiért az amerikai elnök nem tett ígéreteket az orosz vezetőnek ukrajnai területekről. Most kiderült, hogy ez sincsen teljesen így.

Telegraph értesülései szerint Putyin közölte Trumppal, hogy véget vetne a háborúnak, ha Ukrajna átadná Oroszországnak a Donyeck régiót, cserébe pedig bizonyos – pontosan nem részletezett – területi engedményeket tenne Kijev javára. A keleti régióról tudni lehet, hogy gazdag ásványkincsekben, igaz, ezek kitermelése sem egyszerű feladat. Ezek az engedmények a Szumi és Harkiv megyékben Oroszország által birtokolt apró földdarabokat érinthetnék, miközben Ukrajna déli frontvonalait befagyasztanák.

Trump azután beszélt Zelenszkijjel és a NATO egyes vezetőivel, hogy hazaért az alaszkai találkozóról. A csúcstalálkozó kiszivárgott részletei máris aggodalmat keltenek, hiszen úgy tűnik, Trump nyomás alá helyezheti Zelenszkijt. A New York Times is úgy tudja, hogy Trump hajlik arra, hogy Putyin követelésének eleget tegyen a gyors megállapodás érdekében.

 
Kémia Alaszkában
Fotó: MTI/AP/Jae C. Hong
 

„Trump azt akarja, hogy ez minél hamarabb megtörténjen, és nem gondolom, hogy sokáig tartana” – mondta egy európai tisztviselő a Telegraphnak. Az elnök és Steve Witkoff amerikai különmegbízott már közölték Zelenszkijjel, hogy Putyin szerint nem lehetséges fegyverszünet addig, amíg a területek átadása nem történik meg. Az orosz elnök – az amerikaiak szerint – hajlandó lenne ígéretet tenni arra, hogy nem indít újabb agressziót Ukrajna ellen. Zelenszkij azonban világossá tette, hogy semmilyen békemegállapodás keretében nem hajlandó tárgyalni olyan területek átadásáról, amelyek most nincsenek orosz ellenőrzés alatt.

Donyeck átadása katasztrofális lenne az ukrajnai és az európai biztonság szempontjából, miközben Herszon és Zaporizzsja kevésbé értékesek. Donyeckben Ukrajna egy erős, mintegy 50 kilométer hosszú védelmi övezetet épített ki 2014 óta, amelyet az oroszok nyolc év alatt sem tudtak áttörni. Putyin most, az amerikai kabinet dilettantizmusát kihasználva, tárgyalással próbálja megszerezni azt, ami katonailag eddig nem sikerült. Ugyan az oroszok előrenyomulnak Pokrovszk városa felé, de a másfél éves hadművelet óriási veszteségekkel járt, több hadosztálynyi páncélost és havonta 14–15 ezer katonát vesztettek. Ha Oroszország teljes ellenőrzést szerezne Donyeck felett, onnan könnyebben tudna továbbnyomulni Harkiv és Dnyipro irányába, miközben Ukrajnának új, gyengébb védelmi vonalakat kellene kialakítania. Egyelőre úgy tűnik, Trump nincs tisztában vele, hogy Putyin ajánlatai valójában stratégiai előny megszerzését célozzák.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását?

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.