Tavasszal tartotta volna, aztán bizonytalan időre elhalasztotta a Budapesti Labdarúgó Szövetség azt a tüntetést, amellyel a még meglévő sporttelepeket igyekezett volna megmenteni a felszámolástól. Egy elfeledett, s így vissza sem vont 1946-os körrendelet értelmében azonban az egész pályabizniszt akár vissza lehetne csinálni. Vagy az ellenértéket, csaknem 67 milliárdot követelni.
A szocialista idők egy üzem - egy pálya, avagy egy üzem - több pálya konstellációjában magától értetődött, hogy az állam finanszírozza a munkahelyi egyesületeket. A rendszerváltás idején azonban csökkenni kezdtek a források, s ennek első jeleként eltűnt a vállalatokból az élsport. Akadt egyesület, amelyet teljesen felszámoltak, így járt például a Tungsram (Váci Izzó) vízilabda-, kajak-kenus, kézis szakosztálya. Máshol negyedére csökkent a szakágak száma, mint az egykor a Középületépítőtől kezdve a Gyárépítőn át a Vegyépszerig favorizált Építők SC-nél, amely a konstruktőr cégek megszűnésével veszítette el támogatóit.
A kilencvenes évek közepén felgyorsult pályafelszámolásoknak azonban ennél prózaibb oka volt. A vállalatok magánosításakor nemcsak a csőszerelő üzemen adtak túl, de a hozzá tartozó grundon is. "Egyszerűen bent ragadt a privatizációs vagyonban - mondja egy szakértő. - Ha a terület értékes is volt, mindenki úgy tett, mintha nem venné észre: a vevő az üzemmel együtt egy többhektáros, egyenletes, gyakorlatilag bármire hasznosítható mezőt kap, tulajdonképpen ingyért." A legtöbb sportpálya a XI. kerületben szívódott fel. Az elmúlt másfél évtizedben 8 egykori üzem grundja tűnt el, többségükön most a 6-os út fut.
Diglics Gyula, az MLSZ ad hoc bizottságának tagja, a Goldball SC utánpótlás-nevelő klub tulajdonosa szerint "azokat a pályákat, amelyek alól nem adták el azonnal az üzemeket, egyszerűen bezárták. Nem törődtek velük, hagyták, hogy benője a fű. Így az elhanyagolt területre mutogatva a felújítás költségein is kesereghettek. Ezt történt például a kőbányai Ganz Mávag- s a ferencvárosi ÉVIG-teleppel - később mindkettőből lakópark lett".
A többéves előkészítés után 1996-ban megszületett, kisebb módosításokkal máig életben lévő sporttörvény ha a vállalati pályák sorsáról nem is, az egyesületi, önkormányzati kezekben lévőkről igyekezett rendelkezni. E szerint sporttelepet értékesíteni csak hasonló kondíciójú csereterület esetén vagy a sportfunkció 15 éves megtartásával, avagy az eladásból származó bevétel létesítményi fejlesztésével lehetséges, a Nemzeti Sporthival (NSH) elnökének a jóváhagyásával. A klubok gondjain azonban ez aligha segít(ett): az üzlet árát az egyesület nem fordíthatja kizárólag fennmaradásra.
Esettanulmány
Szponzorok híján az Építők is ott próbálkozott, ahol tudott. A tagdí-jakon kívül bevételi forrás volt a pálya és a csarnok bérbeadása. A pénz hol be-, de inkább elfolyt: az ezredfordulóra 120 milliós adósság halmozódott fel. Az elszegényedéssel párhuzamosan tűntek el az Építők ingatlanjai is. "Az 1989-ben hatályba lépett egyesületi törvény lehetőségeit a klub akkori vezetése nem ismerte fel, elszalasztva az alkalmi tulajdonszerzést" - magyarázza a jelenlegi elnök, Kárász Vilmos. Mire a 90-es évek második felére lecserélődött a vezérkar, már elszállt a Semmelweis utcai székház, a balatonalmádi vitorlástelep, pár Dózsa György úti iroda, a Városligeti (Gorkij) fasori tekepálya és a kerékpárosház. (A külső - nyári - népligeti tenisztelep és a margitszigeti kajakos "Sirály" csónakház az egyesület jóhiszemű, jogcím nélküli használatába került.) Ekkortájt kezdődött meg a kőbányai önkormányzattal a népligeti sportközpont tulajdonjogáért vívott per, továbbá a régi vezetőség elszámoltatása az elherdált vagyonról. A 120 milliós köztartozás ellenére sikerült a működőképességet a társadalombiztosítással és az APEH-hel kötött részfizetési megállapodással fenntartani, melynek esedékes törlesztését időnként a tagság dobta össze. "Annyira bizonytalan volt a helyzetünk, hogy éjszaka egy kiöregedett kalapácsvető őrizte a telepet, nehogy lefoglalják az ingatlant" - idézi fel az öt évig tartó pereskedés fordulatos elemeit az akkoriban elnökségi tag Kárász Vilmos.
Egyrészt a fenntartáshoz és a felújításhoz szükséges pénz hiánya (a három évvel ezelőtti számítások szerint 200 millió forint kellett volna az azonnali állagmegőrzésre), másrészt az Építők egykori 18 szakosztályának ötre olvadása indokolta, hogy a 2002. december 18-án a bírósági döntéssel tulajdonjogot nyert egyesület küldöttközgyűlése alig két héttel később, 2002. december 30-án eladja népligeti sportpályáinak mintegy háromnegyedét (a hét hektárból ötöt). A vevő a Tocóvölgy-Projekt Szolgáltató Kft. lett. A vételárról annyit tudni, hogy a klub által felkért ingatlanbecslők két szélső értéke - 500 millió és másfél milliárd forint - között volt. Kárász Vilmos akkor ellenezte az eladást, habár az értékesítési projekt a Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) közvetítésével jött össze. "Pályáztatni kellett volna. Hogy áron alul adták volna-e el, azt nehéz eldönteni. A Népliget védett közpark, azóta már műemléki terület, beépíteni nem lehet." Hacsak át nem sorolják. Mindenesetre az elnök által ismeretlen tulajdonossal bíró Tocóvölgy-Projektnek - amely egy ügyvédi iroda két alkalmazottjával tartja idehaza a frontot - igen előnyös szerződést sikerült kötnie. Mint említettük, a sporttörvényben előírtak szerint az egyesület csak akkor értékesítheti a tulajdonában lévő ingatlan(oka)t, ha azt az NSH elnöke jóváhagyja. Az akkori elnök (és sportminiszter) Gyurcsány Ferenc viszont nem akceptálta a méltányossági kérelmet, mivel az Építők Baráti Kör hűtlen kezelésre és az ár-érték aránytalanságára hivatkozva ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett. Ámbár az ismeretlen tettes elleni feljelentést ugyancsak ismeretlenek tették: a baráti kör tagjainak kiléte (legalábbis hivatalosan) talány, címe egy postafiók. De a Tocóvölgy és az Építők közötti szerződés értelmében - a miniszteri jóváhagyástól függetlenül is - másfél évtized elteltével mindenképpen a társaság tulajdonába kerül a telep, amely addig is a vételár kamataiból bérli az ingatlant. Pontosabban: a terület továbbvándorol az ingatlan sportfunkcióját 2017 után is garantáló HM-hez, helyette egy többszörös ingatlancsere folytán a Tocóvölgy megkapja a HM vagyonke-zelésében lévő, állami tulajdonú, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem műszaki főiskolai kara által használt Üllői úti sporttelepet. Ez pedig már - ellentétben a Népligettel - forgalomképes. A "függő feltételekhez kötött adásvétel" jogászok szerint legitim, vagyis egy klub az NSH-elnöki (sportminiszteri) jóváhagyástól függetlenül is kereskedhet az ingatlanával - 15 év ráhagyással. A méltányossági kérelem pozitív elbírálása annyiban számít, hogy a vételárhoz azonnal, nem pedig másfél évtized múltán jut az egyesület.
Kárász Vilmos szerint "nincs már értelme azon tűnődni, mi lehetett volna. Időközben a klub az összes adósságát kifizette, most már jut a sportolás támogatására is. Az egyesületnek a maradék szakosztályainak fenntartása és az utánpótlás-nevelés a célja. Versenypályázat kiírásával lehet, hogy előnyösebb feltételeket harcolhattunk volna ki. De változtatni már nem tudunk. Azokat a pályákat pedig, amelyek a HM tulajdonába kerülnek, bizonyos feltételekhez kötve mi is használhatjuk majd."
Érdekes, hogy az üzlettárs HM a cserét jelenleg is "tervezett ügyletként" említi, amely még "nem zárult le", hozzátéve, hogy "értékaránytalanság esetén nem realizálódhat". (A tárca állítása szerint a sportingatlanon kívül állami tulajdonba és a HM vagyonkezelésébe kerülne még 22 lakás és garázs.)
A Tocóvölgy-Projekt a Glob-Invest 2000 Ingatlankezelő és Fejlesztő Kft. tulajdona, amely a társaságot kifejezetten e tranzakció levezénylése céljából hozta létre. A Glob-Invest tagjai: egy EVOS N. V. nevű, belgiumi székhelyű cég, valamint Oscar Pfeffermann, szintén belgiumi lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező magánszemély. A Tocóvölgy-Projekt mögött pedig egy brit Virgin-szigeteki bejegyzésű társaság, a Kerpont Holdings Ltd. áll.
Megkerestük az ügyletben közvetítő KVI-t azzal, hogyan szerzett egy (vagy két), látszólag minimális hazai összeköttetéssel rendelkező cég kizárólagos információkat a népligeti pálya eladásának szándékáról. A korábban a sporttelep vagyonkezelőjeként is szereplő KVI igazgatósága nem kívánt válaszolni.
Ha egy üzlet
A decemberi felszámolása előtt álló Sportfólió Kht. tavasszal három, a Sportlétesítmények Rt. tulajdonában álló ingatlant hirdetett meg eladásra. A X. kerületben lévő Keresztúri úti "sporttelepet", amely valójában egy kertésztelep, a szintén e kerületben lévő Fehér úti, utánpótlás-nevelésre használt foci- és futópályát lőterestül, illetve a Könyves Kálmán és a Gyáli út sarkán lévő focipályát. Érdeklődésünkre az NSH úgy nyilatkozott, hogy a fenti ingatlanokat még nem értékesítették; a tranzakciók indoka a létesítmények alacsony kihasználtsága és műszaki színvonala.
"Az amatőr sport számára megmaradt fővárosi sporttelepek száma 59, amelyeken 114 hitelesített nagypálya található. Ezeken focizik mintegy 800-1000 nem profi csapat - az újpesti Blaha Lujza utcai pályán például 16-an osztozkodnak" - mondja a klubtulajdonos. A pályahiányt már az Orbán-kabinet is érzékelte: 200 milliós rehabilitációval és 118 műfüves pályára kiírt tenderrel igyekezett feléleszteni a grundfocit. A kormányváltáskor a lehetőségek megmaradtak ugyan, ám a kerületek képtelenek voltak odabiggyeszteni a pályázathoz az időközben megkövetelt önrészt.
A Bozsik-program 4,2 milliárdjára (ha minden pályázatot az A kategóriás pályának "járó" 90 milliós támogatással számolunk) elvileg lesz felhasználó, ámbár Budapesten ez aligha érzékelhető. A fővárosban A kategóriás műfüves pályából idáig egy darab épült, és további kettő áll kivitelezés alatt - az egyik ebből a XI. kerület egyetlen önkormányzati tulajdonú, a Hunyadi utcai Kelen SC melletti futballplaccára kerül -, B kategóriásból egyáltalán nem épült és nem is fog. C típusúból elkészült idáig 4, és lesz további kettő. Vidéken A kategóriásból van vagy lesz 17, B-ből 7, C-ből pedig 18.
"Egy füves labdarúgópálya üzemeltetése évente 6 millió forint, ebben benne vannak a közüzemi díjak, a karbantartás és az évi egy-szeri, szerény mértékű felújítás. Meccsenként a pályabérlet 15-20 ezer forint, a téli hónapok és a július, augusztus kiesik, a megmaradt hét hónap alatt egy pálya (a meccsbérletekből) úgy 800 ezer forintot >>termel3 és 5 ezer forint közt mozognak."
Bár tüntetésre korábban nem szánta el magát, a labdarúgó-vezetés nem először protestál a pályabezárások ellen. Első ocsúdása '97 végére, '98 elejére tehető, amikor az MLSZ, később a BLSZ határozatban tiltakozott a sporttelepek értékesítése kapcsán. A változások ugyanis - bár néhány (naiv) fanatikus még reménykedik - nemsokára elérik a Kelenföldi pályaudvarnál lévő Vasutas pályát is: a 4-es metró tervezett végállomásához képzelt buszpályaudvar lenne ott. A pálya sorsáról érdeklődve a MÁV-tól a következő választ kaptuk: "A XI. kerületi sportpálya megszüntetése a kerületi szabályozási terv, illetve a területfejlesztés végrehajtójának - esetünkben a főváros, illetőleg a XI. kerület - a kompetenciája. Így a MÁV Rt. passzív részese az ügynek, a pótlásról vagy kártalanításról a beruházónak kell gondoskodnia. Ezért erre vonatkozó tervekkel a vasúttársaság nem rendelkezik." A kérdéses 3,3 hektárnyi területből a MÁV csupán ezer négyzetméternek a birtokosa, a többi a fővárosi önkormányzathoz tartozik. Így a sporttörvényben előírtak betartása is a budapesti városvezetés feladata volna.
Mindent vissza?
Ha nem is egy Old Trafford, de "Kispest szégyenének" titulálni a Lehel úti BKV-pályát - mint tette azt az önkormányzati lap márciusi számában a kerület sajtóreferense - túlzás. A közlekedési vállalat mindenesetre néhány hónapja túladott rajta. Az Investo Ingatlanforgalmazási és Fejlesztési Kft. által fizetett vételárat üzleti titokként kezelő BKV "a nem közvetlenül alaptevékenységhez kapcsolódó tevékenységeknek a racionalizálásaként" aposztrofálja a tranzakciót, amely "bevételének egy részét az amatőr és tömegsport tevékenységeket befogadó, VIII. kerületi Sport utcai telep korszerűsítésére fordítja."
A pályaspekuláció persze nem a rendszerváltás vívmánya. Az Országos Földbirtokrendező Tanács Országos Földhivatala már 1946-ban körrendeletet adott ki arról, hogy házhely céljára pályát igénybe venni csak hasonló kondíciójú csereterület esetén lehetséges. Az intézkedésről a Testnevelési Egyetem sportmenedzseri szakának ajánlott kötetei között olvasott Diglics Gyula. Az Országos Levéltárban megtaláltuk az eredeti iratot, amely a következőt mondja ki: "Sportpálya házhely céljára csak akkor vehető igénybe, ha a közösség házhelyszükséglete - az igényjogosultak nagy számára tekintettel - nagyarányú, és házhelyek létesítésére megfelelő ingatlan egyébként semmiképpen sem biztosítható. Ez esetben is, ha a sportpályát a község lakosai rendeltetésének meg-felelően használták és használják, a cél megvalósítására szükséges területi korlátok között a sportpálya igénybevétele csak megfelelő csereterület kijelölése mellett történhetik. Az igénybevételi eljárás során, úgyszintén az esetleges csereterület kijelölésénél meg kell hallgatni a községi elöljáróságot (polgármestert), a sportpályát használó sportegyesület elnökségét, a helybeli legmagasabb fokú tanintézet igazgatóságát, illetve a vallás- és közoktatásügyi minisztérium esetleges külön képviselőjét." Az Országos Földbirtokrendező Tanácsot 1949-ben felszámolták (jogutódja az Országos Földhivatal lett), ám e körrendeletet senki nem vonta vissza. (Legalábbis ennek semmi nyomát nem találtuk sem a korabeli szak-, sem a tárcalapokban, sem a Magyar, sem a Fővárosi Közlönyben.) Ha a "házhelylétesítést" szó szerint vesszük, négy egykori, ma lakóparkként funkcionáló sportpálya, összesen 4 milliárd 890 millió forint értékű telek bejegyzésének törvényessége kérdéses. Tágabb értelmezés szerint - amelybe beletartoznak a hipermarketek, benzinkutak, műutak, parkolók és egyéb, más irányú hasznosítások - a summa 66 milliárd 780 millió forintra rúghat.
1989 óta Budapesten értékesített sportpályák
Pálya neve (kerület) Jelenlegi helyzete, funkciója Jelenlegi értéke (Ft)
1. Auras (XVII.) Megszűnt, beépítve 1 400 000 000
2. Bányagépgyár (IV.) Megszűnt, lakópark 2 100 000 000
3. BHG (XI.) Megszűnt, 6-os út építése 1 650 000 000
4. BKV Előre (Pesterzsébet) Megszűnt, lakópark 1 120 000 000
5. Csőszer (XI.) Megszűnt, 6-os út építése 1 260 000 000
6. Elektromos edzőpálya (XIII.) Megszűnt, lakópark 1 260 000 000
7. Danuvia (XIV.) Megszűnt, értékesítették 1 200 000 000
8. Dugattyúgyűrű (Soroksár) Megszűnt, értékesítették 1 660 000 000
9. Duna TSZ (Csepel) Megszűnt, értékesítették 1 400 000 000
10. Épgép (XI.) Megszűnt, 6-os út építése 1 650 000 000
11. Építők (X.) Értékesítve, HM-pályák 2 500 000 000
12. EVIG (IX.) Megszűnt, értékesítették 3 500 000 000
13. Fás (IX.) Megszűnt, teniszpálya 700 000 000
14. FÉG (IX.) Megszűnt, beépítve 800 000 000
15. Fegyőrök (X.) Megszűnt, börtön 700 000 000
16. Felvonó (IV.) Megszűnt, értékesítették 700 000 000
17. Finisher (Pesterzsébet) Megszűnt, kutyaiskola 700 000 000
18. Fonógyár (XVIII.) Megszűnt, beépítve 750 000 000
19. Fővárosi Tűzoltó (IX.) Megszűnt, kiképzőpálya 700 000 000
20. Fővárosi Sütőipar (XIV.) Megszűnt, Tesco 700 000 000
21. Gamma (XI.) Megszűnt, kispályák nincs adat
22. Ganz Mávag (X.) Megszűnt, értékesítették 2 800 000 000
23. Ganz Villany (II.) Megszűnt, kutyafuttató 2 500 000 000
24. Goldberger (III.) Megszűnt, görkoripálya 1 600 000 000
25. Hajógyár (IV.) Megszűnt, Tesco 1 800 000 000
26. Hajógyári-szigeti (III.) Megszűnt, tönkrement 700 000 000
27. Hárosi Falemez (XXII.) Megszűnt, 6-os út építése 700 000 000
28. Hiteka (XI.) Megszűnt, 6-os út építése 1 400 000 000
29. Honvéd ETI (IX.) Megszűnt, 5-ös út építése 1 400 000 000
30. IKV (XIV.) Megszűnt, kórházépítés 1 000 000 000
31. Kábelgyár (XI.) Megszűnt 1 800 000 000
32. Keltext (XI.) Megszűnt, 6-os út építése 1 400 000 000
33. Kinizsi Húsos (IX.) Megszűnt, értékesítették 210 000 000
34. Kistext (XIX.) Megszűnt, multifunkció 700 000 000
35. Kőbányai Porcelán (X.) Megszűnt, parkoló 400 000 000
36. László-kórház (IX.) Megszűnt, türelmi zóna 1 200 000 000
37. Lőrinci Fonó (XVII.) Megszűnt, értékesítés alatt 1 500 000 000
38. Magnezit (X.) Megszűnt, beépítés alatt 1 200 000 000
39. Magyar Acél (IV.) Megszűnt, beépítve 1 200 000 000
40. Medicor (IX.) Megszűnt, teniszpályák 800 000 000
41. MHK Csepel (XXI.) Megszűnt, benzinkút 2 250 000 000
42. MOM (XII.) Megszűnt, értékesítve 350 000 000
43. Nagytétényi Gumigyár (XXII.) Megszűnt, 6-os út építése 1 400 000 000
44. Nagytétényi Kinizsi (XXII.) Megszűnt, 6-os út építése 1 400 000 000
45. Pestmegyei Építők Megszűnt, beépítve 1 000 000 000
46. Péteri Major (XXIII.) Megszűnt, privatizáció 30 000 000
47. Sörgyár edzőpálya (X.) Megszűnt, ismeretlen 600 000 000
48. Szellőző Művek (XI.) Megszűnt, 6-os út építése 1 400 000 000
49. Taurus (X.) Megszűnt, értékesítették 2 250 000 000
50. Telefongyár (XIV.) Megszűnt, lakópark 1 250 000 000
51. Újlaki FC (III.) Megszűnt, értékesítve 1 400 000 000
52. Volán SC (XV.) Megszűnt, benzinkút 600 000 000
53. BKV Előre (XIX.) Megszűnőben, terv: üzletközpont 875 000 000
54. Budapesti Hőerőmű (XI.) Megszűnőben, további sorsa egyelőre ismeretlen 1 500 000 000
55. Csatornázás (XIII.) Megszűnőben, további sorsa egyelőre ismeretlen 1 500 000 000
56. Vasútépítő Törekvés (XI.) Felszámolás alatt a 4-es metró miatt 2 500 000 000
57. KSI-pálya (X.) Értékesítés alatt, további sorsa egyelőre ismeretlen 2 000 000 000
58. Nagytétény (XXII.) Értékesítés alatt nincs adat
59. Újpesti Pamut (IV.) Értékesítés alatt nincs adat
60. Honvéd-Bolyai SE (IX.) Bezárták nincs adat
(Forrás: Diglics Gyula gyűjtése) Az eredeti tervek szerint a Bozsik-programon nyert műfüves nagypályát - ha az építési engedélyt néhány ellenző nem fúrja meg - a Bikás parkba helyezte volna a XI. kerületi városvezetés. Így viszont a kelenföldi liget grandiózusabb elképzelések terepévé vált. A hét és fél hektáros terület nagyjából egynegyedét bérlő Uniker-Coop - amely vállalja a meglévő sportpályák felújítását és karbantartását - az igénybe vett rész 2 százalékát beépítheti klubházzal, squash-pályával és étteremmel. Ennek tulajdonjoga másfél évtized után az önkormányzatra száll, ám ha a forgalomképtelen védett közparkot valami oknál fogva átsorolnák, a bérlő elővásárlási jogot élvez. "Nem akarjuk eladni - szögezi le Balázs Gyula alpolgármester -, viszont kénytelenek voltunk beruházót keresni, mert a kerületnek nincs 100 millió forintja a felújításra. Pláne, hogy a pályák karbantartása, őrzése sem a mi dolgunk lesz ezentúl."
