Novák Katalin: „Nagy tudású, kritikus fiatalokra van szükségünk”

Belpol

A köztársasági elnök nyitotta meg a Corvinus tanévét a Várkert Bazárban.

Novák Katalin a hallgatókhoz szólva azt mondta, szeretné, ha Magyarországon az egyetemek fő célja a versenyképes tudás átadása mellett a gondolkodásra tanítás, a kritikus szemléletű gondolkodásra való ösztönzés lenne.

„Váljanak olyanná, akiktől érdemes tanulni, és akikért nekünk is érdemes volt tanulni és dolgozni” – kérte a köztársasági elnök a hallgatóktól.

Mint mondta, nem békeidőben vagyunk, hiszen a szomszédunkban háború zajlik, ezt megelőzően pedig járvány söpört végig a világon.

„Emiatt nehezebb gazdasági helyzet köszöntött be mindenhol, nem csak a háború sújtotta övezetben. Energetikai nehézségekkel, ellátási problémákkal kell szembenéznie számos országnak, így Magyarországnak is. Logisztikai kihívások előtt állunk majd, miközben felértékelődik a nemzetközi kapcsolatok jelentősége, a nemzetközi vérkeringésben való aktív részvétel és a Föld állapotáért való aggodalom” – sorolta.

 
Hernádi Zsolt, Novák Katalin és Takáts Előd a Budapesti Corvinus Egyetem tanévnyitó ünnepségén a Várkert Bazárban

Fotó: Facebook/Novák Katalin

Szerinte ezekre a kihívásokra ott van a válasz a különböző egyetemi szakokon, ezekre a kérdésekre kapják meg a hallgatók a választ a megfelelő tudás megszerzésével az egyetemi évek alatt. A felsőoktatás alapítványi kiszervezésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a Corvinus az egyetemi átalakítások úttörője volt, az első olyan egyetem, amely megújult formában működhet”.

A tanévnyitón felszólalt Takáts Előd rektor is, aki szerint az igazi sikernek három pillére van: a tehetség, a lehetőség és a felelősség. „A Corvinusra felvett hallgatók nemzetközileg elismert tudást szerezhetnek és minden lehetőség adott a számukra, hogy tehetségüket kibontakoztathassák” – mondta.

A rektor a felelősség fontosságáról is beszélt, szerinte ennek szellemében indították el – többek között – az Illyés Gyula-programot, hogy tehetséges, hátrányos helyzetű diákokat készítsenek fel sikeres egyetemi karrierre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.