Nagyon rövid határidővel kéri a minisztérium az egyetemektől az új felvételiről szóló döntéseket

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 29.

Belpol

A felsőoktatási felvételik 2024-re történő átalakításának részleteiről kaptak levelet az egyetemek rektorai augusztus 19-i dátummal a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államititkárságától. A Hankó Balázs helyettes államtitkár jegyezte levél összefoglalja azokat a területeket, amelyekben a felsőoktatási intézményeknek dönteniük kell a felvételi eljárást illetően. Határidő: szeptember 30. Megszűnhet az emelt szintű érettségi követelménye.

Az időzítés nem véletlen. A lapunk birtokába került levélben a helyettes államtitkár visszautal arra, hogy a kormány 2022-ben elvi döntést hozott az egyetemi felvételik átalakításáról, erősítve ebben a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát. Az egyetemektől ezekben a napokban és hetekben ezzel kapcsolatban gyors munkát várnak el. Ezt kevésbé indokolja – ahogyan ez a levélben szerepel –, hogy a felsőoktatási intézmények minél hamarabb megismerjék új jogosultságaikat. Sokkal sürgetőbb ennél, hogy az egyetemeknek a legfontosabb kérdésekben szeptember 30-ig dönteni kell. Ennek oka, hogy az adott évi felvételi eljárásokat (vagyis a 2024-eset) két évvel korábban be kell jelenteni.

Mint ismert, Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert, az egyetemeknek több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába. 100 pontról az intézmények dönthetnek, ezzel visszajöhetnek a szóbeli felvételik. 

A minisztérium levele és az abban megadott határidő arról tanúskodik, hogy a szaktárcánál vagy nem ismerik az egyetemek többszintű, többlépcsős, éppen ezért némileg időigényes döntéshozatalai folyamatait, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyják ezt. A hazai egyetemek, amelyek éppen a tanévkezdés lázában égnek, most kapták meg a feladatot, hogy véleményezzék és javaslatokat tegyenek az új felvételi eljárási rendjéről. Észszerűtlenül rövid a határidő.

Az általunk megkérdezett hazai egyetemeken a karok képviselői általában egy hetet kaptak szakmai véleményük és javaslataik megfogalmazására.

A legfontosabb tervezett változások közé tartozik, hogy amennyiben egy egyetem élni kíván a felvételiztetés jogával, akkor ezt 2024-től megteheti. Fontos változás az is, hogy változik a pontszámítás módja is. Az eddig érvényben lévőt egy másik váltja fel, aminek a lényege, hogy az alap- és osztatlan képzésben a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis ebben az esetben az egyetem maga dönthet arról, hogy mire és mennyi többletpontot ad a felvételizőjének. Szemben a korábbi erről szóló szigorú központi előírással.

Változás lehet az is, hogy a tanulmányi pontok számításánál az eddigi négy tantárgy helyett az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárggyal bővítik ezt a kört. Ugyanez vonatkozik az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására. Ez eddig szabadon választható volt, hamarosan az adott egyetem maga határozhatja meg, mit fogad el ötödik tantárgyként.

Változik az érettségin megszerezhető pontok számításának rendszere is 2024-től. A legfontosabb, hogy megszűnik a felvételi követelményként előírt emelt szintű érettségi kötelezettsége. A tantárgyak egy ennél szélesebb körét jelöli ki a szaktárca vezetője alkalmazkodva a képzési területekhez és szintekhez. 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emeltszintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző. Ez annyit tesz, hogy amennyiben valaki a két középszintű érettségin száz százalékos eredményt ér el, akkor 133 pontot kaphat legfeljebb érettségi pontként, szemben a két emelt szintű érettségit szintén száz százalékon teljesítő diákkal, aki 200 pontra jogosult.

Szintén változni fog az adható többletpontok számításának módja, amelynek új metódusa egyértelműen az intézményi önállóság irányába mutat, mert ennek feltételeiről az egyetemek maguk dönthetnek. Értelemszerűen meg kell határozniuk, hogy milyen jogcímeken adnak többletpontot, és tisztázniuk kell előre azt is, hogy a különböző jogcímeken adott pontok hogyan oszlanak meg a százas skálán. Lényegi változásnak látszik az is, hogy az egyetemek maguk határozhatják meg, megállapítják-e a bekerüléshez szükséges minimumpontot vagy sem. Ez nem lesz kötelező. Amennyiben meghatározzák, szakonként kell megtenni. A fentiekből következik, hogy elvben legalábbis nagyobb mozgásteret biztosít magának egy felsőoktatási intézmény, amennyiben nem határoz meg minimumpontokat. Amennyiben ugyanis ezt meghatározza, utóbb, a központi vonalhúzás után ez nem módosítható.

A Hankó Balázs álta küldött levélben az is szerepel, hogy a jelzett változások már a 2023-as felvételi eljárás során alkalmazhatóak, noha kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni. A rektoroknak írt levélben a helyettes államtitkár egyértelművé teszi, a cél az, hogy „a felsőoktatási intézményeknek legyen érdemi ráhatásuk a hallgatók kiválasztására, vállaljanak felelősséget a beiskolázásában, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásban és a megfelelő minőségű és munkaerőpiaci relevanciájú kibocsátásban”.

Sokatmondó az egyetemek legfelső vezetőinek írt helyettes államtitkári levél tárgya is. „Felkészülés a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásra.”

(Címlapképünkön: Tanévnyitó a Debreceni Egyetemen 2021-ben)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.