Az időzítés nem véletlen. A lapunk birtokába került levélben a helyettes államtitkár visszautal arra, hogy a kormány 2022-ben elvi döntést hozott az egyetemi felvételik átalakításáról, erősítve ebben a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát. Az egyetemektől ezekben a napokban és hetekben ezzel kapcsolatban gyors munkát várnak el. Ezt kevésbé indokolja – ahogyan ez a levélben szerepel –, hogy a felsőoktatási intézmények minél hamarabb megismerjék új jogosultságaikat. Sokkal sürgetőbb ennél, hogy az egyetemeknek a legfontosabb kérdésekben szeptember 30-ig dönteni kell. Ennek oka, hogy az adott évi felvételi eljárásokat (vagyis a 2024-eset) két évvel korábban be kell jelenteni.
Mint ismert, Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert, az egyetemeknek több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába. 100 pontról az intézmények dönthetnek, ezzel visszajöhetnek a szóbeli felvételik.
A minisztérium levele és az abban megadott határidő arról tanúskodik, hogy a szaktárcánál vagy nem ismerik az egyetemek többszintű, többlépcsős, éppen ezért némileg időigényes döntéshozatalai folyamatait, vagy tudatosan figyelmen kívül hagyják ezt. A hazai egyetemek, amelyek éppen a tanévkezdés lázában égnek, most kapták meg a feladatot, hogy véleményezzék és javaslatokat tegyenek az új felvételi eljárási rendjéről. Észszerűtlenül rövid a határidő.
Az általunk megkérdezett hazai egyetemeken a karok képviselői általában egy hetet kaptak szakmai véleményük és javaslataik megfogalmazására.
A legfontosabb tervezett változások közé tartozik, hogy amennyiben egy egyetem élni kíván a felvételiztetés jogával, akkor ezt 2024-től megteheti. Fontos változás az is, hogy változik a pontszámítás módja is. Az eddig érvényben lévőt egy másik váltja fel, aminek a lényege, hogy az alap- és osztatlan képzésben a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis ebben az esetben az egyetem maga dönthet arról, hogy mire és mennyi többletpontot ad a felvételizőjének. Szemben a korábbi erről szóló szigorú központi előírással.
Változás lehet az is, hogy a tanulmányi pontok számításánál az eddigi négy tantárgy helyett az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárggyal bővítik ezt a kört. Ugyanez vonatkozik az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására. Ez eddig szabadon választható volt, hamarosan az adott egyetem maga határozhatja meg, mit fogad el ötödik tantárgyként.
Változik az érettségin megszerezhető pontok számításának rendszere is 2024-től. A legfontosabb, hogy megszűnik a felvételi követelményként előírt emelt szintű érettségi kötelezettsége. A tantárgyak egy ennél szélesebb körét jelöli ki a szaktárca vezetője alkalmazkodva a képzési területekhez és szintekhez. 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emeltszintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző. Ez annyit tesz, hogy amennyiben valaki a két középszintű érettségin száz százalékos eredményt ér el, akkor 133 pontot kaphat legfeljebb érettségi pontként, szemben a két emelt szintű érettségit szintén száz százalékon teljesítő diákkal, aki 200 pontra jogosult.
Szintén változni fog az adható többletpontok számításának módja, amelynek új metódusa egyértelműen az intézményi önállóság irányába mutat, mert ennek feltételeiről az egyetemek maguk dönthetnek. Értelemszerűen meg kell határozniuk, hogy milyen jogcímeken adnak többletpontot, és tisztázniuk kell előre azt is, hogy a különböző jogcímeken adott pontok hogyan oszlanak meg a százas skálán. Lényegi változásnak látszik az is, hogy az egyetemek maguk határozhatják meg, megállapítják-e a bekerüléshez szükséges minimumpontot vagy sem. Ez nem lesz kötelező. Amennyiben meghatározzák, szakonként kell megtenni. A fentiekből következik, hogy elvben legalábbis nagyobb mozgásteret biztosít magának egy felsőoktatási intézmény, amennyiben nem határoz meg minimumpontokat. Amennyiben ugyanis ezt meghatározza, utóbb, a központi vonalhúzás után ez nem módosítható.
A Hankó Balázs álta küldött levélben az is szerepel, hogy a jelzett változások már a 2023-as felvételi eljárás során alkalmazhatóak, noha kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni. A rektoroknak írt levélben a helyettes államtitkár egyértelművé teszi, a cél az, hogy „a felsőoktatási intézményeknek legyen érdemi ráhatásuk a hallgatók kiválasztására, vállaljanak felelősséget a beiskolázásában, a képzésben, a tanulmányi életút támogatásban és a megfelelő minőségű és munkaerőpiaci relevanciájú kibocsátásban”.
Sokatmondó az egyetemek legfelső vezetőinek írt helyettes államtitkári levél tárgya is. „Felkészülés a 2024. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásra.”
(Címlapképünkön: Tanévnyitó a Debreceni Egyetemen 2021-ben)
