Sára Botondnak bocsánatot kell kérnie, mert az állította, a józsefvárosi önkormányzat LMBTQ-propagandát folytat az óvodákban

  • narancs.hu
  • 2023. május 18.

Belpol

Az ügyet perre vitték, melyet jogerősen megnyertek. 

„Sára Botond Józsefváros volt polgármestere, még kormánybiztosként azzal rágalmazta meg a Józsefvárosi Önkormányzatot, hogy hónapokon keresztül LMBTQ propagandát folytatott az óvodáiban. Sára nem csak az önkormányzatot illette ezzel az aljas rágalommal, hanem sok száz óvodai dolgozónk becsületébe gázolt bele, indokolatlan aggodalmat keltve a szülők között” 

– írja Pikó András polgármester a Facebook-oldalán. 

 
Sára Botond, Budapest főispánja beszél a XVI. kerületi kormányhivatal új épületrészének ünnepélyes átadásán 2023. április 6-án.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
 

Pikó közleménye szerint az ügyet perre vitték és jogerősen megnyerték. Az ítélet alapján Sára Botondot kötelezi a bíróság, hogy

  • törölje a sérelmezett facebook-bejegyzést, 
  • a neki történő kézbesítéstől számított öt napon belül tegye közzé és legalább 30 napig bárki számára olvasható, nyilvános beállítással tartsa fenn saját facebook-oldalán (www.facebook.com/sarabotond) az alábbi bocsánatkérő szöveget: „2021. július 22. napján a Facebook oldalamon megjelent írásomban valótlanul állítottam, hogy a józsefvárosi óvodákban hónapok óta LMBTQ-propagandát folytatnak. Ezzel megsértettem a Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatának jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, mely jogsértést a bíróság megállapította. A jogsértés miatt ezúton bocsánatot kérek Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros Önkormányzatától”. 

„Sára Botond 2022-ben megpróbált országgyűlési képviselővé válni – akkor azt mondta, »munkára jelentkezett«. Ez az a munka, amit 2019 óta Józsefvárosért és az itt élőkért végzett és amit a bíróság most megítélt. Teszünk róla, hogy ezt senki se felejtse el, aki Józsefvárosban él” – írta Pikó András. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.