Így mentek el – öt nagy filmes orgazmus

  • narancs.hu
  • 2012. június 28.

Film

A filmtörténet egyik legismertebb orgazmusjelenete Nora Ephron örökzöldjében, a Harry és Sallyben, azon belül is egy zsúfolt étteremben esett meg. De nem csak Meg Ryan tud emlékezetesen nyögdécselni a vásznon: összegyűjtöttünk öt hatalmas mozgóképes orgazmust. Szavazzatok, melyik a legjobb! Csak 18 éven felülieknek!

A víziszörny – Showgirls

Paul Verhoeven felejthető filmjében Kyle MacLachlan úgy megpakolja Elizabeth Berkleyt a medencében, hogy a lány megsebzett óriáspolip módjára vergődik a gyönyörtől (1:40-től).

 

A kínos – Keresd a nőt!

Ben Stiller az első randijára készülődik élete szerelmével, és hogy ne izguljon annyira, kicsit megszeretgeti magát a fürdőszobában. De hova lett a sperma?! Most komolyan, mi van, ha nincs meg? Fel tud szívódni? És ha igen? És ha nem?

 

A szürreális – Barbarella

A sajátos hangulatú 68-as sci-fiben Jane Fondát beteszik egy orgazmusgeneráló gépbe, azzal a nem titkolt céllal, hogy belehaljon a gyönyörbe, ám hősnőnk akkorát élvez, hogy attól szétolvadnak a gyilkos masina áramkörei.

 

A halálos – Elemi ösztön

Pasik millióinak okozhatott sosem múló rettegést a filmtörténet egyik leghíresebb nyitójelenete (a 3. perctől): a pontosan a csúcsponton lesújtó jégvágó majdnem akkora ikonná lett, mint Sharon Stone bugyija, amit elfelejtett felvenni a kihallgatása előtt.

 

A mű – Harry és Sally

Meg Ryan egyszerre bájos és mókás performansza óta mindenki tudja, hogy egy nő a közértben, a sivatagban, adóbevallás közben, egyszóval bárhol és bármikor képes megjátszani az eget rengető orgazmust.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.