170 ezer embert rúgtak ki a járvány alatt
munkaugyi_kp1437.jpg

170 ezer embert rúgtak ki a járvány alatt

  • narancs.hu
  • 2020. július 2.

Gazdaság

Ebben a számban nincsenek benne a nagy multik adatai. Ha tovább tart a válság akár 200 ezer fölé is mehet ez a szám.

A GKI június elején egy reprezentatív kutatást végzett, hogy kiderüljön, miként reagáltak a cégek a koronavírus miatti járványhelyzetre. A felmérésben a multik nem vettek részt, de az adatok így is sokatmondók: összesen 160-170 ezer embert bocsátottak el a magyar cégek.

Az öt fő feletti vállalkozások körben (a multinacionális cégeket nem tekintve) június elejéig mintegy 110 ezer főt bocsátottak el, ez 5,5 százalékos leépítést jelent. E mellett jelentős munkaköri átszervezéseket hajtottak végre (távmunka, állásidő, kényszer szabadságolás) a cégek. Az 5 fő alatti vállalkozásokkal együtt ez országosan 160-170 ezer elbocsátást jelent, áll a GKI jelentésében.

Ami az átszervezéseket illeti, a kkv-szektor esetében a foglalkoztatottak közel 76 százaléka bejár dolgozni a munkahelyére. A nagyvállalatoknál ez az arány jóval magasabb, csaknem 92 százalék. Némiképp meglepő módon tehát a rugalmasabb munkavégzést inkább a hazai kisvállalkozások tették lehetővé dolgozóiknak.

Ha a válság esetleg elhúzódna, akkor a részmunkaidősök, az állásidőn, illetve a jelenleg kényszerszabadságon lévők jelentős része várhatóan munkanélkülivé válna. Ez azt jelenti, hogy további mintegy hatvanezer ember veszítheti el állását. A GKI szerint ez csak akkor kerülhető el, ha a kormány az eddiginél jóval hatékonyabb munkahely-megtartó intézkedéseket hoz.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.