Kedves Olvasónk,
Magyarország sorsdöntő választás előtt áll. Nekünk, a Magyar Narancsnak kötelességünk, hogy a legjobb tudásunk szerint beszámoljunk az odáig vezető útról, a kampány eseményeiről, azokról az emberekről és szervezetekről, amelyek részt vesznek a hazánk kormányzásáért folyó egyenlőtlen küzdelemben. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a szavazói döntések és a választás tisztaságának a megőrzéséhez. Azt tesszük, ami újságíróként a dolgunk, és ezzel a demokráciát is védjük.
Éppen ezért ezek a cikkeink – a többi cikkünktől eltérően – szabadon hozzáférhetők. A Narancs ezzel közfeladatot lát el – de közfinanszírozás nélkül. Miközben a választás törvénytelen és manipulatív befolyásolására közpénzmilliárdokat költ a hatalom, mi továbbra is csak az előfizetőinkre és a támogatóinkra számíthatunk.
Ez a cikk díjmentesen olvasható. De ha Ön megteheti, kérjük, fizessen elő a Narancsra, vagy küldjön nekünk támogatást. Azért, hogy elvégezhessük a munkánkat, és hogy azok is olvashassák ezeket a cikkeinket, akik az előfizetést nem engedhetik meg maguknak.
Köszönjük!
A Magyar Narancs csapata
Magyar Narancs: A 2022-es országgyűlési választással összefüggésben az előadásában azt állította, hogy a választókerületekben a szavazásra jogosultak száma között a törvényi határnál magasabbak voltak az eltérések, ezért a voksolás jogszabályellenes volt, de az illetékes szervek ennek ellenére érvényesnek ismerték el. E kettő között feszül némi ellentmondás.
Szalóki Viktor: A jogi vita végén nem azt mondta ki a bíróság, hogy mindez az érvénytelenségre utalna, hanem azt, hogy maga a választás lefolytatása volt törvénybe ütköző. Hiszen azt a törvény mondja ki, hogy az országos átlaghoz képest egy választókerületben a választásra jogosultak száma legfeljebb plusz vagy mínusz 15 százalékkal térhet el. Ha pedig az eltérés meghaladja a 20 százalékot, akkor a törvény szerint az Országgyűlésnek módosítania kell a választókerületek beosztását. Ennek ellenére a 2022-es parlamenti választáson nagyobb eltérések voltak. Arról szólt a bírósági döntés, hogy ezen mindenképpen módosítani kell. Ez azonban nem jelentette, hogy a választás eredményét érvénytelenítették volna, hanem kimondták a törvénysértést, a változtatás szükségességével együtt. Ugyanakkor ne feledjük, ez az egyéni választókerületek közötti, a törvényi szintnél nagyobb eltérés már a 2022-es voksolás előtt is fennállt, ám akkor a Fidesz-KDNP politikai szándék hiányában nem foglalkozott ezzel. Azt mondták, hogy ezt 2022-ben módosítják.
MN: Ez volt a 2024-es változtatás, amikor jó néhány választókerületet átszabtak?
SZV: Ez a módosítás a törvény és a már említett bírósági döntés miatt volt. Két évvel ezelőtt 34 választókerületet átrajzoltak. De nem csak a határokban, hanem a választókörzetek arányában is olyan módosítás történt, hogy Budapesten 16 választókerületből 14-et hoztak létre, az így felszabadult 2 körzetet pedig Pest megyéhez tették hozzá. Ennek volt is racionális alapja, mert a főváros lakossága csökkent, míg az agglomerációé nőtt.
MN: Ennek az is lett a következménye, hogy a fővárosban egészen lehetetlen választókerületek jöttek létre. Ebből fakadó kérdés, hogy ezek a módosítások mennyire szakmai vagy politikai érvek és érdekek mentén dőltek el?
SZV: Ez egyértelműen politikai döntés volt! Budapesten az összes választókerülethez hozzányúltak, pedig akár lehetett volna úgy is, hogy csak egynél vagy kettőnél módosítanak. Hatalmi szempontból aligha lehet figyelmen kívül hagyni, hogy négy évvel ezelőtt Budapesten a 16-ból 15 választókerületet az ellenzék nyert meg. Az így létrejött helyzetben a fővárosban nincs inkumbens jelölt, egész egyszerűen azért, mert Hadházy Ákos, Kunhalmi Ágnes vagy Vajda Zoltán akkori ellenzéki győztesek választókerülete ma már nem létezik, mert a teljes térképet átalakították, ami egy nagyon tudatos törekvés volt a Fidesz részéről. Hogy érthető legyen: azt a körzetet, amit Kunhalmi 2022-ben megnyert, azt mára három részre szedték, és ma már nem létezik. De hozzányúltak Fejér és Csongrád-Csanád megye választókörzeteihez is, azokat is átalakították. Például Csongrád megye 2-es választókerületét – ez Szegedet és a hozzátartozó részeket jelenti – átfazonírozták, méghozzá úgy, hogy hozzácsatoltak olyan részeket, amivel erősíteni tudják a fideszes bázist. De vannak olyan térségei az országnak, ahol a választásra jogosultak számában a törvényben előírtnál továbbra is nagyobb az eltérés az átlagoshoz képest, így Tolna vagy Somogy megyében, ott viszont nem tettek semmit.
MN: Ha jól értem, ez megint azt bizonyítja, a változtatások nem vagy nem feltétlenül szakmai alapon dőltek el, azaz a kormánypárt a törvény írott betűjével szemben a saját érdekeit veszi figyelembe.
SZV: Nincs arról semmilyen szakmai vita, főként nem átlátható módon, hogy mi alapján és hogyan történnek ezek a változtatások, vagyis a választókörzetek átrajzolása. Ez kizárólag egyoldalúan történik. Méghozzá úgy, hogy hirtelen azt látjuk, egy fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványban terjeszti ezt be a törvényhozás elé. Minden egyeztetés és többpárti konszenzus nélkül. A 2022-ben mandátumot nyert budapesti ellenzéki képviselők ezt követően látták csak, hogyan szedték szét vagy alakították át gyökeresen a választókerületüket. A megértés szempontjából lényeges: a választókörzetek átrajzolása, megváltoztatása nagyon fontos garanciális eleme lenne annak, hogy érvényesüljön az egyenlőség elve a választásokon.
MN: Milyen fideszes technikákat fedezni fel a politikailag motivált változtatások mögött?
SZV: Két klasszikus gyakorlatot látunk. Egyrészt amikor úgy rajzolnak meg egy választókörzetet, hogy a hatalom egy választókörzetbe kényszerítse az ellenzéki többségű körzeteket. Azaz ezt feladja, de cserébe a környező kerületeket megszerzi, vagyis négyből egyet elenged, hármat pedig megnyer, ott a Fidesznek lesz/van többsége. A másik a már említett példa, amikor feldarabolja több részre a nagy ellenzéki kerületet, a bástyát. Láttunk már olyat, hogy egy nagyobb, baloldali többségű lakótelepet több részre szeltek szét.
MN: Akkor ez egy olyan kirakójáték, amelyben egyetlen szempont érvényesül, hogy az immár 16 éve hatalmon lévő Fidesz-KDNP-nek legyen jó?
SZV: Lényegében igen! A 2024-es módosításkor láthattuk, hogy Budapest 1-es számú választókörzete a főváros belvárosát jelentette, benne az I. és az V. kerülettel. Most ebben benne van az említetteken kívül a XI., a VI. és a VII. kerület. Ez teljesen groteszk.
MN: Ennek következményeként igencsak feladják a leckét annak az egyéni országgyűlési képviselőnek, aki április 12-e után ezt az új körzetet fogja képviselni, mert heterogén városrészek nevében kellene érdemi munkát kellene végezni.
SZV: Arról élénk diskurzus folyik, hogy az a választókerületi rendszer, ami ma működik Magyarországon, mennyire tudja azt a területalapú érdekképviseltet ellátni, amire létrejött. Egy képviselőnek 60-80 ezert ember kellene képviselni. Van, aki képviselőként egy fél várost, Szegedet, Pécset vagy Debrecent képviseli és van olyan kerület, ahol van vagy három középváros és 37 kistelepülés. Fontos hangsúlyozni, hogy az is szabály, hogy a választókerületnek megyén belül kell maradnia. Érdekes és ellentmondásos a helyzet Veszprém megye 2. számú választókerületében, amely a Balaton északi partján terül el Balatonfüred központtal, de ide tartozik Várpalota is, ami már teljesen más gazdasági és szociokulturális jellemzőkkel rendelkezik. De mégis idekapcsolták, mert a várpalotai ellenzéki tömböt a többi résszel egyensúlyozták ki, mert azok a kormánypártnak kedveznek.
MN: A soron következő országgyűlési választás itt van a nyakunkon, s ha jól értem, úgy megyünk bele, hogy a mandátumok közötti egyenlőség kérdése minimum kérdéses.
SZV: Az biztos, hogy ezt nem sikerült teljes mértékben orvosolni. A fent említettek súlyos hiányosságok, amikkel kapcsolatban a voksolás után lépni kell, a jogalkotónak ezzel mindenképpen dolga lesz.
