Innen? Hová? címmel a Magyar Narancs élő beszélgetéssorozatot indított, amelynek harmadik epizódjában február 18-án Scharle Ágota közgazdásszal, a Budapest Institute vezető kutatójával és László Csaba volt pénzügyminiszterrel lapunk főmunkatársa, F. Szabó Emese beszélgetett arról, arról, hogy milyen állapotban van a magyar gazdaság, a magyar költségvetés, és mik a gazdaság és a büdzsé legnagyobb kihívásai és lehetőségei.
A számok egyértelműek: lassan négy éve nincs növekedés Magyarországon, hiába kommunikál és tervez mást a kormány, reálértékben nem nőtt semmit a magyar gazdaság, a növekedésösztönző kommunikációból a valóságban nem lett semmi - vázolta a beszégetés elején a volt pénzügyminiszter.
A hosszútávú probléma az, hogy rengeteg olyan, sokszor nehezen megfogható korlát van, ami miatt a gazdaság nem tud növekedni. Jó lenne, ha megint többet olvasnánk Kornai Jánost, mert amit a szocialista gazdaságról írt, az egyre gyakrabban köszön vissza. Ilyen például a centralizációs mánia, a verseny kiiktatása. Az állam kijelöl szereplőket bizonyos dolgokra, monopolizál egy területet, és másnap ott már a fű sem nő. Az építőipartól, a kommunikációtól kezdve a takarításon, az őrzés-védelmen át számtalan területen az állam torzítja a gazdaság működését. Elég nagy gond, hogy az állam felvette azt az attitűdöt, hogy mindent megold helyettünk. Azt is megoldja, ha felmennek az energiaárak. Tiszta szocializmus!
A 2-3 ezer hektáros gazdaságok voltak annak idején a leghatékonyabbak, mert a kicsik túl kicsik voltak, a 20-30 ezer hektárosak viszont teljesen átláthatatlanok voltak - emlékezett vissza pályája elejére László Csaba.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg, vagy meghallgatható Spotify-on, kivonata elolvasható ide kattintva.
A következő Magyar Narancs-támogatói estre Merre tart épp Kompország? címmel a jövő héten, március 18-án, 19 órakor kerül sor, a Vörös Neonban (1072, Dob u. 1.). Ez alkalommal Fazekas Zsuzsanna, a Magyar Narancs főmunkatársa beszélget Romsics Ignác történésszel és Tóth István György szociológussal, a TÁRKI vezérigazgatójával Magyarország helyéről Európában.
Merre tovább? Irány a Kelet, vagy a Nyugat felé tartanánk továbbra is? A „Nyugathoz tartozás” évszázadok óta visszatérő ígéret és vágy a magyar közgondolkodásban – mint ahogy a magyar intellektuális és politikai hagyomány része a „Kelet” iránti csodálat, a „visszatérés” romantikája és a Nyugat gyűlölete is.
A feszültség e két irányzat között nem csak a múltunk egyik meghatározó motívuma, de a mai magyar politika vízválasztója is. Az Orbán-rezsim névadójának bevallott ambíciója, hogy elidegenítse Magyarországot Európától és a Kelet felé fordítsa; és úgy tűnik, az áprilisi választáson erről is döntenünk kell.
Támogatói jegyek 3990 és 9990 forintos áron ide kattintva kaphatók.
