Ahol a buszvezetők pisztollyal járnak – A putnoki zsarolás háttere

  • Kovács István
  • 2014. június 7.

Kis-Magyarország

Rablás és zsarolás gyanúja miatt három embert vettek őrizetbe Putnokon. Állítólag a helyi buszok sofőrjeit kényszerítették védelmi pénz megfizetésére. Beszéltünk a gyanúsítottak rokonaival és az eset egyik ismerőjével is. Utóbbi részletesen elmesélte, mi is történt.

„Rablás és zsarolás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást” a 33 éves G. Roland, a 30 éves G. Szonja és a 35 éves H. Erna lakosokkal szemben az Ózdi Rendőrkapitányság Putnoki Rendőrőrse. A pár nappal ezelőtti hír szerint az azóta előzetesbe került gyanúsítottak tavaly és idén több, a helyközi közlekedési vállalat alkalmazásában álló sofőrt fenyegettek meg „bántalmazás kilátásba helyezésével, amennyiben nem adnak át részükre különféle pénzösszegeket”. A „zsarolók” a pénzért cserébe állítólag „védelmet, bevédést” ígértek.

A hír nem hagyott nyugodni minket: ha ez igaz, akkor az Ózd közelében lévő Putnokon már útonállók dolgoznak, és mint valami vadnyugati filmben, vámot szednek megállított áldozataiktól. És ha ez tényleg így van, a bűnözők saját államot alapítottak Putnokon, amit – igaz, csak másfél év után – azért a rendőrség felszámolt.

false

 

Fotó: MTI

A helyszínen járva azonban kiderült: biztosan nem útonállókról van szó – akik ugyanakkor ártatlanok a rokonaik szerint –, ám az ügyre rálátó egyik megkérdezett mégis meghökkentő történetet osztott meg arról, hogy szerinte mi történt. Azt is megtudtuk tőle, hogy a környéken akad olyan buszvezető, aki – biztos, ami biztos alapon – már pisztollyal vezeti járművét.

Feljelentés és hangfelvétel

Az ózdi autóbusz-állomáson – innen indulnak a Putnokon áthaladó járművek – megkérdezett gépkocsivezetők közül senki nem akart nyilatkozni a magyarnarancs.hu-nak. Volt, aki szégyellte, hogy mindez vele megtörtént, míg mások a vezetők utasítása szerint jártak el, ez alapján hárították el a nyilatkozás lehetőségét. Egyikőjük annyit azért elárult, hogy több kollégája is fizetett, mert olyan fokú fenyegetést kapott, hogy úgy látta, jobb a békesség.

„Ezért kaptak vérszemet a zsarolók” – ezt már bennfentes, de neve elhallgatását kérő informátorunk nyilatkozta, aki részleteiben elénk tárta az ügyet. De legalábbis azt, amit ő vél róla és ismer belőle: „Az egész úgy kezdődött, hogy Putnokról nagyon sokan szeretnének 90 százalékos kedvezménnyel utazni, amire csak azok a szülők jogosultak, akikkel három kiskorú saját gyermek is felszáll a járatra. Ezt okmányokkal kell igazolni, amihez elkérik a lakcímkártyát is. Személyi igazolványt nem kérhet a gépjárművezető, mert arra csak hatósági személyek jogosultak. Bepróbálkoznak viszont a kedvezmények igénybevételével a nagyszülők és más rokonok is, ha viszont a kolléga nem áll kötélnek, annak durva szidás, fenyegetés lesz a vége. Ilyen esettel indult az egész ügy.”

Forrásunk elmondása szerint az egyik buszvezetőt még 2013 elején emiatt várták többen a Putnok központjában lévő megálló közelében. A mintegy tízfős csoport egyik tagja kérdőre vonta, hogy a rokonának miért nem adott kedvezményes jegyet. „A fenyegető hozzátette, hogy a többieknek emiatt elszámolnivalója van vele, de ha fizet, akkor most még nem bántják.” Ekkor a megfélemlített ember pénzt adott a fenyegetőjének, „ezzel elindult a lavina”.

false

 

Fotó: MTI

A pénzszerzési lehetőségre többen berendezkedtek, és informátorunk szerint mintegy nyolc kollégája is besétált a csapdába, s a fenyegetések hatására rendszeresen fizetett. Mindez addig tartott, amíg egy ózdi sofőr ki nem bukott, és kérte a vezetőitől, hogy őt többé ne osszák be a Putnok–Sáta és a Putnok–Szilvásvárad vonalra, mert azokat nem vállalja. Vezetői kérdésre elmondta, hogy mi zajlik azokon a járatokon. Egy másik járművezető is megelégelte az állandó zaklatást és fizetést, ezért telefonjával hangfelvételt készített az egyik ilyen zsarolási akcióról, és eljuttatta a rendőrségre. A gyanúsítottak esetenként 15-20 ezer forintot is elvettek a sofőröktől.

A rokonok szerint ártatlanok

A gyanúsítottak rokonait is sikerült felkutatnunk. Az ötgyermekes G. Szonja anyósa szerint jogtalanul tartják fogva menyét, hiszen semmit nem követett el. Ha néha autóbusszal utazott, akkor igényelhette a 90 százalékos utazási kedvezményt mint nagycsaládos. A nagyobbik gyermeke egyébként is súlyos beteg, utána jár a szociális juttatás. Most azonban az anyósra maradt a három iskolás korú és a két kisebb gyermek gondozása, pedig ő mindennap reggel héttől délutánig közmunkásként dolgozik.

G. Erna testvére „köztiszt” a közmunkásoknál, vagyis munkairányítója egy-egy területnek. A férfi kizártnak tartja, hogy a három előzetesbe helyezett gyanúsított valóban elkövette a terhükre rótt bűncselekményeket. Életvitelükön nem látszik, hogy nagyobb pénzösszeghez jutottak volna, átlagos családi életet élnek. A testvér annyit tud az ügy részleteiről, hogy G. Roland reggel munkába készült, mert közmunkásként dolgozik, amikor a putnoki rendőrök a lakásáról előállították. Nem vitt magával semmit, mert nem tudta, miért akarnak vele beszélni. Amikor az Ózdi Rendőrkapitányságra szállították, Erna és Szonja utánament, kávéval és cigarettával akarták ellátni, ám a rendőrök már őket sem engedték haza. Gyanúsítottként ott tartották őket, majd előzetesbe is kerültek.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre.

 

A férfi nem érti, hogy a testvérét miért szakították el négy gyermekétől. Állítja, nem volt náluk házkutatás, azt pedig kizártnak tartja, hogy a terhükre rótt bűncselekményt másfél éven át folytatni lehetett volna úgy, hogy arról a rendőrség ne szerzett volna tudomást. Tudja viszont, hogy a szóban forgó autóbusz-vezetők keveset keresnek, ezért sem érti, hogy a havi 110-120 ezer forintból hogyan tudtak volna bárkinek is „védelmi pénzt” fizetni? „A két asszonyt most azért hurcolják meg, mert 90 százalékos menetjegyet mertek kérni, mikor az jár nekik?” – tette fel végezetül a kérdést. Majd megjegyezte: a vádakat bizonyítani is kell.

Veszélyes foglalkozás

Egyelőre még nem tudni, hogy a gyanú igaz-e vagy sem, az viszont biztos, hogy a kelet-borsodi tájakon nehéz a buszsofőrök élete. „Gyalázatos dolgok történnek Ózd térségében más járatokon is – jelentette ki korábban már idézett informátorunk. – A járművek üléseit gyakran szétvágják, összefirkálják, vagy az útvonalon az autóbuszt megdobálják. A városhoz tartozó Bánszállásra közel 15 éve tagadták meg a buszsofőrök a behajtást, mert ott is dobálták őket a gyerekek, és kiugráltak a járat elé.”

Az elgettósodott településen ragadt néhány nyugdíjasnak emiatt kilométereket kell gyalogolni, ha buszra akar szállni. Ugyanezen a járaton előfordult már az is, hogy vécének használták az utasteret, amit a gépkocsivezetőnek kellett kitakarítani. Nem jobb a helyzet a másik lepusztított városrész, például Somsály járatain sem, de megemlíti még a Putnok–Ragály útvonalat is. Úgy tudja, több dolgozó váltott már ki fegyvertartási engedélyt, hogy munkája során megvédje magát az agresszív személyek atrocitásától. A kedvezmények igénybevételére egyébként szinte minden járaton van próbálkozás – hol több, hol kevesebb sikerrel.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.