Tilosban legeltette lovait Búza Mihály, ezért 100 ezer forintos bírságot kapott. Az ópusztaszeri tanyán élő gazda szerint a hatóság emberei azért „leselkednek” rá, mert ki akarják füstölni a tanyájából, hogy szomszédja megszerezhesse a földjét. A múlt csütörtökön ezért helyszíni szemlét tartottak nála, amikor a kormányhivatal munkatársai érkeztek hozzá. És a magyarnarancs.hu tudósítója is.
„Száz éve itt él a családom”
„Ezeket a fákat a nagyapám ültette” – mutat körbe Búza Mihály a tanyája körül. A férfi meggyőződése, hogy azért piszkálják a hatóságok állandóan, mert a szomszédos tanyát évekkel ezelőtt megvásárló külföldi meg akarja szerezni a földjét. Azt mondja, az illető csak a tanyát vásárolhatta meg, de a körülötte levő területet zsebszerződéssel megszerezte, s most tovább akar terjeszkedni. Ez a meggyőződése Búzának, amit persze bizonyítani nem tud. Mégis úgy gondolja, hogy éveken keresztül rendben mentek a dolgok, csak az utóbbi években keseríti meg életét – főként az erdőgazdálkodást felügyelő – hatóság.
| ||
Tanyájával átellenben, a földút másik oldalán erdő van, amelyet a néhai Pallavicini gróf leszármazottai tulajdonolnak, akik viszont Párizsban élnek. Velük kötött Búza egy megállapodást, mely szerint áthajthatja állatait az erdőn, és védelmükben akár villanypásztort is felszerelhet. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal erdőgazdálkodásért felelős szakembere azonban kifogásolta, hogy a Natura 2000-es területen levő erdőn Búza áthajtotta a birkáit, most pedig egyenesen az erdő szélén villanypásztorral elkerített területen legelteti a lovait. Azaz az erdőgazdálkodási törvény értelmében tiltott területen folytatja ezt a tevékenységet. Búza szerint azonban azon a kis területen egy szál fa sem áll. A szakember szerint viszont attól, hogy ott éppen nincs fa, az még erdő. Búza szerint minden mögött az húzódik meg, hogy ki akarják őt „készíteni”, ebben van segítségre a hivatalnok is, hiszen jó barátságban van azzal a szomszédjával, aki a földjét – Búza szerint – meg akarja szerezni.
„El akarnak üldözni”
A legutolsó feljelentés a hatósághoz a lovak erdei legeltetése miatt történt. A szemlét is ez ügyben tartották, s a kormányhivatal munkatársa mellett egy rendőr is érkezett.
A lovak gazdája indulatait fékezve sorolta kifogásait a hivatalnoknak, Lestyán Csabának. Azokon az érveken túl, hogy szerinte a lovak nem károsítják az erdőt, azt is felhozta, hogy Lestyán barátságban áll a szomszéd tanya tulajdonosával, az ő érdekeit képviseli az állandó feljelentgetéssel. Lestyán közölte, hogy már egy éve nem is látta az említett szomszédot, és idézte az erdőgazdálkodási törvény azon passzusait, amelyeket Búza megsértett. Egyezségre a szemle során nem jutottak a felek, jóllehet a helyszíni szemle célja nem is ez volt. Végezetül Búza kérte jegyzőkönyvbe venni, hogy új eljárást kér, mert álláspontja szerint az eljáró ügyintéző elfogult.
| Jogsértés? Visszaélés? Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztal, kérjük, írja meg nekünk a címre. |
Búza a magyarnarancs.hu-nak már indulatosan meséli, hogy korábban azért jelentették fel, mert lovai elkóboroltak, és más földjére tévedtek. Kiderült, hogy akkor valaki feldarabolta a villanypásztort, mely a lovak szökését akadályozta volna. De őt már azért is feljelentették, mert a takarmányt akkor szállították a házához, amikor nem tartózkodott otthon, így az erdő szélén, a földút mellett pakolták le.
| ||
Később, amikor a birkákat kihajtotta, elkezdték legelni az út melletti takarmányt, akkor megint csak tilosban való legeltetésért jelentették fel, de azért is, mert ott nem lehet a takarmányt tárolni. „Pokol az életem, eladok mindent – legyint elkeseredetten a gazda. – Arról nem is beszélve, hogy engem megbüntetnek azért, hogy ezt a pár négyzetmétert elkerítettem a lovaknak, de a Lestyán barátját nem büntetik meg, holott ő egészen nagy területeket elkerített villanypásztorral. Lefényképeztem” – lobogtatja a fotókat Búza.
Ezeket a felvételeket megmutatta a szemlén Lestyánnak is, aki csak annyit mondott, hogy tegyen feljelentést. „Nem lehet így élni, hogy feljelentgetjük egymást” – vágja rá Búza. „De különben is. A múltkor lövöldözés volt, feljelentették azt, aki lövöldözött, majd miután nem találták meg a fegyvert, még a feljelentőket büntették meg rágalmazásért” – magyarázza, miért nem tesz ő is feljelentést. A férfi a birkákból és a lovaiból él. De a birkákat sem tudja a saját legelőjére kihajtani, mert nincs, a Pallavicini-erdő mögötti legelőt kapta „kölcsönbe” egy gazdától, aki nem használja azt. A lovakat – ahogy korábban írtuk – a Párizsban élő tulajdonos erdejének szélén tartja.
| ||
A szemlén a kormányhivatal munkatársa azt javasolta Búzának, hogy keressék meg a tulajdonost, aki igazolhatja, hogy a férfi számára valóban engedélyezte a legeltetést, ez esetben viszont őt fogják megbírságolni, hiszen az erdőgazdálkodási törvény nem teszi lehetővé a legeltetést. Búza Mihály gondját ez sem oldaná meg. Marad a jószágok eladása.
Vircsaft az Alföldön
A Búza-tanyáról kivezető földút végén egy hatalmas legelőt a tavaly elbírált földpályázaton nyert el egy vállalkozó. Egyből körbe is kerítette területét, nem villanypásztorral, hanem karámmal. Tavaly májusban, amikor az új gazda a karámot felhúzta, a szomszédos tanyákban élőket az háborította fel, hogy a friss tulajdonos a megkérdezésük nélkül átrajzolta a helyi térképet, mivel utakat zárt le. Ezeket az ügyeket még frissiben sikerült rendezniük, ám a felhúzott karám cölöpjeit – szerintük – fáradtolajba mártották az építők, hogy ne korhadjon, de ezzel szennyezi a környezetet. A helyiek feljelentették az új tulajdonost.
Az Ópusztaszerről pár kilométerre levő Dóc határában, a Percsorai-majorban is áll a bál. Igaz, itt már régóta. A több száz juhot tartó Juhász Árpád 2000 óta harcol a földjéért, meggyőződése, hogy az 1993-ban kötött bérleti szerződése – minthogy azt elő-haszonbérleti joggal írták alá – még ma is érvényes. Időközben egy másik gazdálkodó, Héjja István is kötött bérleti szerződést ugyanarra az állami területre – ezen megy a vita több mint tíz éve. Mindeközben a haragos viszony következményeként gyakoriak az „összecsapások”: a birtokháborítás, birtokvédelem, tűzeset, kártérítési ügyek mindennaposak, a helyi jegyzőnek, de nemritkán a bíróságnak is akad dolga.
Juhászéktól – annak ellenére, hogy a 80 éves juhász szerint őt illeti meg a terület – már „elpályázták” a földet. Héjjáék ugyan nem pályáztak erre a területre, feltehetően elegük lett az örökös pereskedésből, most egy helyi gazdálkodó nyerte el a használatot. Az új bérlő már le is kerítette az őt megillető területet villanypásztorral. „Neki lehet – mondja az öreg juhász. – Amikor mi szerettük volna lekeríteni, hogy ne kóboroljanak el a juhaink, akkor a Kiskunsági Nemzeti Park nem engedélyezte. Pedig éppen emiatt, a legelő birkák okozta károk miatt perelt be bennünket Héjja.” Most, hogy az új bérlő elkerítette a területét, a juhok beszorultak az erdőbe és a Percsorai-major akoljába. Igaz, most már szinte mindegy. Hamarosan elárverezik a juhokat, mert egy korábbi per kártérítését meg kell fizetni.
| Villanypásztor: halált is okozhat A magántulajdonú, természetvédelmi területen kívül eső földet bárki körbekerítheti villanypásztorral – a környezetvédelmi területen kell csupán engedélyt kérni erre. Villanypásztorokat forgalmaznak állattenyésztési üzletekben is, ám a kereskedelmi forgalomba hozott terméket engedélyeztetni kell. Igaz, sokan maguknak barkácsolnak ilyet. Egy 23 éves férfi is ezt tette, ám amikor kislányok megfogták a kertben kihúzott drótokat, amelyekbe a tulajdonos elektromos áramot vezetett, hogy a kecskéi elkóborlását megakadályozza, egyikük az életét vesztette, a másikuk súlyos sérüléseket szenvedett. A gyerekek a gyanúsított családtagjai voltak. A férfit előzetes letartóztatásba helyezték. |
