Alföldvíz Zrt.: Gigaveszteség a rezsicsökkentés miatt, béremelési követelés, kormányzati kivéreztetés

Kis-Magyarország

12 százalékos béremelési követelést nyújt be pénteken az Alföldvíz Zrt. szakszervezete a menedzsmentnek, noha tudja, hogy a közműadó, a rezsicsökkentés miatt is az idei veszteség meghaladja az 1,7 milliárd forintot. Az érdekvédelmi vezető szerint a pénzügyi hiány, vagy a cég működőképessége és a dolgozók megélhetése között kellett választani. De szó van itt az önkormányzatok kivéreztetésről is.

„Egy érdekvédelmi szervezet testidegennek számít a cégen belül, amikor olyan komoly pénzügyi kérdés áll elő, amelyet a vezetés nem tud kezelni, a tulajdonosok pedig önerőből nem képesek megoldani. Tisztában vagyunk a nehézségekkel, de 2012 óta annyiszor hívtuk fel a figyelmet, hogy a rezsicsökkentésből és a víziközmű cégekre kirótt közműadóból nagy baj lesz, hogy most már nem szólunk. Végezzük a szorosan vett feladatunkat, dolgozóink megélhetését védjük a béremelési követeléssel, mert munkaügyi sikerünk egyben azt is jelentheti, nem hagyják el a szakemberek tömegesen a céget, ami a szolgáltatás biztonságát is garantálja” – mondta a Narancs.hu-nak Miskéri László, az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője.

A víziközmű cég Békés és Csongrád megye nagy részében, valamint több Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyei településen látja el a víz- és szennyvízszolgáltatást. A dél-alföldi térségben összesen 133 település tartozik hozzájuk, ezzel az ország negyedik legnagyobb vizes cége. A foglalkoztatottak száma eléri a 1200-at, az éves árbevétel pedig 12-13 milliárd forint.

Az Alföldvíz Zrt. békéscsabai székháza

Az Alföldvíz Zrt. békéscsabai székháza

Fotó: alfoldviz.hu

Békéscsaba beintett

Az Alföldvíz vezetése még tavaly decemberben írt levelet a tulajdonos önkormányzatoknak, amelyben előre jelezték, hogy a cégben az elmúlt évek 4-500 milliós veszteségének a többszöröse, 1,7 milliárd forintos mínusz várható. Megoldási javaslatukban azt kérték, hogy az önkormányzatok tulajdoni arányuknak megfelelően hajtsanak végre tőkeemelést, így finanszírozzák a várható veszteséget.

A legnagyobb tulajdonos, a részvények közel 33 százalékát birtokló Békéscsaba nemet mondott, és akkor már lehetett tudni, nagy a baj. A békési megyeszékhely önkormányzatának nincs szabad forrása, és nem is lát garanciát arra, hogy a mostani tőkeemeléssel bármi megoldódna. Így van ezzel a többi érintett település is. Az állam tulajdonrésze 28 százalékos az Alföldvíz Zrt.-ben. Már két és fél évvel ezelőtt volt rá az esély, hogy a társaság többségi állami tulajdonba kerülhet, de a 2017. júniusi közgyűlésen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. végül indoklás nélkül visszavonta 1,7 milliárd forintos tőkeemelési szándékát.

A megtérülés elve sérül

Korábban beszámoltunk arról, hogy Miskéri László szakszervezeti vezető a probléma alapvető okát abban látja, hogy ellentmond egymásnak a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény és a kormányzat által bevezetett rezsicsökkentés. Az előbbi szerint „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. Ám a kormányzati intézkedés szerint a 2011. évi díjakat kell alkalmazni a szolgáltatóknak – a mínusz 10 százalékos rezsicsökkentéssel. „Hol érvényesül itt a megtérülés elve?” – kérdezte az Alföldvíz Zrt. szakszervezeti vezetője.

Miskéri László: itt egy tudatos játszma folyik

Miskéri László: itt egy tudatos játszma folyik

Fotó: Miskéri László/Facebook.com

A díjbefagyasztás, a rezsicsökkentés, a vezetékadó, a felügyeleti díj, az állami támogatás ígérete majd annak be nem tartása az elmúlt években több olyan terhet akasztott a víziközmű cégek nyakába, ami az üzemeltetőknek, a tulajdonos önkormányzatoknak és a lakosságnak is hátrányos. Rég nincs pénz a felújításra, így a víziközmű rendszer állapota kritikus. Az átlagos hálózati veszteség 30-40 százalékos, azaz 100 liter vízből ennyi nem ér el a közműcégtől a fogyasztóig, miközben a legalapvetőbb szolgáltatások egyikéről van szó. A kormány pedig az egészséges víz fontosságáról beszél.

Jellemző példaként mesélte el az érdekvédelmi vezető, hogy egy eltört csőszakasz cseréjére nem volt pénz, ezért csak ún. „gyűrűt” raktak az elhasználódott vezetékre. Ezt aztán még négyszer meg kellett ismételni ugyanott, mindannyiszor leásva a vezetékig.

Háromszor írtak Orbánnak

Az egyre nehezedő körülmények miatt többször tiltakozó demonstrációt szerveztek, háromszor írtak levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, tüntettek is rezidenciájánál, a volt Karmelita kolostornál, de egyetlen alkalommal sem kaptak választ.

A vízvezetékek állapota kritikus

A vízvezetékek állapota kritikus

Fotó: A szerző felvétele

A helyzetet tovább súlyosbítja az infláció, az energiaárak növekedése, a 27 százalékos áfa, valamint az, hogy néhány éve a magas arzéntartalom minimálisra csökkentése érdekében mindenütt befejeződött a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító program. Ám ez egyben azt is jelenti, hogy a nagyrészt Mészáros Lőrinc cégei által megépített víztisztító üzemek éves működési költsége több százmillió forinttal növelte a cég kiadásait, míg a közműadó évente 1 milliárd forintot tesz ki. A bevételek ugyanakkor semmivel sem nőttek. Tavaly csak a villamos áram árának emelkedése 200 milliós többletkiadást jelentett a cégnek.

„Szégyen, hogy az átlagbér milyen alacsony az Alföldvíz Zrt.-nél. Egy szakember úgy visz haza havi nettó 140 ezer forintot, hogy közben készenlétben, ügyeletben van. Már korábban megindult a munkatársak elvándorlása, és ezt a tavaly szeptemberi soron kívüli 12 százalékos béremelés csak egy kicsit mérsékelte. A menedzsment juttatása viszont nagyon is piacképes” – jelezte az ellentmondást Miskéri László. A tavaly béremelés 126 milliós pluszkiadást jelentett a cégnek.

Kormányzati kivéreztetés?

Ha célhoz érnek követelésükkel a szakszervezetiek, és 2020-ban is elérik az újabb 12 százalékos béremelést, akkor ez éves szinten további 4-500 millióval növelheti a cég idei veszteségét, ami így meghaladhatja a 2 milliárd forintot. A cégvezetés ezzel nem számolt, amikor segélykérésnek beillő tavaly decemberi levelét elküldte a tulajdonos önkormányzatoknak.

„Meglátásom szerint itt egy nagyon tudatos, de előre látható játszma zajlik. A kormányzat a rezsicsökkentésen keresztül tudatosan kiéhezteti a tulajdonos önkormányzatokat, majd amikor nagy a baj, akkor jön és a jóságos megmentő szerepében közbelép. Közben nagyon értékes önkormányzati tulajdont szerez meg, tovább rombolva a települési autonómiát” – vázolta az általa sejtett kormányzati stratégiát Miskéri László.

A tavaly augusztusi rendkívüki közgyűlés előtt demonstráltak

A tavaly augusztusi rendkívüki közgyűlés előtt demonstráltak

Fotó: A szerző felvétele

Fontos elemmel nem számoltak

Véleménye szerint a békéscsabai központú víziközmű cég vezetése ebben a játszmában egy fontos elemmel nem számolt: azzal, hogy az egyre romló munkakörülmények és bérviszonyok között még a szegénynek számító Békés megyében és a gazdagnak nem nevezhető Dél-Alföldön is felgyorsul a munkaerő elvándorlása; mert többet akarnak keresni, meg akarnak élni.

Az Alföldvíz Zrt. ellátási területén a lakosság egyelőre nem érzékel semmit. Kérdés, mikor érkezik el a töréspont.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.