Lázár János hatalmával példálózott a misén

Kis-Magyarország

A három miséből csak egyet tart ő, a másik kettőt nyugdíjasra bízza, kampányolt az előző, fideszes polgármester mellett, máskor Lázár Jánosra tett megjegyzést a szószékről, és a hitélet elmélyítése helyett inkább számítógépeket szerel a parókián – ezért is szeretné elmozdítani helyéről Csanádpalota plébánosát a hívek egy része. Az új polgármester közvetíteni próbál.

Aláírást gyűjtenek Csongrád megyében a csanádpalotai hívek a plébános és a kántor leváltásáért – közölte még tavaly november 22-én a Makói Csípős című hírportál. Az írás szerzője nem említ nevet, csak azt: hívek állítják, „a plébános a választásokkor is politizált, nyíltan kiállt a fideszes polgármesterjelölt, Nyergesné Kovács Erzsébet mellett”, viszont „a térségi országgyűlési képviselőt kevély, gazdag emberként“ mutatja be, és ellene prédikál.

Elmondták, hogy szétrombolja a hitéletet a településen, bezárkózott a hivatalába és számítástechnikai eszközök javítását végzi. A hívek úgy tapasztalták, hogy eltűntek az előző plébános által megvásárolt kegytárgyak, étkészletek is. Az iskolai hittanoktatást egy tanítónő végzi, a kántorasszony nem foglalkozik vele.

A templom kong az ürességtől

A templom kong az ürességtől

Fotó: A szerző felvétele

Az egyházmegye gondolkodik

A Narancs.hu újságírója szeretett volna személyesen találkozni a 2800 lelkes Csongrád megyei város plébánosával, Szabó Zoltán Jenővel, de ő azt írta, nem akarja szítani a tüzet a riporttal a jelenlegi helyzetben, így most ezzel a lehetőséggel nem élne. De köszönte, hogy az újságíró gondolt rá. Horváth Csabáné kántort telefonon sikerült elérni. Azt mondta, nincs mondanivalója az esetről, jobb a békesség.

A Szeged-Csanádi Egyházmegyétől azt kérdezte a Narancs.hu, eljutott-e oda bármilyen információ az ügyről, van-e kialakult álláspont erről, és általánosságban figyelembe veszi-e a megyés püspök a dispozíció – a papok áthelyezése – idején a hívek kérését, kit vezényeljen el, és kit ne.

Korábban több esetben kiderült, a katolikus egyházban erről nem a hívek kérése alapján döntenek, és főleg nem szokás ilyen kezdeményezésre elvezényelni bárkit soron kívül. Az egyházmegye megköszönte az érdeklődést, és azt ígérte, hamarosan válaszol. Ez az üzenet még 2019. december 4-én érkezett.

Azóta nem kért senki helyesbítést a portáltól az írással kapcsolatban. Pedig súlyos állítás egy papról azt mondani, hogy szétrombolja a hitéletet, és hogy eltűntek a kegytárgyak.

A Szeged-Csanádi egyházmegye nem válaszolt...

A Szeged-Csanádi egyházmegye nem válaszolt...

Fotó: szeged.hu

Egy cigi a templom mellett

Az általános iskolások reggeli dohányzóhelye Csanádpalotán a katolikus templomnak a Kálmány Lajos utca felőli oldala. Nyilván csak azért, mert itt van akkora hely, padokkal, az iskola közelében, ahol össze lehet gyűlni. Ezt a helyzetet, kényszerűségből, így fogadják el az arra járó felnőttek, az iskolába tartó két pedagógus is, akik egy buszon érkeztek kedden az újságíróval. A templom bejárata körül több kerékpár is állt.

„Öten szoktunk lenni ilyenkor, és szombaton is, vasárnap pedig olykor harmincan“ – mondta egy asszony, aki a misére érkezett. Ő nem látta az aláírásgyűjtő ívet, és azt mondja, ezzel nem foglalkozik. Ő csak imádkozni jár a templomba. Tud arról, hogy vannak, akik nem elégedettek a plébánossal.

A másik három asszony nagyjából ugyanezt mondja – az ötödik már a szertartás kezdete után érkezik meg. Addigra a nyugdíjas Gajda Lajos atya, aki a keddi és a szombati misét végzi, már azt is elmondja, hogy ezt a szertartást a gyermekekért ajánlják fel. Nyolc óra öt perckor együtt az öt asszony, nyolc óra 30 perckor pedig vége a misének, miután mind az öten megáldoztak.

„Tessék elmenni szavazni!“

Az egyik asszony, már ismét odakinn, azt mondta, ő nem emlékszik arra, hogy Szabó Zoltán Jenő atya politizált volna bármikor a templomban. Annyit tényleg mondott, hogy tessék elmenni szavazni. Megállapítjuk együtt: az sem lett volna megmagyarázhatatlan mirákulum, ha kiállt volna valamelyik jelölt mellett, hiszen ugyanezt hódmezővásárhelyi paptársa megtette, még az időközi választáson.

„Ilyesmi azért máshol is előfordul, mondhatni, menetrendszerűen“ – feleli szelíden Lajos atya a kérdésre, mit gondol az aláírásgyűjtésről. Elnézést kér, de nem szeretne erről beszélni. Hamarosan indul a busza Makó felé, addig még megiszik egy gyors kávét a megálló melletti boltban.

Öten vettek részt a misén

Öten vettek részt a misén

Fotó: A szerző felvétele

Körmenetre nincs remény

A plébánia kapuja zárva volt.

Nem nehéz eljutni olyan katolikusokhoz, akik – bár a nevüket szintén nem vállalják a nyilatkozatuk mellé – elsorolják, mi a gondjuk az 1978-as születésű lelkipásztor munkájával.

Egy asszony azt mondja, az atya rövidebbre fogja a szertartásokat, mint ahogyan azt régen megszokták, körmenetben már nem is reménykednek, bár Balázsolás volt. Kevesen járnak hét közben templomba, igaz: azért a huszonöt percért tényleg nem jönnek el, akiknek nehezére esik a járás, és esetleg a település szélén laknak. Inkább meghallgatják a misét a rádióban.

Vannak, akik nem csak misére járnak, hanem szeretnék, ha a véleményük számítana, befolyással lenne az egyházközség életére. Ezt olyan alapon gondolják, hogy őseik, nagyszüleik, szüleik rendszeresen támogatták a templom fönntartását, és kiálltak hitük mellett, olyan időkben is, amikor ezt nem nézte jó szemmel az akkori rendszer.

Nekik az egyháztanácsi választás lebonyolításával kapcsolatban volt kifogásuk: szűk körű volt a jelölés, és nem ellenőrizhette mindenki, hogyan dőlt el a végeredmény. Ez ügyben a püspökséghez fordultak. Azt a választ kapták, hogy ha ötven aláírással együtt kérik, vizsgálat indul az ügyben.

Lázár János és a koldus

Az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője azt mondta, ha nem átlátható az egyházközség élete, az egyháztanácsi tagok választása, vagy a pénzügyi elszámolás, akkor nem kell csodálkozni, hogy olyan család, amelyik korábban minden vasárnap 5-10 ezer forintosokat tett a perselybe, elmaradozik a misékről. Ilyen körülmények között vitát szül az is, hogyan és ki takarítsa ki a templomot, mennyi gyertya égjen, és begyújtsanak-e mise közben.

Ami a politizálást illeti: az egyik hívő emlékszik arra, hogy a plébános úr egy vasárnap azt mondta, ha Lázár János érkezne a templomba, biztosan sokan állnának köré, és szeretnének a közelében ülni, míg ugyanilyen figyelmet és megbecsülést egy koldus nem kapna. Ezt olyan értelemben hozta szóba, hogy mindenkit az embersége alapján kell megítélni, nem a vagyonát, társadalmi állását kell nézni. Ez mégsem lehetett politikai töltetű értékítélet, mert a Narancs.hu-nak is megmutatták az előző polgármester, Nyergesné Kovács Erzsébet (Fidesz) tavaly őszi kampányújságját, amelyben Szabó Zoltán Jenő plébános azt javasolta a palotaiaknak, szavazzanak Erzsébetre.

Egy kívülálló nem érzi át, hogy egy-egy ilyen panasznak milyen a súlya abban a közösségben. Vajon nem lehet, hogy a plébános csak reformer, ugyanakkor következetes, mint egy rendszergazda, és él mindazokkal a jogokkal, amelyekkel a katolikus egyházi törvények felruházzák a lelkipásztorokat?

Zajlik a vizsgálat

Debreczeni István polgármester nem kívülálló.

Debreczeni István polgármester: békíteni akar

Debreczeni István polgármester: békíteni akar

Fotó: Debreczeni István/Facebook.com

„ Római katolikus hitben nevelkedtem, gyakorlom a vallásomat, amikor megtehetem, itthon megyek templomba, ha erre nincs lehetőség, máshol, az ottani közösség templomába“ – bocsátja előre a polgármester. „Többen is megkerestek ezzel a problémával, miután megválasztottak. Kaptam észrevételeket, följegyzéseket papíron, a liturgiától való eltérésről, a hitoktatás elhanyagolásáról, és másról is. Mindenkinek elmondtam, hogy olyat nem szabad állítani, ami nem bizonyítható, mert annak büntetőjogi következményei lehetnek. Kaptam azután fotókat is, amelyekkel az állításukat akarják alátámasztani a hívek“ – mondja a település első embere.

„Az észrevételeket olvasható, értelmezhető formában eljuttattam a püspökséghez. Úgy tudom, hogy zajlik a vizsgálat, az eredményéről értesíteni fognak. Szerintem nincs szükség arra, hogy a plébános urat elhelyezzék innen. Meg lehet ezt a helyzetet beszélni a püspök úr, vagy a helynök úr részvételével, úgy, hogy a végeredmény mindenki számára meggyőző és megnyugtató legyen. A kántornővel szemben látom a szimpátia hiányát a panaszkodó hívek részéről. Ezt is a jog és a méltányosság alapján lehet csak megoldani“ – fejti ki Debreczeni István.

A polgármester a Narancs.hu kérdésére azt mondta, az, hogy mennyien vannak a templomban, egyformán múlik a közösségen és a plébánoson. Nem szerencsés az összehasonlítás, de amikor Gyenes Csaba volt a helyi plébános, 40-60 fővel zajlottak a misék, ünnepek idején pedig megtelt a templom. A plébánia sem volt zárva: kakaókoncertek zajlottak, játszottak a gyerekek.

Egyház, történet

Kálmány Lajos emléktáblája

Kálmány Lajos emléktáblája

Fotó: A szerző felvétele

Csanádpalota egyháztörténete egyébként különleges módon kapcsolódik a magyar művelődéstörténethez. Kálmány Lajos (1852-1919) – akinek a nevét a templom melletti, főtérre vezető utca viseli – papi hivatása mellett néprajzkutató volt, a katonai énekek, betyárballadák, a hiedelemtörténet szakértője. Kelemen László (1762-1814) pedig színész, a magyar nemzeti színjátszás megteremtője, teátrumigazgató volt. Miután ráment a vagyona a színházra, Csanádpalotára vonult vissza kántornak, ott is hunyt el. Az emlékére létrehozott alapítvány rendbe tette a sírját, gyönyörű parkot hozott létre körülötte, ez a kisváros civil összefogásának látványos eredménye volt.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.