A Becsülettel Siófokért nevű egyesület színeiben megválasztott Lengyel Róbert, Siófok polgármestere tavaly februári Facebook-posztjában lelkendezett arról, hogy a nem sokkal korábban egy másik városi cég átalakításával létrehozott Siófoki Városüzemeltetési és Temetkezési Kft. (SVÜT) fogja végezni a városi és pályázati pénzeken megvalósuló beruházásokat. „A városnak jobb így. Saját cég, a képviselő-testület által kinevezett vezetővel, helyben, sok helyi munkaerőt foglalkoztatva. Így olcsóbb is lehet, a nyereség meg nem magánzsebekbe, hanem a cégünk kasszájába vándorol” – írta. Megemlítette azt is, hogy a Rózsakert keleti felének felújítási munkálatait is a SVÜT végezi, és hogy azt a nyári főszezonra (amelyet a június 9-i választás megelőzött) már át is adhatják.
Ennek a beruházásnak az értéke 210 millió forint volt, ami bőven meghaladta az 50 millió forintos értékhatárt, vagyis elvileg közbeszerzést kellett volna lefolytatni hozzá. Ugyanilyen nagy tétel volt a 348 millió forintos zöldterület-karbantartás, szintén közbeszerzés nélkül, és ugyanígy költöttek el köztisztasági feladatokra 289 millió forintot. Mindez nem is lett volna szabálytalan, ha a cég maga végzi a feladatokat, saját eszközeivel és állományával – ám itt jöttek képbe az alvállalkozók.
Az ügyben belső ellenőri jelentés is készült, a hivatalos indoklás szerint azért, mert holdingba tervezték szervezni a siófoki cégeket, és át kellett világítani a vezetőnek kiszemelt céget, a SVÜT-öt. A nem nyilvános belső ellenőri jelentés azonban több hiányosságot is feltárt: egyrészt számos munkára nem írtak ki közbeszerzést, holott az törvényi kötelezettség lett volna, másrészt közbeszerzési, sőt beszerzési szabályzata sem volt a cégnek.
Az ügyvezető, Kerekes Roland azonban élvezi a polgármester bizalmát, olyannyira, hogy egy Facebook-posztjában Lengyel kiváló szakembernek/üzletembernek és vezetőnek nevezte. „Örültem és hálás vagyok neki, hogy ilyen feltételekkel is vállalta a személyes felkérésemet és segít ott rendet tenni” – írta.
A belső ellenőri jelentés ugyanakkor kritikusnak nyilvánította a cég folyamatait. Megállapította, hogy a cég „éves nettó árbevételének több mint 80%-a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel… kötött vagy kötendő szerződésekből származik”. Ez még rendben is lenne a házon belüli szerződések esetén, a SVÜT azonban nem saját erőből végezte a munkálatokat, hanem (saját alkalmazottak és céleszközök híján) alvállalkozókat vont be, amire viszont már vonatkozott volna a közbeszerzési kötelezettség – de erre a cégnek szabályzata sem volt. A belső ellenőr kiemelte, hogy a közbeszerzési eljárás szabálytalan, jogtalan mellőzése a közbeszerzések területén megvalósítható legsúlyosabb jogsértések egyike.
A belső ellenőr feltárta azt is, előfordult, hogy „szóbeli kéréssel” indokoltak közpénzfelhasználást, ami meglehetősen aggályos. Volt olyan eset is, hogy az alvállalkozóval X összeg + áfa óradíjas szerződést kötöttek, a vállalkozó azonban nem is tartozott az áfakörbe. A belső ellenőr javasolta a szabálytalan alvállalkozói szerződések felmondását is, amit a SVÜT teljesített.
Kerekes Roland ügyvezető a belső ellenőri jelentésre válaszul azt írta, hogy „a megvalósult beruházások számossága alapján a városvezetés, a bizottságok, a felügyelő bizottság és a városüzemeltetési osztály pontosan tudta, hogy a SVÜT nem minden esetben lesz képes időben a közbeszerzések végigvitelére”. Azt is írta, hogy több „beruházás megvalósítása felelőtlen elvárás volt, különösen úgy, ha annak szabályossági követelményeit (az idő és teljesítménykényszer miatt ez irreális volt) előre közölte volna a megrendelő önkormányzat. Ennek tudatában az ügyvezetés nem is vállalkozott volna a Rózsakert mellett az egyéb beruházásokra. Az időnyomás kettős volt: a balatoni szezon indulása és az önkormányzati választások kezdete.”
A szabálytalanságok megszüntetésére alkotott intézkedési tervben szerepelt, hogy a SVÜT tegyen „önfeljelentést” a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és ebben próbálja magyarázni a közbeszerzés mellőzésének okát, például kiemelkedően fontos közérdekkel érvényben tartani a szabálytalanul kötött szerződéseket.
A Pénzügyi- és Tulajdonosi Bizottság 2024. október 29-i zárt ülésén heves vita alakult ki az ügyben, ennek során az ügyvezetői felelősséget is firtatták. Kerekes Roland ekkor azt mondta, hogy csak akkor lesz baj, ha „feljelentés történik a közbeszerzések hatósága felé. Itt valakinek bejelentést kell tenni, ajánlatadó ki lett szorítva, úgy érzi lemaradt, nem tudott részt venni ebben a kihívásban, az tehet feljelentést vagy önmagunkat feljelenthetjük, hogy utána bírságot fizethessünk. Ez a két verzió van. Egyébként a bírságolás ténye fennállhat, hogyha feljelentést történik a közbeszerzések hatósága felé, csak úgy magától nem történik meg.”
Kerekes azt is kijelentette, hogy a szabálytalanságokat szándékosan követte el, az esetleges bírság tudatában. „Szabálytalan a dolog, a tartalomra és magára a teljesítményre és az eredményre, amit leraktuk az asztalra, én arra vezetőként változatlanul büszke vagyok. Ha megkérdeznék tőlem, hogy megint megcsinálnám-e, akkor igen, megint megcsinálnám. Én mérlegeltem a kockázatokat… tudom, hogy a közbeszerzésnek milyen következményei lehetnek. Pontosabban a közbeszerzés nem betartásának milyen következményei lehetnek. Itt én ez alapján vezetőként mérlegeltem… kisebb kockázatot láttam a szabálytalanságot illetően, mint azt, hogy ezek a beruházások nem készülnek el időre.”
Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy próbáljanak meg a bírságolás elébe menni, a cég „jelentse fel magát” a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Erről január 23-án kelt határozat, amelynek tartalma az, hogy a SVÜT elkésett az önbejelentéssel, mert az eljárás megindításának feltételei hiányoztak, mégpedig azért, mert késve, 2024. december 19-én terjesztették azt elő, holott már szeptember 26-án (a belső ellenőri jelentésből) tudomást szereztek a jogsértésről, így a törvényileg rendelkezésükre álló 30 napos határidő addigra letelt. Ezért az eljárást megszüntették, vagyis önellenőrzéssel már nem tehető rendbe a dolog.
A polgármester január 24-i Facebook-bejegyzésében ezt úgy értékelte, hogy nincsen semmi baj. „Az ügyben végül a bejelentés alapján vizsgálatot nem indítottak, hivatalból sem jártak el, a cég jogi képviselője pedig írásban arról tájékoztatott bennünket, hogy, idézem: »A fentiek okán a tárgyi ügyben további jogorvoslati lehetőség semmilyen formában nem áll fenn.« Ezek szerint viszont a hiba feltárása, annak elismerése, majd a hatóság elé tárása volt a valóban kifizetődő és tisztességes megoldás. És persze tanulni kell belőle…”
A lapunk birtokába került iratanyaghoz fűzött megjegyzésnek utánajárva azonban megtudtuk, hogy „az Állami Számvevőszék közérdekű bejelentést kapott a kérdésben megjelölt gazdasági társaság gazdálkodásával kapcsolatban. Az ÁSZ a bejelentést áttette a bűncselekmény gyanúja esetén nyomozati hatáskörrel rendelkező illetékes rendőrkapitányságnak (...) A bejelentésében foglaltakat az ÁSZ kockázatelemzési tevékenysége keretében felhasználja, ennek eredményeképpen dönt egy esetleges ÁSZ-ellenőrzés szükségességéről.”
A Somogy Vármegyei Rendőrkapitányság sajtóosztálya közölte, hogy a Bűnügyi Igazgatóság „az említett céggel összefüggésben eljárást folytat”. Tekintettel arra, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, bővebb tájékoztatást adni nem áll módjukban.
A Közbeszerzési Hatóság közölte, hogy február 14-én érkezett hozzájuk közérdekű bejelentés a siófoki önkormányzat és a SVÜT közötti ún. „in-house” szerződés(ek)hez kapcsolódóan. A bejelentést február 17-én iktatták, és megkezdték annak érdemi vizsgálatát.
Megkérdeztük Lengyel Róbert polgármestert, megfelel-e a valóságnak, hogy a belső ellenőri jelentés alapján törvénysértőnek jelzett, közbeszerzés nélküli SVÜT-beruházásokról ő és a teljes városvezetés is tudott, azokat kifejezetten jóváhagyta, és ha ez így van, a folyamatban lévő hatósági és felügyeleti eljárások a kérdéses közbeszerzéseket törvénysértőnek, illetve szankcionálandónak tekintik, vállal-e ezekért személyes felelősséget. Titkárnőjén keresztül annyit üzent csak: Nem.
Kerekes Roland ügyvezető ugyanezekre a kérdésekre azt felelte, hogy a polgármester a tőle megszokott formában és információtartalommal tájékoztatta a közvéleményt. „Ez alapján olvasható, hogy jelenleg semmilyen eljárás nincs folyamatban a SVÜT Kft.-vel kapcsolatban. A tájékoztatásból az is kikövetkeztethető, hogy semmilyen anyagi és morális elmarasztalás nem történt, és nem is fog történni az általam vezetett társasággal szemben.” Az ügyet a maga részéről lezártnak tekinti.
Kérdéseink nyomán a polgármester újabb Facebook-posztban foglalkozott az üggyel. Ebben amellett, hogy jelen cikk szerzőjét is nevesítette, azt is írta, hogy a SVÜT ügyvezetője „hibázott, az nem vitás, maga is elismerte. De jelen állás szerint ezzel anyagi kár nem érte városunkat. Az elmúlt évek során számomra számtalanszor bizonyította a rátermettségét, hozzáértését, sok és igen komoly problémát oldott meg a Siókom és egyben a városüzemeltetési cégünk igazgatójaként is, így amikor értékítéletet mondok a munkájáról, összességében nézem a dolgokat. A munkáltatója nem én vagyok, hanem a képviselő-testület, így a munkáltatói döntés sem az enyém. Jelen pillanatban nem látom okát annak, hogy jómagam az elmozdítását kezdeményezzem” – fogalmazott Lengyel Róbert.
