Napok óta az a beszédtéma Békéscsabán, hogy egy volt párjától különvált apa ismerősei bántalmazták-e a lányát, amikor láthatáson nála volt. Az ügyről a Mi Hazánkhoz közeli Magyar Jelen készített videót két hete, a lap munkatársa, Füssy Angéla azonban a témával foglalkozó cikkeiben csak az édesanyát szólaltatta meg.
Tóth Márta azt állítja, hogy most 8 éves kislányát korábban többször is szexuálisan bántalmazták az édesapjának barátai, amit a férfi tétlenül nézett, emiatt viselkedési, étkezési és egyéb zavarok jelentkeztek a kislánynál. Az anya korábban többször is tett feljelentést, de eddig minden fórumon az apának adtak igazat.
„Milyen érdekem fűződne ahhoz, hogy hagyjam imádott lányomat bántani? Vagy miért bántanám én? Másrészt a következetlen vádakkal vagdalkozó anya olyan személyeket nevez meg bántalmazóként, akik a láthatások alkalmával soha nem voltak jelen a kapcsolattartáson. Így amit állít, teljes képtelenség” – mondta lapunknak az immár nevét is vállaló békéscsabai vállalkozó, Szakál Szabolcs, aki 2022 őszén még neve és lakhelye mellőzését kérte, amikor mesélt a történetéről.
2021 májusában ugyanis az édesapa kezdeményezett gyámhivatali eljárást, miután a nála láthatáson lévő kislánya többször elmesélte neki, az édesanyja azt kéri tőle: ne szeresse az édesapját, ne szeresse az apai nagymamát, apa családját, csak az édesanyát és annak családját, illetve ne is aludjon az apjánál a kapcsolattartáson. Hónapokon keresztül ezekről számolt be a kislány, de a legdurvább, többször ismételt kijelentése az volt: „Öld meg az apát egy késsel!” Az édesapa úgy döntött, hogy a gyámhivatalnál jár utána annak, ilyenkor mi a teendő. Felvételek bizonyították, hogy ez az elképesztő mondat elhangzott, a gyámhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő pedig azt állapította meg, hogy ezeket az anya mondta a gyermeknek.
Az apa által kezdeményezett gyámhivatali eljárás után nem sokkal később, 2021 júliusában a nő bement a bement a rendőrségre és feljelentést tett arról, hogy az apai láthatások ideje alatt a gyermeke édesapjának a házában az apa ismerősei abuzálják a kislányt – mindezt az apa elmondása szerint két órával azok után, hogy „mosolyogva és jó utat kívánva” átadta a kislányt apai láthatásra, és pontosan tudta, hogy a Balatonra mennek.
Tóth Márta feljelentését követően a rendőrségi eljárást hónapok után zárták le, a határozat kimondta, hogy „bűncselekmény nem állapítható meg”. Ezt egy, a feljelentés napján elvégzett nőgyógyászati vizsgálat is igazolta, amely egyértelműen kimondta, hogy semmilyen sérülés nem állapítható meg a kislányon és a rendőrség által felkért, mindkét szülőtől független igazságügyi orvosszakértői jelentés is alátámasztotta. A szakértő kimondta: „a gyermeknek az anya mondta el, mit kell mondania az eljárások során”.
Miután a szakértő azt állapította meg, hogy nem valós események szerepelnek a feljelentésben, nem bántalmazta senki a kislányt, az édesanya újabb verzióval rukkolt elő és tett újabb feljelentést: ebbe már belekeverte az apa testvérét és barátnőjét is, így már nem kevesebb, mint öt személyt vádolt szexuális visszaéléssel. Tóth Márta feljelentései között alapvető ellentmondások feszültek, ami részben meg is kérdőjelezte szavahihetőségét.
A békéscsabai ügyészség egyetértett a rendőrség álláspontjával, és elutasította az anya panaszát, amelyben kifogásolta, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság megszüntette az ügyben indított eljárást, minthogy bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. Ezután az édesanya pótmagánvádas eljárást kezdeményezett, amelyben már csak három embert, gyermeke apját és annak két ismerősét vádolta abúzussal. A büntetőperben első fokon a Békéscsabai Járásbíróság, majd jogerősen a Gyulai Törvényszék mentette fel a három férfit a vádak alól. A szakértői vélemény megerősítette a korábbiakat, amely szerint a kislánynak „az anyja mondta azt, mit kell mondjon”, ezek az „események” nem történtek meg, így az anya feljelentésében foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. Mindez felveti a hamis vád és a hatóságok félrevezetésének gyanúját is vele szemben.
Fontos megjegyezni, hogy a békéscsabai bíróság a bizonyítási eljárása keretében nem kevesebb, mint nyolc napot szánt a történtek tisztázására. Ezt követően 2023. július 26-án meghozott ítélete indoklásában kimondta: „(…) az anya tanúvallomásában tetten érhető a rossz viszonyukból fakadó elfogultsága és az apa vele szemben indított gyámhatósági eljárása miatti revans”. Egyúttal a bíróság a Tóth Márta által felkért szakértő munkáját „egyoldalú vizsgálatként” értékelte. A békéscsabai felmentő ítéletet jogerős végzésében 2024. március 7-én helyben hagyta a Gyulai Törvényszék is. Ezt követően az anya sikertelenül kezdeményezett perújítást a Gyulai Törvényszéken.
A Békéscsabai Járásbíróság 2023-as felmentő ítélete után három és fél hónappal a Békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője a szakmai feljegyzésében azt írta, hogy a kialakult helyzetben pozitív változás csak attól remélhető, ha a különvált szülők kapcsolata valamelyest normalizálódik. Addig azonban ez lehetetlen, amíg az anya nem fogadja el azt a tényt, hogy az abúzus nem történt meg. „Többször nyilatkozott úgy (az anya – a szerző megjegyzése), hogy ha a hatóságok ki is mondják azt, hogy a szexuális abúzus nem történt meg, ő akkor is a gyermekének fog hinni, és a zaklatást megtörténtnek tekinti” – írta a szakember.
Az apa egyik abúzussal vádolt ismerőse rágalmazás miatt tett feljelentést az édesanya ellen. Az ügyben előbb a Békéscsabai Járásbíróság, majd a Gyulai Törvényszék is kimondta az anyával szemben a bűnösséget, s ezzel azt, hogy rágalmazást követett el.
Most a Magyar Jelen videója és cikkei miatt Szakál Szabolcs Füssy Angéla és Tóth Márta ellen is megtette a feljelentést. Az édesapa is azt tervezi, hogy kamerák elé ül, illetve hogy önként aláveti magát poligráfos hazugságvizsgálatnak, és erre kéri volt párját is. „Nyugodtan megyek a poligráfos hazugságvizsgálatra, tiszta a lelkiismeretem, nem tettem semmi rosszat a lányom ellen, nagyon szeretem a kislányomat, harcolok érte és az igazságért ” – mondta portálunknak az apa.
Emellett az anya által megvádolt egyik személy és az apa az édesanya élettársa ellen is rágalmazás miatt kezdeményeztek eljárást, minthogy ő is többször tett kifogásolható kijelentéseket az üggyel kapcsolatban. A bíróság másodfokon is kimondta az élettárs bűnösségét a rágalmazásban. De az ügyből kifolyólag az élettárs ellen egy másik, személyi szabadság megsértésének büntette és rágalmazás vétsége miatti per is indult, amely nemrég zárult le. A Békéscsabai Járásbíróság ítéletében az anya élettársát egyéves szabadságvesztésre ítélte, amelyet két év próbaidőre felfüggesztett.
„Fontos megjegyezni: az anya és a cikkíró (a Magyar Jelenben – a szerk.) arról nem számol be, hogy a rágalmazásért elítélt anya és többszörösen büntetett párja mellett életvitelszerűen két kiskorú gyermek él, az egyikük az én kislányom” – mondta elkeseredetten az édesapa.
Röviden összegezve az eddigieket: az ügyben minden hatóság, szakértő, jogi fórum és bíróság következetesen és egyöntetűen az édesapának adott igazat, sőt, az anya állításai, perkezdeményezése és valótlan állításai miatt a bíróság „kiskorú veszélyeztetésének lehetőségét” is felvetette vele szemben az ellene megítélt rágalmazási perben. Az anya által megvádolt férfiak soha nem voltak jelen a láthatások alkalmával, sőt, az egyikük a román és magyar határrendészeti szervek által igazolhatóan még Magyarországon sem tartózkodott.
A Narancs.hu-nak nyilatkozó Szakál Szabolcs kifogásolja az édesanyával készített videóriport és a cikkek időzítését. Az apa szerint az anya szándéka a videóriporttal és a valótlan cikkel a gyámhivatalra való nyomásgyakorlás lehetett, hogy ezzel is meghiúsítsa az apa kapcsolatának helyreállítását a gyermekével.
A békéscsabai vállalkozó ugyanis, mint portálunknak elmondta, immár közel négy éve nem tud kapcsolatot tartani gyermekével a valótlan tartalmú feljelentés miatt, csak meghatározott időpontokban és kizárólag a gyámügyi hivatalban találkozhat a kislánnyal. Nem vihette haza, nem mehettek sétálni, nyaralni, sehova. Nemrégiben úgy halt meg a férfi édesanyja, hogy e rendelkezés miatt a kislány és nagymamája sem láthatták egymást többet, az anya ugyanis a nagymamának sem biztosította, hogy találkozzon az unokájával.
Az édesapa meggyőződése, hogy az ilyen ügyek precedenst teremthetnek olyan elvált vagy külön élő szülőknek, akiket volt párjuk megpróbálja elszakítani gyermekétől, s adott esetben ehhez médiamunkások is segítséget nyújtanak. „Azt szeretném, ha ilyen és hasonló esetek mással ne történhessenek meg” – hangsúlyozta Szakál Szabolcs. Szerinte félő, hogy ezzel akár egy életre megnyomorítják a legnagyobb veszteseket, a gyerekeket, akik a valóságra már nem, csak a beléjük sulykolt hazugságra fognak emlékezni.
Az már csak ráadás, hogy a kifogásolt videóriport és a „cikk” megjelenése után életveszélyes fenyegetéseket kapott ő is és ismerősei is. Volt olyan is, aki az üzleti érdekeltségei elleni bojkottra szólított fel. Noha ezek, alakuljon bárhogyan is ez az ügy, valamikor a kislány tulajdonába kerülnek.
Az ügyben a legfrissebb hír, hogy a békéscsabai gyámhivatal eljárása végén – a fent ismertetett tényeket nagyobb részt figyelmen kívül hagyva – a napokban úgy döntött, hogy Szakál Szabolcs a jövőben csak a közel négy éve érvényben lévő rendelkezés szerint, vagyis nem szabadon, hanem meghatározott időpontokban, a gyámhivatal épületében találkozhat lányával. Az apa úgy látja, hatott az a sajtó- és közösségimédia-hadjárat, amit ellene indított volt párja és bizonyos „sajtómunkások”, s ami nem vette figyelembe a történteket, és végig az ő hamis tényekkel történő lejáratására irányult.
