Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. április 8-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
„A Fidesz az apróért is lehajol, nemcsak a százmilliókat és milliárdokat, hanem a tízmillió forintokat is igyekszik a hozzá közel állók zsebébe juttatni” – mondta a Narancsnak a 2019-es ügyet a parlamentben nyilvánosságra hozó jobbikos országgyűlési képviselő, Potocskáné Kőrösi Anita, az ellenzéki párt siófoki szervezetének alelnöke.
„Hogy hogyan lesz lenyúlás egy nemes célból – kezdte Potocskáné Kőrösi Anita, aki a 2018-as országgyűlési képviselővé választása előtt a város alpolgármestere volt –, erre jó példa a siófoki civilpénz-osztás, amely nyilván nem egyedi jelenség az országban. Az Európai Unióban, ha közösségfejlesztésről van szó, bevett gyakorlat, hogy azokról a pályázati támogatásokról, amelyeket civil szervezeteknek szánnak, helyben döntenek. Magyarországon azonban, a NER-ben ezt is »meghekkelik«: a pályázati pénz végül ebben az esetben is fideszes oligarchák zsebében köt ki. A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt
úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.”
Potocskáné alpolgármestersége idején létrehoztak egy civil-kerekasztalt a városban aktívan tevékenykedő civil szervezetek részvételével. E kerekasztalt aztán egyetlen alkalommal sem tájékoztatta a több százmillió forintnyi uniós forrás lehívására létrejött Siófok Holnap Egyesület arról, hogy nemcsak a városi önkormányzat által évente egyszer kiírt civiltámogatási alapra pályázhatnak, hanem erre az uniós forrásra is.
Míg a város 2019-ben 18, tavaly 15 millió forintos támogatási alapot hirdetett meg, addig a Siófok Holnap Egyesület csak 2019-ben három körben összesen 70 millió forintnyi uniós pénzt tudott szétosztani; továbbá míg a városi civil alapra 51 egyesület vagy alapítvány adott be kérelmet, a 70 millió forint csupán tucatnyi egyesület között oszlott meg.
„Azért szólaltam fel a parlamentben, hogy felhívjam a hazai, de akár az uniós közvélemény figyelmét is arra, hogy a Fidesz-közeliek ezt a pénzt is lenyúlják azok elől, akiknek eredetileg szánták az uniós kiírók. Keresem a lehetőségét annak, hogy erre a gyakorlatra az uniós támogatások felhasználását ellenőrző szervek is felfigyeljenek” – mondta lapunknak a jobbikos országgyűlési képviselő.
Mindenki közel van
„A CLLD (Community Led Local Development = közösségi irányítású helyi fejlesztés) – olvasható az egyesület honlapján – egy speciális, az Európai Unióban bevált módszertanra épülő városi közösségfejlesztési program. A program tervezését és megvalósítását egy városi civil, vállalkozó és önkormányzati szereplőkből álló, erre a célra létrehozott szervezet – a Siófok Holnap Egyesület – koordinálja. A program lényege, hogy közel 400 millió forintos támogatási keretet biztosít a város közösségi, kulturális és sportéletének élénkítésére. A program egyik legérdekesebb része az úgynevezett kulcsprojekt, amelyre a támogatási keret 40 százaléka használható fel, a fennmaradó összeggel kiegészítő városi közösségi programok támogathatók.”
Az egyesület 2016-ban alakult azzal a fő céllal, hogy épüljön új civil közösségi ház Siófokon a korábbi „teremmozi” épületének lebontása után. E beruházásra 135 millió forintot nyert a város ugyanazon a pályázaton, amelyen az ezzel együtt több év alatt kiosztható 400 milliós keretet is jóváhagyták. A tervek elkészültek – olvasható a város honlapján –, ám az építkezés nem kezdődött meg.
A 2019 októberében felállt új képviselő-testület a beruházás várható több százmilliós értéke miatt új helyszínt jelölt ki, mert úgy döntött, nem új épületet emel, hanem az egykori könyvtár épületét újítja fel a megítélt 135 millió forintból. Mindez a helyi civilek egyetértésével történt. A CLLD-program pénzeinek fennmaradó 60 százaléka azonban nem e beruházásra, hanem helyi egyesületek támogatására ment – ennek a 2019-es szétosztását bírálta az ellenzéki parlamenti képviselő is.
A Siófok Holnap bírálóbizottsága a 2019-es támogatásosztás idején a következő tagokból állt: Szajcz Adrián korábbi siófoki Fidesz-frakcióvezető, aki miután 2019 októberében alulmaradt siófoki körzetében a győztes Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjével szemben, a Somogy Megyei Önkormányzat alelnöke lett; Szalai István korábbi helyi Fidesz-elnök és korábbi önkormányzati képviselő; Takács Józsefné, a Foki-hegyi Egyesület delegáltja – ezen egyesület ügyvivője az imént említett Szalai István volt a kérdéses időszakban; Zsolnay Csaba nyomdaipari vállalkozó, aki a Fidesz képviselőjelöltje volt 2019 októberében, de ő is alulmaradt a választáson; Varga Tamás, az elhíresült Balaton-parti Petőfi sétányon érdekeltségekkel rendelkező vállalkozó, akit Siófokon szintén Fidesz-közelinek ismernek. Az egyesület elnöksége csaknem azonos volt a fenti névsorral.
A Narancs közérdekű adatigényléssel fordult a Siófok Holnap Egyesülethez, kérve egyebek között a pályázók és a támogatásban részesültek listáját. Az egyesület elnöke, Takács Józsefné minden kérdésünkre részletes választ adott.
Jókor, jó helyen
2019-ben három körben összesen valamivel több mint 70 millió forintot osztottak szét; a tucatnyi különböző nyertes közül négy a bírálóbizottság egyik tagjához, a korábbi városi Fidesz-elnökhöz, Szalai Istvánhoz köthető. A kormányközeli KESMA-sajtóbirodalomhoz tartozó Somogy megyei napilap 2019. év elején Szalait választotta az év emberének, amelynek nyomán Siófok város havilapja, a Siófoki Hírek egyebek között ezt írta róla: „Hosszú évek óta kiemelkedően aktív a civil életben Szalai István. Jelenleg a Siófoki Kosársuli és a Kiliti Pillangó Óvodáért Egyesület elnöke, a Balatonkiliti Református Egyházközség presbitere és a Foki-hegyi, valamint a Kikerics Egyesület ügyvivője.” Ezek közül csak a református egyházközség nem nyert támogatást – igaz, nem is indult a pályázaton. A négy, Szalaihoz köthető szervezetnek összesen 29 millió forintos támogatást jutott. (Lásd még A fő nyertes című keretes anyagunkat.)
Pályázott és nyert egy olyan egyesület is (még ha csak 1 millió 45 ezer forintot is), amelyben érintett volt a Siófok Holnap egy másik tisztségviselője. Továbbá a vízi sportban érdekelt Patriot SE összesen 12,8 millió forinthoz jutott; e szervezet elnökének neve is felbukkan a Siófok Holnap tisztségviselőinek sorában. Ez így már csaknem 43 millió – a kiosztott 70 millióból.
A nyertes egyesületek előszeretettel jelölték meg céljukként az egészségmegőrzést, az egészséges életmód népszerűsítését, más a „környezeti fenntarthatóság fejlesztését”, vagy éppen a vízi sportok népszerűsítését tűzte ki, de olyan is akadt, amely a „húsos som fajtabejegyzéséhez”, vagy éppen zongorabeszerzéshez kért és kapott támogatást. Ahogyan Takács Józsefné írta, „az eddig benyújtott pályázatok közül egyet sem utasítottunk el, versenyhelyzet legnagyobb sajnálatunkra nem alakult ki”.
Azt is kérdeztük Takács Józsefnétől, miért élhettek ilyen kevesen a kecsegtető támogatási lehetőséggel, valamint hogy meghirdették-e széles körben a pályázati lehetőségeket? „Ez a program nem a civil szervezetek általános anyagi támogatását célozza – válaszolta az egyesületi elnök –, hanem a város sport-, illetve kulturális életét a stratégiában meghatározott célok szerint segítő projektek létrehozását. A program helyi közösségi fejlesztési stratégiáját mintegy fél év participatív tervezési folyamat előzte meg, amelynek során a város kulturális és sportéletének jelentősebb és aktívabb civil szervezeti szereplőivel személyesen konzultáltunk. A program célja az így kialakított stratégia végrehajtása, és nem a városi civil szervezetek általános anyagi támogatása.”
A nyertesek esetleges összeférhetetlenségéről ezt írta: „Az összeférhetetlen pályázatok nem tiltottak, mivel az önkormányzatok pályázhatnak a források 40 százalékát kitevő kulcsprojektre, illetve a döntőbizottsági munkára felkért aktív szervezetektől sem várható el, hogy kimaradjanak a program végrehajtásából. Ilyen esetben az érdekelt képviselők kimaradnak a kapcsolódó vitából és döntéshozatalból.” A válaszból megtudhattuk azt is, hogy a Siófok Holnap négyfős munkaszervezettel indult, 2021-ben hárman maradtak. A munkaszervezet vezetője havi bruttó 180 ezer, a kérelemkezelési referens 240 ezer, a pénzügyi ügyintéző 150 ezer forint megbízási díjat kap.
Észrevétlenül
A CLLD-forrásra amúgy elsőként még csak nem is a fideszesek figyeltek föl, hanem a Siófok Városért Egyesület aktivistái. E szervezet a járványidőszak előtt minden vasárnap ingyenes ételosztást szervezett a helybéli rászorulóknak, s tagjai közül többen is alapító tagjai annak a Becsülettel Siófokért Egyesületnek, amely a 2019. októberi önkormányzati választáson alaposan elverte a helyi Fideszt: színeiben Lengyel Róbert nyerte a polgármester-választást, s további hét képviselője került be a képviselő-testületbe a négy kormánypárti mellett.
„2016-ban a pályázati figyelőben fedeztük fel a CLLD-s pályázati lehetőséget – mondta a Narancsnak Havasi Gábor, a Siófok Városért Egyesület elnöke –, megkerestem több civil szervezeti vezetőt, majd amikor a pályázati lehetőség az akkor fideszes többségű városi képviselő-testület elé került, az Szajcz Adrián fideszes frakcióvezetőt jelölte ki témafelelősnek.
Több civil szervezet nevében jeleztük neki, szeretnénk részt venni az uniós pályázatra alakuló Siófok Holnap Egyesületben. Először azt válaszolta, hogy egyelőre nem lehet csatlakozni, később pedig a frakcióvezetőt már nem tudtuk elérni egyszer sem.
Vártunk, többek között arra, hogy a civil-kerekasztalon majd tájékoztatást kapunk, de hiába.”
Olyannyira nem tudtak semmiről, hogy Havasiék csak akkor fedezték fel az interneten a Siófok Holnap új weboldalát az időközben már kiosztott pályázati pénzekkel, amikor a civil háznak kerestek új helyszínt. Megtalálták a Siófok Holnap 2017 óta működő Facebook-oldalát is, amelynek jelen pillanatban is csupán 10 követője és kedvelője van egyetlen lájk vagy megosztás nélkül – mintha az észrevétlenség lenne a legfőbb cél. A 2016–2017-es előkészületek során még bevontak számos helyi civil szervezetet, különféle munkacsoportok alakultak, aztán abbamaradtak a tájékoztatók a régi honlapon. A városi civil-kerekasztali összejövetelek mindegyikén jelen volt Havasi Gábor, de az elmúlt évek során egyszer sem volt a civil-kerekasztal témája a Siófok Holnap-féle lehetőség.
A két veszélyhelyzet között, 2020 júliusában ült össze újra Siófokon a civil-kerekasztal: és ekkor szembesültek azzal a városi egyesületek képviselői, hogy míg a város az előző évi 18 milliós civiltámogatási keretét kénytelen volt 15 millióra csökkenteni, addig a Siófok Holnap Egyesület ennek majdnem az ötszörösét osztotta szét uniós támogatásból úgy, hogy arról csak nagyon kevesen tudtak.
A fő nyertes
Szalai István 2014 és 2019 között már nem volt önkormányzati képviselő – előtte két ciklusban ült a városi testületben a Fidesz színeiben –, de előbb részt vett az uniós támogatásra pályázó egyesületi ernyőszervezet 2016-os megalakításában két, általa képviselt civil szervezettel, majd bekerült az elnökségbe és a pályázatokat elbíráló bizottságba is.
Helyi forrásaink szerint 2019 elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz Szalait indítja a független Lengyel Róbert polgármester kihívójaként. Végül mégsem ő lett a jelölt, hanem Gruber Attila korábbi ausztráliai nagykövet. Szalai másodjára maradt le e lehetőségről, hiszen a 2014-es választások előtt is szóba került a neve polgármesterjelöltként, de aztán inkább az akkor már 20 éve regnáló Balázs Árpádot indította újra a Fidesz (vesztére, mert Balázs kétharmados vereséget szenvedett el Lengyeltől). Szalai rövid életű helyi Fidesz-elnökségének legemlékezetesebb epizódja az volt, hogy a 2014-es helyhatósági kampányban az általa és a helyi KDNP-elnök által jegyzett, Lengyel Róbertet lejárató kampányújságcikk miatt sérelemdíjat kellett fizetnie, és sajtóközleményekben elismerni, hogy „hivatkozott állításunk semmiféle bizonyítható valóságalappal nem rendelkezik”.
Siófoki forrásaink szerint 2019 elején, még a fideszes városházi többség idején a helyi civiltámogatás szétosztásakor szintén Szalai érdekeltségei jártak a legjobban: akkor 2,2 milliót vittek el a 18 millióból. Az új testületi többség idején, 2020-ban viszont már csak az átlagosnak mondható 100, illetve 155 ezer forint támogatáshoz jutottak a Szalai-féle szervezetek is.
Az érem másik oldala
A siófoki önkormányzat a 2019. októberi választások után a képviselő-testületből kikerülő fideszes Szajcz Adrián helyére Nagy Gábor alpolgármestert delegálta a Siófok Holnap Egyesületbe. Most is vannak futó civilpályázatok az egyesület honlapján, ezért megkerestük Nagy Gábort azzal, hogy az ő delegálásával garantált-e a pályázatok átláthatósága? Az alpolgármester szerint „a 2. körben, 2021 februárjában a civil szervezeteink kaptak értesítést a pályázati lehetőségekről. Arra két válasz érkezett. Az volt a véleményük, hogy bonyolult a pályázati kiírás, így nehéz a részvétel.”
