Megszolgáló emberük - Tasó László fideszes képviselő portréja

  • Matkovich Ilona
  • 2013. november 10.

Kis-Magyarország

Bunkó módon beszólt az Országházban állítólag Szél Bernadett és bizonyosan Szabó Tímea képviselőtársának - manapság ezek miatt ismeri a nagyközönség. Pedig Tasó László ennél valamivel többet tud.

Felújított középületek, virágos parkok, aszfaltos utak, sportcsarnok, uszoda, Trianon-emlékpark, kerékpárút. Az Országgyűlésben harmadik ciklusát töltő Tasó László, a Dél-Nyírség Ligetalja kistérség északi csücskében fekvő Nyíradony polgármestere sokmilliárdnyi fejlesztési pénzt hozott az elmúlt kilenc évben a 7800 lakosú városkának.

A vadászkastély felé

Érdekérvényesítő képességét bizonyítja, hogy már az első Orbán-kormány idején - de még Tasó parlamentbe jutása előtt - Nyíradony kapta a körzet fejlesztési forrásának több mint kétharmadát, miközben például az akkor szocialista vezetésű szomszédos Nyíracsád egy fillérhez sem jutott.

Tasó László 1981-ben az érettségi banketten jelentette ki - néhány osztálytársával fogadott is erre -, hogy 32 évesen szülővárosa vezetője lesz. A maga elé tűzött feladatot teljesítette: 1994-ben, egy hónappal a 32. életéve betöltése előtt hat jelölt közül választották Nyíradony polgármesterének. "Megválasztásának másnapján elárulta az akkor még többségben lévő szocialista támogatóit. Amikor gratuláltak neki, azt mondta, az a baj, hogy túl sok az MSZP-s és a pedagógus a képviselő-testületben" - emlékezik egy helybéli MSZP-szimpatizáns.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Későbbi politikai pályafutását meghatározta Orbán Viktor Fidesz-elnök 1998. márciusi látogatása Nyíradonyban. Tasó, ahogyan honlapján fogalmaz, a személyes találkozás hatására döntötte el, hogy elfogadja Orbán korábbi felkérését, és a Fidesz színeiben politizál tovább, így már a párt tagjaként lett másodjára Nyíradony polgármestere a szavazatok 77 százalékának a megszerzésével. Orbán Viktor iránti feltétlen lojalitását erősíthette, hogy a pártelnök nyíradonyi látogatásakor kézjegyével jóváhagyta a Harangi Imre Rendezvénycsarnok és Uszoda megépítését. Négy évvel később a leköszönő Orbán-kormány egyik utolsó intézkedésével 600 millióval beszállt a megvalósításba. "Sokan nem szeretik a stílusát, de már oda jutott a Fideszben, ahol a pénzeket osztják, és ezt számításba veszik az emberek a választáskor" - jellemezte őt egy, a helyi viszonyokat belülről ismerő forrásunk, aki szerint Tasó László munkabírása, nem szűnő bizonyítási vágya, feltétlen hűsége és több évtizedes focistamúltja valószínűleg csak erősítette a Fidesz vezetőségének belé vetett bizalmát. A 2002-es országgyűlési választáson még szürke pártkatonaként segítette pártja egyéni jelöltjének a győzelmét, ősszel pedig a szavazatok 75 százalékával harmadjára is Nyíradony polgármestere lett. Hamarosan a Fidesz Hajdú-Bihar megyei választmányának alelnökévé, majd választókerülete elnökévé választották, illetve nevezték ki. ' lépett az Országgyűlésben a 2004-es európai parlamenti választások után Brüsszelbe távozott Pálfi István helyére, és a következő két parlamenti és önkormányzati választáson újrázott.

Tasót - pártja vezetéséhez hasonlóan - megrendítette a 2006-os választási vereség. Egyik facebookos bejegyzésében így emlékezik: "Rémálomba illő időszak következett, holott az uniós források lehetővé tehették volna az évtizedek óta húzódó, egyre mélyülő infrastrukturális és adottságbeli hátrányok mérséklését. Helyette az önkormányzatok sorvasztása és a jobboldali települések üldözése következett." Az "üldöztetés" ellenére a szocialisták kormányzásának idején több beruházás is megvalósult Nyíradonyban. Átadták a Harangi Imre Rendezvénycsarnokot, felújították a nagy iskolaépületet, vízvezetékcserét hajtottak végre az egész város területén.

Eközben Tasó László országgyűlési képviselőként és vadászó emberként rendületlenül ostorozta a szocialista-liberális kormányt az állami erdők és állami földek hosszú távú haszonbérletbe adása, privatizálása miatt, kifejtve többek között, hogy miközben az erdőket egy ország tartja fenn, az erdők, a vadászházak, vadászkastélyok egy szűk elit kedvtelését szolgálják csupán. 2009-ben Kósa Lajossal, Debrecen polgármesterével közösen törvényjavaslatot terjesztettek be az állami erdő-, víz- és földvagyon megvédésére, örökre állami tulajdonban tartására, és munkacsoportot hoztak létre az erdőprivatizálás ellen. Ellenzékben elszántan védte a magyar vízkészletet és földet is a baloldali "kormány közelében lévő gazdasági hiénáktól".

Ugyanakkor hiába kerestük, egyetlen felszólalásában sem leltük nyomát, hogy 2010 után egyszer is szót emelt volna a földek botrányos hosszú lejáratú haszonbérletbe adása miatt. Sőt a 2010-es választási győzelem után éppen Tasó László polgármester, a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság elnöke kezdeményezte egy, az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság alapítását, amelynek fenntartása alá került volna Nyíradony határának különleges természeti értéke, a Gúthi-erdő, az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje. A dámvadparadicsomként is emlegetett erdő jelenleg a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében áll, ahol Tasó László a szakközépiskola elvégzése után felíróként kezdte pályafutását, tíz év múltán pedig már értékesítési ágazatvezetőként dolgozott. Helyi beszélgetőtársaink állítják, hogy a 2010-es választások előtt Tasó hangoztatta: újraválasztása esetén "eltakarítja" a jelenlegi erdészeti igazgatót, és az erdőket önkormányzati tulajdonba veszi. Az országos vezetés koncepciója azonban más lehetett, amiben feltételezések szerint az is közrejátszhatott valamelyest, hogy Csányi Sándor rendszeresen jár vadászni a Gúthi-erdőbe.

Erőltetett menetben

A polgármester a mostani ciklusban eddigi eredményeit felülmúlva teljesített. Tavaly júliusban Lázár János miniszterelnökségi államtitkár és Tállai András önkormányzati államtitkár adta át Nyíradonyban az új füves labdarúgópályát, idén nyáron elkészült a forgalmas 471-es út mentén - több mint 260 milliós uniós és állami támogatásból - a 26 km-es, Debrecent és Nyíradonyt összekötő kerékpárút. Ez sem feledtette viszont, hogy Tasó Lászlónak megyei útbiztosként sem sikerült elintéznie az embernyi gödrök miatt halálútnak nevezett, Hajdúsámsont elkerülő nagy forgalmú közút felújítását.

A fokozatosan nemzeti skanzenné alakuló Nyíradonyban idén májusban átadták az 54 milliós uniós forrásból megújult belvárost, június negyedikén pedig a Harangi Imre Rendezvénycsarnok szomszédságában nemzeti emlékhely épült. A június 4-i ünnepélyes átadón Tasó polgármester a Kárpátok bércére leszálló, karmai között a "honfoglaló kardot" tartó háromméteres bronz turulmadár árnyékában szónokolt többek között arról, hogy a nyíradonyi szoborparkot a fővárosi Hősök tere ihlette, és Attila hun fejedelem mellszobra mellé minden évben egy magyar vagy erdélyi uralkodó mellszobrát állítják fel.

Acélozhatja a beruházási kedvet a jövőben, hogy az idei adósságkonszolidáció során Nyíradony egymilliárdos adósságának 70 százalékát átvállalta az állam. Helyi forrásunk úgy fogalmaz, az ország minden egyes adófizető állampolgára hozzájárult legalább egy tégla árával Nyíradony építészeti vagyonának gyarapodásához. Persze adódik baj így is elég. A tíz évvel ezelőtt 1,15 milliárd forintba került, ezer főt befogadó Harangi-rendezvényközpont, sportcsarnok és uszoda rezsidíja bőven meghaladja az ipari infrastruktúrával, munkahelyekkel alig rendelkező város anyagi lehetőségeit. A medencék fűtését a megnövekedett energiaárak miatt már 2011 óta nem tudta fizetni az önkormányzat, a helyi vagyonkezelő nyilatkozata szerint a kétéves zárva tartással havi 1,5 millió forintot takarítottak meg. A fűtés-korszerűsítés után októbertől újra nyitva tartó uszodában ottjártunkkor teremtett lelket sem láttunk. A helyiek szerint azonban "a választásokig biztosan nyitva tart az uszoda".

A Debrecentől mindössze 28 km-re fekvő Nyíradonyban a városvezetés erőfeszítései ellenére folyamatos az elvándorlás. A helyi társadalom összetételét erősen befolyásolja, hogy a városban magas a tartós munkanélküliek száma - az összes álláskereső kétharmada -, ráadásul magas a szakképzett munkaerő munkanélküliségi aránya is, a nyilvántartott munkanélküliek közel fele érettségizett. A kisvárosban jellemzően kisvállalkozások működnek. A 102 főt foglalkoztató faipari vállalkozás és a 95 fővel dolgozó "koporsógyár" helyi viszonylatban nagyvállalkozásnak számít. A polgármesteri hivatal és intézményei 400 főt foglalkoztatnak, az állami munkahely errefelé felér egy lottóötössel. Már csak ezért is tanácsos jóban lenni a városvezetővel, aki jövő tavasszal ismét megméretteti magát az országos politikában.

Nyíradonyban már feloszlott a Jobbik és az MSZP helyi alapszervezete, igazából a 2010-es "választási cunamiban" sem volt kihívója Tasónak. Az MSZP idén talált ugyan egy helyben közkedvelt embert a helyi szocialista csoport újraszervezésére, de a váratlanul trafikkoncesszióhoz jutott kereskedő az eredményhirdetés másnapján bejelentette, hogy mégsem vállalja az amúgy hálásnak cseppet sem tűnő feladatot. A helyi szocialisták új elnöke ezután egy, a Partiumból korábban Magyarországra települt fiatalember lett, aki Nyíradonyba költözése előtt Egerben dolgozott szociális gondozóként. A roma gyerekekkel foglalkozó férfi kitűnő referenciái ellenére sem helyezkedhet el a helyi szociális intézményben. Állítása szerint lett volna a képzettségének megfelelő munkahely, de a határon túli magyarok ügyét olyannyira szívén viselő polgármester azt mondta, kizárt, hogy önkormányzati intézményben munkát kapjon. Ezért előbb egy helyi libatenyésztőnél, most pedig kőműves mellett dolgozik segédmunkásként.

A drámai helyi foglalkoztatási statisztikát némileg szépíti a járási hivatalba felvett dolgozók száma, ám a munkahelyteremtésen (és Tasó lobbierején) kívül alig érthető, miért a járás legészakibb pontján fekvő Nyíradonyba került a hivatal, miért nem Vámospércsre, amelyen a Ligetalja körzetben majd mindegyik út átmegy.

A Nyíradonyban tanuló 600 általános iskolás korú gyermek korábban az önkormányzat két iskolaépületébe járt. Két éve a gyönyörűen felújított nagy iskolaépületet az önkormányzat átadta a görög katolikus egyháznak, míg a régi iskolaépület, ahová zömmel roma gyerekek járnak, önkormányzati fenntartásban maradt. A görög katolikus Szent Mihály Általános Iskola mintegy 400 tanulójának a családja csakúgy, mint a Tasó család, aktívan részt vesz a helyi vallási életben. Akik nem egyházi iskolában kívántak jó színvonalú oktatást biztosítani gyermeküknek, Debrecenbe kényszerülnek vinni őket.

Nyíradony egy nagy család

A boldoguláshoz nem hátrány, ha valaki a Tasó családdal áll rokonságban. A polgármester húgának fia, a 22 éves Szilágyi Gusztáv egyike a négy helyi trafiknyertesnek, hiszen, mint fogalmazott, a fiú munkanélküli, apa nélkül nőtt fel, és különben is, a zömmel cigányok lakta városrészben nyílik a boltja az anyja bérelt ABC-je mellett. A Facebook-oldalán később már karcosabban fogalmaz a rázúduló kritika miatt neheztelő polgármester: "Az lenne a furcsa, ha nem lenne jobboldalhoz köthető a nyertesek között!? Vagy ez lenne az 'elvárható', netán ki kellene mindenkit zárni mindenből, mert jobboldali politikus rokona, netán ismerőse van? Netán tagadják ki a politikust a családokból, mert hátrányt jelent mindenkinek?! Micsoda pofátlan elvárás ez bármivel kapcsolatban is!"

Gusztáv testvére, Szilágyi Judit egyszerre dolgozik a nyíradonyi járási hivatalban, valamint egy esküvő- és rendezvényszervező cégnél - utóbbi többek közt Nyíradony városi bálját is szervezi évek óta. A rendezvényszervező cég honlapjának alján a Quattro-Trend Kft. neve áll. Az elektronikus cégjegyzékekből kiderül, hogy Tasó és felesége, Tasó Lászlóné 2009 szeptemberéig egy Quattro-Trend Kft.-nek voltak az ügyvezetői, utána átadták a stafétabotot Tasó két lánytestvérének. Jelenleg is ők jegyzik a kft.-t, amelyet a Temesvári utca 26. alá jegyeztek be, ugyanoda, ahová az önkormányzat iskoláját és óvodáját. Érdekesség még, hogy a 11 fős cég 2012. évi árbevétele 112,56 millió forint volt. Tasó Marianna (Tasó László lánya) akkortájt alapított civil szervezete pedig egyedi elbírálással 4,5 millió forint minisztériumi támogatást kapott.

A Quattro-Trend egyébként egy belvárosi beruházás okán szerződést is kötött az önkormányzattal. Egy pavilonsor (ahol Tasó feleségének ruhaboltja is található) felújításának konzorciumi tagjaként a cég csaknem hatmillió forintos munkát végeztetett el, amihez 3 milliós támogatást kapott.

A vagy.hu írása szerint a nyíradonyi önkormányzatban Tasó László távolabbi rokonai is fellelhetők. A város legfontosabb vállalata például az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft., amelynek élén anyai ági unokatestvére, Dalanics László áll. A két Tasó unokaöcs közül Béla Nyíradony önkormányzatának projektmenedzsere, míg Tasó János, Béla testvére állítólag a helyi vízmű magas beosztású dolgozója, élettársa pedig a Harangi Imre Rendezvénycsarnok alkalmazottja.

Tasó és a nők

Tasó László nemcsak a szellemi vezérének tekintett Orbán Viktort tiszteli szerfelett, hanem a húsvéti nyuszit, a karácsonyt és a nőket is, legalábbis erre következtethetünk azokból a népies ornamentikájú, helyesírási hibákban bővelkedő képeslapokból, amelyeket ünnepek előtt juttat el a választókörzetében lakók postaládáiba. Megjegyezzük, ebben szintén egy rokon nő van a segítségére. Honlapjának és Facebook-oldalának aktualizálását sajtósa, a Ligetaljai Hírmondó "kommunikációs referense", Szilágyi Edina végzi, akinek 2011-ben alapított egyszemélyes Dea Marketing nevű kft.-je már 2012-ben csaknem 8 milliós árbevételt termelt. Arra nem sikerült fényt deríteni, hogy Tasó László polgármester vajon közpénzből vagy magánvagyonából készítteti-e az üdvözlőlapokat. Tény azonban, hogy idén nőnapkor az Országház mind a 32 női képviselőjét meglepte egy rózsaszín háttér előtt álló Tasó Lászlóval. A szöveg szó szerint: "Ragyogjon ma szebben a nap azokra, akik bíztatást, és szeretet, mosolyt és boldogságot adnak a Világnak."

A Nyíradonyban kifogástalan úriembernek mondott polgármesternek, aki minden nőnek előre köszön a városban, nincs szerencséje a szerinte viselkedni nem tudó, ám a parlamentben hozzá közel ülő LMP-s politikusnőkkel. Amikor Szél Bernadett napirend előtti felszólalásában azt mondta: "Önök először ütnek, aztán kérdeznek!", Tasó László azt válaszolta: "Csak téged!". Szél Bernadett később azt is elárulta, hogy az incidens után Tasó a folyosón ordítva kérte számon rajta, mit képzel magáról, és mit írogat már megint az Indexre. Tasó az Origónak nyilatkozva nem emlékezett, hogy ordibált volna Szél Bernadettel, "az más kérdés, ki mit tart hangosnak" - tette hozzá. (A Facebook-bejegyzést egyébként nem Szél, hanem a szintén LMP-s Ertsey Katalin írta, akit Tasó be is perelt ezért.) A nyíradonyi polgármester korábban Szabó Tímeának is beszólt állítólag. "Mit pofázol bele, kisanyám?" - kérdezte több képviselő füle hallatára.

A mostani eset után Tasó nehezen értelmezhető körmondatokban magyarázkodott. "Az elmúlt hónapokban világossá vált, a Bajnai-gerillaharcosok soraiba nemcsak megtévesztett diákokat, hanem LMP-zászló alatt a parlamentben provokáló képviselőket is besoroztak. Egyértelmű a szándék, provokálni, uszítani, hergelni a társadalmat, nem engedni, hogy a magyar emberek ereje kiteljesedjen, és a várt összefogás további eredményeket hozzon. A magyar parlament falai között egyre gyakrabban vagyunk tanúi annak, hogy képviselő hölgyek szándékosan provokálják a kormányzó többséget."

Negyedszer is Tasó

A nyírbátori cigánysoron megtudtuk, Tasó számíthat a helyi romák többségének szavazatára. Helybéli forrásunk szerint a polgármester-választások előtt eddig mindig megtalálta a módját, hogy maga mellé állítsa a nyíradonyi romákat. Ha segítségre van szüksége valamelyik hátrányos helyzetű családnak, a hivatalban nyitott ajtókat talál. A polgármester nemrég Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkárral közösen jelentette be, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyári munkára ösztöndíjat adnak a szakmaválasztás előtt álló hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiataloknak.

Az egyéni választókerületi határok átírása miatt Tasónak a 200 ezer lakosú Debrecen egyik 30 ezres lakosú körzetében is meg kell méretnie magát. Politikai ellenfelei szerint azért lett így átalakítva a Ligetaljai választókörzet, mert Debrecen "masszívan fideszes" városrészének szavazataival Tasó biztos befutó lehet. Ligetalja többi településének ugyanis a jelek szerint kezd elege lenni abból, hogy "minden fejlesztést Nyíradony visz el, és miközben Tasó mindenkit takarékosságra intett, ő pazarolt, a 70 százalékos adósságkonszolidáció mellé 300 millió 'önhikit', valamint a vis maior alapból is támogatást kapott."

Tasó László most sem bíz semmit a véletlenre: eddigi politikai munkásságáról egy közpénzből finanszírozott "Összetartozunk" című ingyenes politikai kiadvánnyal "örvendeztette meg új választási körzete lakóit", mint írja, elsősorban "tájékoztatás céljából". Az újságból a Fidesz-kormány eredményeinek felsorolása mellett a politikai ellenségképzés alapjait is elsajátíthatjuk. "Mindennél mocskosabb gyűlöletkampány vette kezdetét a másképp gondolkodó emberek, illetve az 'őket támogató' újságok, tévék, rádiók, vagyis a szociálliberális tábor és a jobbikosok részéről. Ez ellen ellenszer nincs, szinte lehetetlen kivédeni az előre megtervezett támadásokat" - ijesztgeti az övéit a lapban.

Tasó Lászlónak a városi megaberuházások fenntartási problémái sem szegték teremtő kedvét. Cikkünk megjelenése előtt néhány héttel tették le az alapkövét a Nyíradonyhoz tartozó Tamásipusztán annak a másfél milliárd forintból - ebből majdnem egymilliárd európai uniós támogatás - épülő gyógyhotelnek, amelynek átadását a jövő év végére tervezik.

Figyelmébe ajánljuk