Politikai cirkusz lett a Szolnokra tervezett elektrolitgyár okozta felháborodásból

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2025. március 17.

Kis-Magyarország

Áll a bál a megyeszékhelyen, mióta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter bejelentette, hogy kínai elektrolitgyár épül a környéken. A lakosság korábban nem kapott tájékoztatást, illetve felmerült az is, tudott-e előzetesen a beruházásról a város ellenzéki polgármestere. 

Március 7-én jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a kínai Kunlunchem elektrolitgyárat épít Szolnokon az Abonyi út menti ipari park területén. A 100 millió euró értékű beruházás ötven új munkahelyet hoz létre a városban, és 2026 harmadik negyedévében kezdi meg működését.  

Szijjártó bejelentésén részt vett Szalay Ferenc, a város volt fideszes polgármestere, ma a térség fejlesztési miniszteri biztosa és Kállai Mária országgyűlési képviselő. Szalay egy, a bejelentés napján kelt Facebook-posztban megjegyezte, hiányolta az egyeztésről Györfi Mihályt, Szolnok ellenzéki polgármesterét. „Furcsa volt a ma reggeli megbeszélésünk Szijjártó Péter miniszter úrral és a kínai befektetőkkel. Egy 40 milliárdos fejlesztés érkezik Szolnokra, de a város polgármestere valamiért az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem hajlandó részt venni a bejelentésben” – írta. Györfi ugyanakkor ezt posztolta: „Szalay Ferenc miniszteri biztos lett, máris jön Szolnokra egy kínai elektrolitgyár.”

A jelenlegi polgármester is érintett

A lakosság azért háborodott fel, mert nem kaptak előzetes tájékoztatást, pedig arra még Szalay korábban városvezetőként ígéretet tett, hogy az itt élők megkérdezése nélkül nem telepítenek a városba veszélyes üzemet. 2023-ban, egy képviselő-testületi ülésen azt mondta: „Ide a városba nem engedünk be olyan céget, amelyik az itt élők biztonságát veszélyezteti. Nem tárgyalok akkumulátorgyárral, jelzem.” Györfi Mihály a Népszavának azt állította, megígérte neki a kormány a lakosság előzetes tájékoztatását, majd egyszer csak bejelentették a beruházást. A lap is úgy tudja és a polgármester környezetéből portálunkat is arról tájékoztatták, hogy Györfi Mihály egy előkészített, kész beruházás tervét örökölte meg, amikor hivatalba lépett, és tavaly novemberben egy zárt ülésen terjesztette elő ennek részleteit. A történet akkor vett fordulatot, amikor kiderült, hogy a polgármesternek már korábban tudnia kellett erről a beruházásról – amikor az előző ciklusban Szalay mellett alpolgármester volt –, de mégsem tájékoztatta a lakosságot, sőt támogatta a fejlesztést.

A szolnoki Agóra Közéleti Egyesület Facebook-oldalán megjelentek olyan dokumentumok, levelek melyek ezt támasztják alá. Például ilyen, melyben Györfi Mihály megbeszélésre hívja Joó Istvánt, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóját a beruházás ügyében. Az Agóra Közéleti Egyesület, ez a szolnoki civil szervezet az önkormányzati választáson még Györfi támogatója volt, de megválasztása után több kritikát, bírálatot fogalmaztak meg a polgármesterrel szemben. Képviselőjük, Sámson László ki is lépett az ellenzéki frakcióból, függetlenként dolgozik tovább. Az Agóra szerint Györfi Mihály a már említett zárt ülésen nem ellenezte az elektrolitgyár beruházást. A polgármester környezetéből azt az információt kaptuk, hogy minden Szolnokra jövő olyan vállalkozást, ami a város érdekét, bevételeit növeli, az itteniek foglalkoztatását biztosítja, támogatja a városvezető, de semmiféleképpen nem támogat olyan beruházásokat, ami a környezetvédelem, egészségvédelem ügyét figyelmen kívül hagyja. „Az elektrolitgyár nem a városban lesz, hanem Abony és Szolnok között, és

nem volt úgy előkészítve, ahogy a korábban történt ilyen esetekben, a lakosság véleményét sem kérték ki” 

– mondta forrásunk.

Demonstárció politikai cirkusszal

Az Agóra Egyesület a gyár betelepülése ellen múlt csütörtökre hirdetett tüntetést. A szép számmal megjelenő tiltakozók előtt Kovács Beáta, az egyesület elnöke arról tájékoztatott, az ámítás jó ideje tart, mert Szalay Ferenc már 2022-ben tárgyalt a gyár ügyében, de beszédében megemlítette Györfi érintettségét. A demonstráción környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek és civilek is felszólaltak, amikor is észrevették, hogy Györfi Mihály polgármester is a helyszínen van. Megkérték, szólaljon fel, ám ami ezután következett, arra senki nem számított. Györfi magából kikelve üvöltött, káromkodott, mentegette magát, szidta a kormányt és árulózva mutogatott az Agóra Egyesület tagjaira. Egyik emlékezetes, az országos médiát is bejárt mondata ez volt: „Melyik az a kormány, aki átb*szta ezt a népet?” A politikai cirkusz aztán Facebook-kommentekben folytatódott, a polgármester felszólalásáról készült felvételek hihetetlen sebességgel terjedtek.

Szolnokon legalább olyan fontossá vált a politikai szál kibogozása, mint maga tény, hogy egy környezetvédelem szempontjából aggályos beruházás megvalósulását tervezik. Egy helyi politikára rálátó forrásunk szerint miután kiderült, hogy a zárt képviselő-testületi ülésen a polgármester is megszavazta a beruházást, változtathatott volna a történteken, ha összehívja újra a képviselő-testületet és megismétlik a szavazást, erre ugyanis a törvény lehetőséget ad. De ez nem történt meg. Ezzel nemcsak Györfi került kényelmetlen helyzetbe, hanem a helyi ellenzék is egymásnak esett és még inkább szétforgácsolódott. A szolnoki képviselő-testületben többséget alkotó Fidesz most arra kéri a polgármestert, hívjon össze rendkívüli közgyűlést péntekre, de ugyanerre a napra Györfi már meghirdetett egy lakossági közmeghallgatást. Az Agóra Egyesület pedig arra szólította fel a városvezetőt, hogy nevesítse azokat a tagjait, akiket árulónak tart; amennyiben ennek nem tesz eleget, jogi lépéseket helyeztek kilátásba.

„Jó, akkor most hogyan tovább?”

Így fogalmazott egy szolnoki lakos a demonstráción, a Györfi-beszéd alatt, rámutatva a lényegre: a résztvevők nem a politikai cirkusz miatt jöttek, hanem azért, mert nem akarnak a nyakukba egy környezetszennyező gyárat. Minderről több szakember is elmondta a véleményét. Szarvák Tibor szolnoki kötődésű szociológus szerint egy felülről jövő modernizáció nem nézi azt, hogy lent mit szeretnének, csak hozza a megváltásnak tűnő megoldásokat. Azonban a megoldások helyben tudnak megerősödni. Az Alföldre nem való egy veszélyes, idegen ipar, sok sokkot átélt már ez a térség az elmúlt nyolcvan évben. A lényeg a föld, a Tisza, a vízmegtartás, az egészséges környezet. „Ebben nem vagyunk túl jók, lásd a térképeket, amelyek vörösen jelölik az Alföldet, mint veszélyeztetett területet az éghajlatváltozás kapcsán” – mondta.

A várost érintő kérdésekben gyakran megnyilvánuló Bajnai Zsolt urbanista a szolnokiak elárulásának tekinti az elektrolitgyár letelepedését. Szerinte a probléma jóval messzebb mutat; az önkormányzatiság leépítése az elmúlt másfél évtizedben többek között oda vezetett, hogy a helyiek kihagyásával lehet őket érintő döntéseket hozni. Ezt nem csak a várostól távol élő politikusok tették meg, hanem a város országgyűlési és önkormányzati képviselői, meg áttételesen azok is akik újra és újra rájuk szavaztak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy „az elmúlt évek akkumulátoripari üzemeinek baleseteit és szennyezéseit látva sajnos teljesen érthető, ha a szolnoki lakosok nem bíznak abban, hogyha épül melléjük egy veszélyes anyagok tömegét használó elektrolitüzem, akkor az nem fog kockázatot jelenteni a mindennapjaikra, az egészségükre és a környezetükre”. Tapasztalata szerint a hazai hatósági rendszer nem képes a baleseteket, szennyezéseket megelőzni, sőt, inkább úgy tűnik, hogy eltussolja és a szennyezőket védi, annak ellenére, hogy jogszabályok írják elő az emberi egészség és a környezet védelmét. A szakember aláhúzta, egy elektrolitokat gyártó üzem rengeteg kiemelten veszélyes anyaggal dolgozik. Ezek egy része titkos, de van olyan, ami ismert, és például bőrrel, szemmel érintkezve égési sérülést okoz vagy tűzveszélyes anyag.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.