Politikai cirkusz lett a Szolnokra tervezett elektrolitgyár okozta felháborodásból

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2025. március 17.

Kis-Magyarország

Áll a bál a megyeszékhelyen, mióta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter bejelentette, hogy kínai elektrolitgyár épül a környéken. A lakosság korábban nem kapott tájékoztatást, illetve felmerült az is, tudott-e előzetesen a beruházásról a város ellenzéki polgármestere. 

Március 7-én jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy a kínai Kunlunchem elektrolitgyárat épít Szolnokon az Abonyi út menti ipari park területén. A 100 millió euró értékű beruházás ötven új munkahelyet hoz létre a városban, és 2026 harmadik negyedévében kezdi meg működését.  

Szijjártó bejelentésén részt vett Szalay Ferenc, a város volt fideszes polgármestere, ma a térség fejlesztési miniszteri biztosa és Kállai Mária országgyűlési képviselő. Szalay egy, a bejelentés napján kelt Facebook-posztban megjegyezte, hiányolta az egyeztésről Györfi Mihályt, Szolnok ellenzéki polgármesterét. „Furcsa volt a ma reggeli megbeszélésünk Szijjártó Péter miniszter úrral és a kínai befektetőkkel. Egy 40 milliárdos fejlesztés érkezik Szolnokra, de a város polgármestere valamiért az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy nem hajlandó részt venni a bejelentésben” – írta. Györfi ugyanakkor ezt posztolta: „Szalay Ferenc miniszteri biztos lett, máris jön Szolnokra egy kínai elektrolitgyár.”

A jelenlegi polgármester is érintett

A lakosság azért háborodott fel, mert nem kaptak előzetes tájékoztatást, pedig arra még Szalay korábban városvezetőként ígéretet tett, hogy az itt élők megkérdezése nélkül nem telepítenek a városba veszélyes üzemet. 2023-ban, egy képviselő-testületi ülésen azt mondta: „Ide a városba nem engedünk be olyan céget, amelyik az itt élők biztonságát veszélyezteti. Nem tárgyalok akkumulátorgyárral, jelzem.” Györfi Mihály a Népszavának azt állította, megígérte neki a kormány a lakosság előzetes tájékoztatását, majd egyszer csak bejelentették a beruházást. A lap is úgy tudja és a polgármester környezetéből portálunkat is arról tájékoztatták, hogy Györfi Mihály egy előkészített, kész beruházás tervét örökölte meg, amikor hivatalba lépett, és tavaly novemberben egy zárt ülésen terjesztette elő ennek részleteit. A történet akkor vett fordulatot, amikor kiderült, hogy a polgármesternek már korábban tudnia kellett erről a beruházásról – amikor az előző ciklusban Szalay mellett alpolgármester volt –, de mégsem tájékoztatta a lakosságot, sőt támogatta a fejlesztést.

A szolnoki Agóra Közéleti Egyesület Facebook-oldalán megjelentek olyan dokumentumok, levelek melyek ezt támasztják alá. Például ilyen, melyben Györfi Mihály megbeszélésre hívja Joó Istvánt, a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatóját a beruházás ügyében. Az Agóra Közéleti Egyesület, ez a szolnoki civil szervezet az önkormányzati választáson még Györfi támogatója volt, de megválasztása után több kritikát, bírálatot fogalmaztak meg a polgármesterrel szemben. Képviselőjük, Sámson László ki is lépett az ellenzéki frakcióból, függetlenként dolgozik tovább. Az Agóra szerint Györfi Mihály a már említett zárt ülésen nem ellenezte az elektrolitgyár beruházást. A polgármester környezetéből azt az információt kaptuk, hogy minden Szolnokra jövő olyan vállalkozást, ami a város érdekét, bevételeit növeli, az itteniek foglalkoztatását biztosítja, támogatja a városvezető, de semmiféleképpen nem támogat olyan beruházásokat, ami a környezetvédelem, egészségvédelem ügyét figyelmen kívül hagyja. „Az elektrolitgyár nem a városban lesz, hanem Abony és Szolnok között, és

nem volt úgy előkészítve, ahogy a korábban történt ilyen esetekben, a lakosság véleményét sem kérték ki” 

– mondta forrásunk.

Demonstárció politikai cirkusszal

Az Agóra Egyesület a gyár betelepülése ellen múlt csütörtökre hirdetett tüntetést. A szép számmal megjelenő tiltakozók előtt Kovács Beáta, az egyesület elnöke arról tájékoztatott, az ámítás jó ideje tart, mert Szalay Ferenc már 2022-ben tárgyalt a gyár ügyében, de beszédében megemlítette Györfi érintettségét. A demonstráción környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek és civilek is felszólaltak, amikor is észrevették, hogy Györfi Mihály polgármester is a helyszínen van. Megkérték, szólaljon fel, ám ami ezután következett, arra senki nem számított. Györfi magából kikelve üvöltött, káromkodott, mentegette magát, szidta a kormányt és árulózva mutogatott az Agóra Egyesület tagjaira. Egyik emlékezetes, az országos médiát is bejárt mondata ez volt: „Melyik az a kormány, aki átb*szta ezt a népet?” A politikai cirkusz aztán Facebook-kommentekben folytatódott, a polgármester felszólalásáról készült felvételek hihetetlen sebességgel terjedtek.

Szolnokon legalább olyan fontossá vált a politikai szál kibogozása, mint maga tény, hogy egy környezetvédelem szempontjából aggályos beruházás megvalósulását tervezik. Egy helyi politikára rálátó forrásunk szerint miután kiderült, hogy a zárt képviselő-testületi ülésen a polgármester is megszavazta a beruházást, változtathatott volna a történteken, ha összehívja újra a képviselő-testületet és megismétlik a szavazást, erre ugyanis a törvény lehetőséget ad. De ez nem történt meg. Ezzel nemcsak Györfi került kényelmetlen helyzetbe, hanem a helyi ellenzék is egymásnak esett és még inkább szétforgácsolódott. A szolnoki képviselő-testületben többséget alkotó Fidesz most arra kéri a polgármestert, hívjon össze rendkívüli közgyűlést péntekre, de ugyanerre a napra Györfi már meghirdetett egy lakossági közmeghallgatást. Az Agóra Egyesület pedig arra szólította fel a városvezetőt, hogy nevesítse azokat a tagjait, akiket árulónak tart; amennyiben ennek nem tesz eleget, jogi lépéseket helyeztek kilátásba.

„Jó, akkor most hogyan tovább?”

Így fogalmazott egy szolnoki lakos a demonstráción, a Györfi-beszéd alatt, rámutatva a lényegre: a résztvevők nem a politikai cirkusz miatt jöttek, hanem azért, mert nem akarnak a nyakukba egy környezetszennyező gyárat. Minderről több szakember is elmondta a véleményét. Szarvák Tibor szolnoki kötődésű szociológus szerint egy felülről jövő modernizáció nem nézi azt, hogy lent mit szeretnének, csak hozza a megváltásnak tűnő megoldásokat. Azonban a megoldások helyben tudnak megerősödni. Az Alföldre nem való egy veszélyes, idegen ipar, sok sokkot átélt már ez a térség az elmúlt nyolcvan évben. A lényeg a föld, a Tisza, a vízmegtartás, az egészséges környezet. „Ebben nem vagyunk túl jók, lásd a térképeket, amelyek vörösen jelölik az Alföldet, mint veszélyeztetett területet az éghajlatváltozás kapcsán” – mondta.

A várost érintő kérdésekben gyakran megnyilvánuló Bajnai Zsolt urbanista a szolnokiak elárulásának tekinti az elektrolitgyár letelepedését. Szerinte a probléma jóval messzebb mutat; az önkormányzatiság leépítése az elmúlt másfél évtizedben többek között oda vezetett, hogy a helyiek kihagyásával lehet őket érintő döntéseket hozni. Ezt nem csak a várostól távol élő politikusok tették meg, hanem a város országgyűlési és önkormányzati képviselői, meg áttételesen azok is akik újra és újra rájuk szavaztak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyi szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy „az elmúlt évek akkumulátoripari üzemeinek baleseteit és szennyezéseit látva sajnos teljesen érthető, ha a szolnoki lakosok nem bíznak abban, hogyha épül melléjük egy veszélyes anyagok tömegét használó elektrolitüzem, akkor az nem fog kockázatot jelenteni a mindennapjaikra, az egészségükre és a környezetükre”. Tapasztalata szerint a hazai hatósági rendszer nem képes a baleseteket, szennyezéseket megelőzni, sőt, inkább úgy tűnik, hogy eltussolja és a szennyezőket védi, annak ellenére, hogy jogszabályok írják elő az emberi egészség és a környezet védelmét. A szakember aláhúzta, egy elektrolitokat gyártó üzem rengeteg kiemelten veszélyes anyaggal dolgozik. Ezek egy része titkos, de van olyan, ami ismert, és például bőrrel, szemmel érintkezve égési sérülést okoz vagy tűzveszélyes anyag.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.