magyarnarancs.hu: Egyre többet hallani indiai csoportos nemierőszak-esetekről; nemrég egy fiatal nő bele is halt a sérüléseibe, miután több férfi megerőszakolta és brutálisan megverte.
Tóth Györgyi: Az indiai esetekről már csak azért is nehéz nyilatkozni, mert a nálunk olvasható kommentárokat európaiak írják: erős hajlam van a nők elleni erőszak különböző formáinál arra, hogy ha etnikai kisebbségi csoportba tartozó férfi az elkövető, akkor viselkedését kisebbségi státuszának, „kulturális okoknak” tulajdonítsák. A szexuális erőszak megítélése ily módon a rasszizmus eszközévé válik, valamint elsikkad az elkövetők szándéka, ami minden egyes szexuális erőszak esetében ugyanaz: a másik feletti uralkodás – megfélemlítés és megszégyenítés segítségével.
magyarnarancs.hu: Nálunk különösen erősen működik ez a reakció: amikor tavaly nyáron Bándy Kata gyilkosáról kiderült, hogy roma származású, egy pillanat alatt „cigánykérdés” lett az ügyből.
Fotó: Sióréti Gábor
TGY: Többségi nőket mindig kisebbségi férfiakkal ijesztgetnek, miközben a nők elleni szexuális erőszakot az esetek túlnyomó többségében hozzájuk közel álló, azonos demográfiai hátterű férfiak követik el – olyanok, akiket jól ismernek, akikben megbíznak. Felnőtt áldozatoknál az esetek legalább háromnegyed részében ismerős a támadó, míg gyerekeknél még magasabb, 80-90 százalékos ez az arány. A statisztika szerint minél közelebb áll egy nőhöz egy férfi, annál veszélyesebb rá nézve. Ez persze ellentmond annak, amiben mindannyian felnövünk: hogy az idegen férfiaktól és az idegen helyektől kell félnünk. Gyilkosság szempontjából a volt és a jelenlegi partner a legveszélyesebb a nőkre nézve.
magyarnarancs.hu: A nemi erőszak bizonyítása nem lehet egyszerű dolog, főleg, ha a jelenlegi partner az elkövető.
TGY: A házasságon belüli nemi erőszakot 1997-ben vezette be a Btk. Addig a férj által elkövetett nemi erőszak nem volt kriminalizálva. A családon belüli erőszakra a legtöbben „csak” verésként tekintenek, pedig a másikon való uralkodásnak szerves része a szexuális önrendelkezésétől való megfosztása is. Emellett a sokszor évekig húzódó válási procedúra során nem ritka jelenség, hogy a férj megerőszakolja a nőt: ekkor jogilag még házasok, tehát az 1997-es módosítás előtt ezzel még csak törvényt sem sértett. Most megváltozik a Btk., és az új szövegezés jobban fogja definiálni az egyes fogalmakat, ami nagyon fontos a büntetőeljárások szempontjából, de ez csak az első lépés. A jogalkalmazók hozzáállásának és ismereteinek javítása terén is komoly elmaradása van a mindenkori hatalomnak. A magyar joggyakorlatban sajnos rendkívül gyakori az áldozat előéletének vizsgálata, ami olyan, mintha ellopnák a pénztárcám, és a tárgyaláson megkérdeznék tőlem, hogy amúgy szoktam-e kölcsönadni pénzt.
magyarnarancs.hu: Hogy néz ki egy eljárás onnantól kezdve, hogy a nő elmegy feljelentést tenni a rendőrségre?
TGY: Ha szerencséje van, az objektumőr nem fogja elhajtani. Amennyiben rajta keresztüljut (ami az Amnesty International magyarországi felmérése szerint igen ritka), a rendőrök igen nagy átéléssel – több ügyfelünk elmondása szerint kifejezetten fenyegető hangnemben – előadják, hogy milyen következményei vannak a hamis vádolásnak. Szexuális erőszakot tárgyaló ügyekben szinte mindig jelentős szerep jut az igazságügyi pszichológus szakértőknek. Az ő szakmai protokolljuk szerint a vádló féllel szemben rendkívül kétkedőnek kell lenni: míg az áldozatok esetében háromszor bizonyosodnak meg arról, hogy igazat mond, addig az elkövetőnél csak egyszer. Bár a nemzetközi adatokból lehet tudni, hogy a hamis vádak aránya 1-2 százalék, nálunk a jogalkalmazók zsigeri reakciója az, hogy minden esetet hamis vádként kezelnek. Ismerünk olyan igazságügyi szakértőt, aki kerek perec kijelentette, hogy egy nőt nem lehet megerőszakolni.
magyarnarancs.hu: Vannak szakértők, akiknek meggyőződése, hogy egy nőt nem lehet megerőszakolni?!
TGY: Ez egy igen elterjedt tévhit, amit – mint az több kutatásból is kiderült – olyan szakértők is osztanak, akiknek a szakvéleményére alapozva döntenek bírók szexuális erőszak ügyekben. Számos országban megtartják a „Farmer Napot” (Denim Day) arra az olaszországi ügyre emlékezve, amiben a bíró kijelentette, hogy nem erőszakolhatták meg az áldozatot, hisz olyan szűk farmerben volt, hogy azt a segítsége nélkül nem húzhatta le a támadó. Visszatérve az igazságügyi szakértőkre: ellentétben a bírókkal, akik számára megszokott, hogy emberek sorsa felett döntenek, az igazságügyi szakértők tapasztalataink szerint nem szívesen vállalják magukra az elmarasztaló ítélet felelősségét; sajnos gyakori, hogy nem mondják el határozottan a véleményüket. Ezzel viszont vállalják annak a felelősségét, hogy az áldozat továbbra is veszélyben lesz, és/vagy az erőszaktevő újabb áldozatokat szed.
magyarnarancs.hu: A (magyar) közhangulat romlásának hatására megnőhet a nemierőszak-esetek száma?
TGY: Nem; a szexuális erőszak előfordulására az alapvető normák és szabályok drasztikus felbomlásával járó rendkívül súlyos helyzeteknek, például háborúknak vagy súlyos természeti katasztrófáknak lehet mérhető hatása.
magyarnarancs.hu: Korábban említetted, hogy a szexuális erőszak az esetek túlnyomó többségében a párkapcsolaton belüli erőszak egyik formájaként jelenik meg. A gyerekvállalás, illetve a gyerek jelenléte kihat erre?
TGY: A WHO (World Health Organization) adatai szerint a bántalmazott nőknek az átlagosnál több gyermeke van, és a bántalmazók tudatosan, sokszor a nő reprodukciós jogainak megsértésével növelik a gyerekszámot annak érdekében, hogy a kapcsolatban tartsák a nőt. Más kutatásokból tudjuk, hogy a bántalmazási incidensek (melyek részben „csak” fizikai, részben szexuális erőszak esetek) kb. felénél a gyerekek is jelen vannak. Van olyan ügyfelünk, akit a láthatásra érkező exférje a gyerekek orra előtt erőszakolt meg.
magyarnarancs.hu: Fel lehet ismerni az erőszaktevőt?
TGY: Azok a férfiak, akik nemi erőszakot követnek el, alapvetően lenézik, alacsonyabb rendűnek tartják a nőket, és áldozatuk felett teljes uralmat akarnak gyakorolni. Nemritkán a partnerüket és a (közös) gyerekeket is a tulajdonuknak, de minimum az alattvalóiknak tartják. Azok, akik rendszeresen nemi erőszakkal kapcsolatos vicceket mesélnek, akik folyton a nők provokáló viselkedéséről beszélnek, megerősítést várnak a környezetüktől. Ezek a férfiak szeretnék hinni, hogy az, ahogy ők viszonyulnak a nőkhöz, illetve a szexuális erőszakhoz, teljesen átlagos, normális. Ha egy társaságban elhangzik egy ilyen vicc, a legtöbb esetben nem szólnak rá a vicc mesélőjére, sőt sokan – köztük nők is – úgy gondolják, hogy velük van a baj, ha nem nevetnek a nemi erőszakos vicceken.
A NANE és mások társadalmi célú reklámjairól lásd bloggerünk írását itt.
