Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány a BME új épületét

  • narancs.hu
  • 2021. november 10.

Lokál

Figyelmen kívül hagyhatják így a településrendezési tervet és az építésügyi szabályokat is.

A keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet kiemelt beruházássá tette a BME Innovációs és Fejlesztési Központját. – írja a Telex.hu. Vagyis a Petőfi híd budai hídfőjénél készülő beruházásnál nem kell figyelembe venni a helyi településrendezési tervet és az országos építésügyi szabályokat sem.

A portál idézi a rendeletet, melyben a kormány egyedi szabályként határozta meg, hogy az új egyetemi épület 40 méter magas lehet, de az utcai párkánymagasság és a homlokzatmagasság nem korlátozott. A beépítés módját sem korlátozzák, „megengedett a szabadon álló és a zártsorú beépítési mód”. A beépítettség megengedett legnagyobb értéke 60 százalék, a zöldfelületnek pedig el kell érni a 20 százalékot. Az ingatlan teljes területe építési hely, a legkisebb kialakítható telek 500 m².

Településfejlesztés - Budapest - Bontják a Goldmann Menzát

 
Településfejlesztés - Budapest - Bontják a Goldmann Menzát
 
Budapest, 2021. szeptember 27. Bontják a Petőfi híd budai hídfője melletti Goldmann György téri egykori Goldmann Menza épületét, majd azt követően a mellette lévő, az Egry József utca 18-22. szám alatt lévő BME V2 nevű oktatási épületet is. Ez utóbbi korábban a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának adott otthont. A V2 és Goldmann ikonikus épületek helyén felépülő BME Innovációs és Fejlesztési Központot a leendő innovációs negyed területén lévő intézmények (BME, ELTE, Corvinus + SOTE), a kapcsolódó innovatív vállalkozások és a betelepülő szervezetek integrált együttműködése révén Budapest műszaki innovációs centruma lehet a jövőben. A Goldmann étterem 1983. januárjában nyitott meg, a V2 nevű épületet 1969-ben adták át és 2012 óta üresen áll. 
Fotó: Balaton József

A rendeletből az is kiderül, hogy a BME épületénél csökkentették a megújuló energia minimálisan alkalmazandó részarányát, eszerint nem kell meghaladnia a 10 kWh/m²-évet.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.