Fideszre szabott nemzetgazdaság

Kiemelkedő fontosságú zsebek

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2018/31. (08. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Még 2006-ban, az első Gyurcsány-kormány idején lépett életbe az a törvény, amelynek eredeti célja az volt, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházások ügymenetét felgyorsítsák. A rendelkezés a részben vagy teljes egészében az Európai Unió támogatásából lehetővé vált gigaprojektek megvalósítását, engedélyeztetési eljárásait könnyítette, illetve segítette azokat a beruházásokat, amelyek teljes költsége minimum 5 milliárd forint volt, vagy legalább ezer munkahely létrehozását tették lehetővé. A baloldali kormányok idején 2006-tól – saját összesítésünk szerint – összesen 24 olyan kormányrendelet született, amely a törvényre hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított egy-egy beruházást. Ebbe a körbe került egyebek közt a 4-es metró építése, a pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekt, a Mercedes kecskeméti gyáralapítása és több, nagy költségvetésű vízgazdálkodási, szennyvízkezelési és útfejlesztési beruházás.

Kivételes eljárásban

A 2010 májusa előtti időszakot vizsgálva jól látható, hogy a kormány csak indokolt esetben élt az általa teremtett lehetőséggel, és csak akkor módosított a beruházásokhoz köthető eljárásrendeken, amikor arra valóban szükség volt. Ehhez képest az eredeti jogszabály többszöri fideszes változtatásával Orbán Viktorék ma már gyakorlatilag a leg­apróbb infrastrukturális építkezésre is ráhúzzák a nemzetgazdaságilag kiemelt státust, mert így nem kell bajlódni sem az engedélyeztetési eljárások olykor elhúzódó határidejével, sem az esetleg akadékoskodó civilekkel, arról nem beszélve, hogy ily módon a „haveroknak” is egyszerűbb minden. A kiemelt beruházások száma ma már 2 ezer fö­lött jár. Egy idei kormányrendelet okán bekerülhetett e körbe a mint­egy 300 millió forintból tervezett felcsúti iskolafelújítás is.

Egy a sok  közül: a Párisi udvar

Egy a sok közül: a Párisi udvar

Fotó: Németh Dániel

A jogszabály értelmében nemzetgazdasági szempontból akkor lehet összeghatár nélkül is kiemelt jelentőségű egy beruházás, ha részben vagy egészben uniós vagy nemzeti költségvetésből finanszírozzák. Azoknál a beruházásoknál van alsó korlát, amelyekben nincs közpénz, de ez a határ is mindössze 90 millió forint; igaz, ebben az esetben feltétel, hogy a fejlesztéssel legalább 15 új munkahelyet kell létrehozni. Nemzetgazdaságilag kiemelt lehet még a „nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy a nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó beruházás” is.

Csak az áram jöjjön

Az egyedi kormányrendeletekkel kiemelt fejlesztéseknél a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő legfeljebb 42 nap lehet, a szakhatóság eljárására az irányadó ügyintézési határidő 15 nap. De mindez csak formalitás, mert az építési és a vízügyi engedélyezés nem utasítható el, mi több, kifogások érkezése miatt nem is szüneteltethető és nem is függeszthető fel még akkor sem, ha az engedélyeztetés miatt bírósági felülvizsgálat van folyamatban. Így tulajdonképpen bárminek teljesen szabad utat adhat a kormány, még ha az adott beruházás egy nagyobb közösség érdekét sérti is.

Arra, hogy miként lehet visszaélni a beruházások nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánításával, jó példa egy Cegléd környéki fejlesztés. Az állam még 2017-ben megkezdte az előkészületeket egy 400 kilovoltos óriás-távvezeték építésére, csak éppen a Bács-Kiskun megyei város melletti tanyavilágban élő több száz családnak felejtettek el szólni erről. Az ottaniak egy nap arra lettek figyelmesek, hogy földmérők dolgoznak az otthonaik környékén. Amikor megtudták, mi történik, tájékozódni kezdtek, vajon egészségügyi kockázat-e a számukra, ha egy ekkora teljesítményű vezeték mellett kell élniük. A helyiek úgy tudják, a környék, de elsősorban a Mercedes-gyár megnövekedett energiaszükséglete miatt lenne szükség a villamosenergia-hálózat bővítésére, de hiába szerveztek tiltakozásokat, úgy tűnik, tehetetlenek a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt státusa miatt.

A Cegléd melletti tanyavilágban élők jelenleg a kormány kegyeire vannak bízva: ha a felhívásaik és a szakvélemények ellenére a döntéshozók mégsem veszik figyelembe azt, hogy az egészségükre káros lehet a beruházás, akkor menniük kell – vagy maradnak, de viselik a megbetegedés kockázatát. Ami valós: bár a hatóságok ködösítenek, nem elképzelhetetlen, a Paksról induló távvezeték közelsége akár daganatos megbetegedéseket is okozhat – legalábbis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik korábbi tanulmányára és más szakvéleményekre hivatkozva ezt állítják a tanyatulajdonosok. (A WHO egyes kutatásai korábban azt állapították meg, hogy az ide tervezetthez hasonló vezetékek 600 méteres körzetében kimutathatóan nő a daganatos megbetegedések aránya.)

A beruházó Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. és a nyomvonal terveit készítő cég szakemberei egy januári fórumon úgy fogalmaztak, hogy szerintük a tervek és az építkezés mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, sem a rezgés, sem pedig a zaj nem lesz nagyobb a megengedettnél, és akiknek ez a nyomvonal nem tetszik, azokat majd kártalanítják. Azaz nincs nagy helye a tiltakozásnak: a kormányzat nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást, a megyei kormányhivatal elfogadta a környezeti hatásvizsgálatban leírtakat, kiadta a szükséges engedélyek egy részét. Az embereknek és az önkormányzatnak nem maradt semmilyen lehetősége, ha az állam magától nem tér jobb belátásra. (Hogy végül mi lesz a tanyasiak sorsa, nem tudni, de az nem sok jót sejtet, hogy – az Átlátszó szerint – egy a helyi Fidesz-elnök családjához köthető, a tervezett vezetékektől nem messze található 1100 négyzetméteres kúriát idén januárban elkezdték árulni.)

Mivel nyilvánosan hozzáférhető hivatalos összesítést nem találtunk arról, hogy eddig mennyi és pontosan milyen beruházásokat minősített az állam kiemelt jelentőségűvé, először a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz fordultunk ez ügyben. A tárca ezt nagyjából annyival intézte el, hogy a kormányrendeletek nyilvánosak, gyűjtögessük össze. Közben az akkor még LMP-s – vagy már megint az, nehéz követni a párt fegyelmi ügyeit – Sallai Róbert Benedektől kaptunk egy listát, amelyet egy adatigénylése után neki elküldtek, és amelyen szerepel az eddig kiemelt státust elnyert beruházások többsége. A lista több érdekességet tartalmaz: nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett például a kisunyomi Sorok-patak-híd fejlesztése (Kisunyom valamivel több mint 450 főt számláló település Vas megyében), egy mátészalkai körforgalom megépítése, vagy a karcagi járási hivatalnak otthont adó épület átalakítása. A sort hosszan folytathatnánk hasonló furcsaságokkal.

Baráti érdekek

Számos magáncég munkáját is megkönnyítette mindezzel a Fidesz-kormány. Több olyan vállalkozói körnek is segítettek, amely jó kapcsolatot ápol valamelyik jobboldali politikussal, olykor magával Orbán Viktor kormányfővel. Mészáros Lőrinc szinte minden nagyobb állami megbízása megkapta a kiemelt státust, mint ahogy a miniszterelnökkel baráti viszonyt ápoló üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt. közpénzből finanszírozott építkezéseinek egy része is. A korábbi nemzeti fejlesztési miniszterrel, Seszták Miklóssal jó kapcsolatban lévő Master Good Termelő és Kereskedelmi Kft. egyik kisvárdai beruházását is így segítette a kormányzat. Garancsiék saját bizniszeikhez is kaptak kiemelt státust: a Kopaszi-gát környezetében megvalósuló ingatlanfejlesztések körüli engedélyeztetési eljárás szintén egy kormányrendelet hatására vált egyszerűbbé.

Érdekes az arab befektetőkhöz került Párisi udvarnál épülő luxushotel esete is. Már az felvet néhány kérdést, hogy egy hotelépítés miért lehet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű – egy 2015-ös kormányrendelettel kapták meg az engedélyeztetési eljárások egyszerűsítését szolgáló státust –, de a Párizs Property Kft., illetve a cég mögött álló, Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló arab üzletemberek annyira szimpatikusak lehetnek a Fidesznek, hogy mással is igyekeztek a kedvükben járni. Az értékes ingatlant kedvező feltételekkel még a Rogán-éra alatt adta el az V. kerületi önkormányzat, majd 2016-ban érkezett egy újabb segítség: a Ferenciek terén található ingatlanba tervezett luxushotel építésére az állami Eximbank adott 22 millió euró (akkori árfolyamon 7 milliárd forint) hitelt. A Válasz.hu szerint az Eximbank részéről a szerződéseket az a Puskás András vezérigazgató-helyettes írta alá az arab befektetőkkel, aki a Párisi udvar 2014-es eladásakor az ingatlant értékesítő belvárosi önkormányzat alpolgármestere volt. És hogy a bűvös kör fideszes érdekeltséggel zárulhasson be: a tervek szerint idén elkészülő hotel kivitelezését a Garancsi-féle Market Építő Zrt.-re bízták.

Ezek után már-már természetes, hogy a stadionépítések is ki­emelten fontosak a nemzetgazdaságnak, mint ahogy a budai Várba tervezett kormányzati negyed kialakítása is; a török kapcsolat szempontjából pedig Gül Baba türbéje és környezetének felújítása kiemelt jelentőségű. A Liget-projektnél duplán is bebiztosította magát az állam, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá soroláson kívül arról is gondoskodtak, hogy az időközben ellenzéki vezetésűvé vált Zugló önkormányzata ne tehessen keresztbe a rendezési tervek kialakításakor. A terület közigazgatásilag a zuglói önkormányzathoz tartozott, amely így a könnyített engedélyeztetési eljárás ellenére is akadékoskodhatott volna – ám ezt a kormány azzal semlegesítette, hogy a beruházás teljes területét megkapta egy állami cég. A Fidesz előre érezhette a leendő balhét az V. kerületi Szabadság téren még 2014-ben felállított német megszállás emlékműve miatt: az emlékmű ügyében a Fővárosi Törvényszék azért nem engedélyezte a népszavazás kiírását, mert a szoborcsoportot a Fidesz kormányrendelettel nemzetgazdaságilag kiemeltté minősítette.

szerző
Magyar Krisztián
publikálva
2018/31. (08. 02.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 2
    Kovacs
    2018. augusztus 18., szombat 14:41
    Ez a "2 ezer fölött járó" nemzetgazdaságilag kiemelt beruházású zsebek országa.
    (több mint két millió "zseb" ezek szerint még beruházásra vár.)
  2. 1
    rworse
    2018. augusztus 18., szombat 12:43
    "az eredeti jogszabály többszöri fideszes változtatásával Orbán Viktorék ma már gyakorlatilag a leg­apróbb infrastrukturális építkezésre is ráhúzzák a nemzetgazdaságilag kiemelt státust, mert így nem kell bajlódni sem az engedélyeztetési eljárások olykor elhúzódó határidejével, sem az esetleg akadékoskodó civilekkel, arról nem beszélve, hogy ily módon a „haveroknak” is egyszerűbb minden. A kiemelt beruházások száma ma már 2 ezer fö­lött jár."

    erdőspéterkurvaanyád

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra