Bozai Ágota

És aztán ledőlt a fal…

Ez történt (velem) Budapesten 1989 csodás nyarán és őszén

Lokál

Éppen friss kolozsvári magyar–angol szakos bölcsész-tanári diplomámat honosíttatni mentem az ELTE BTK Piarista közi dékáni hivatala felé gyalog a Tanács (Károly) körúton 1989 nyarán, amikor szembejött a történelem.

Két román férfi beszélgetett egymással románul. A Vöröskereszt irodáját keresték, amely az azóta lebontott butiksoron volt. Siettem, de az íróasztal mögött ülő ügyintézőig mentem velük, ott pár szóban tolmácsoltam, hogy mit akarnak. Szó szót követett, és kiderült, milyen nagy szükség lenne magyar állampolgárságú román tolmácsokra az erdélyi menekültkrízis kellős közepén. Így lettem július 1-jétől a Magyar Vöröskereszt külügyi osz­tályá­nak alkalmazottja.

Első munkahetemen az Antenne2 francia televíziónak tolmácsoltam a bicskei táborban, ahol a nyugatra tartó romániai menekülteket szállásolták el. Tetszett a munka, fizettek is érte, mármint a Vöröskereszt, ezért nem tudtam elfogadni pénzt a tévéstábtól. Hálából könyvutalványt adtak, amit egy Váci utcai könyvesboltban válthattam be, így lett saját 1984 és A rózsa neve példányom.

 

Véletlenek sora

Ha kellő gyakorisággal hallgattam volna a híreket tavasszal, talán nem is számítottam volna csendes, nyugalmas munkára. Kolozsváron nem lehetett rendesen fogni a Magyar Rádió adását. Nagy Imre temetésének napja nekem Bloomsday volt, és éppen angol államvizsgára készültem, a beszédeket akkor nem láttam, nem hallottam, csak annyi jött át, hogy valami van a levegőben. Amikor utolsó egyetemi évem alatt kéthetente hazajöttem, nem olvastam el az összes újságot. Így elkerülte a figyelmemet az is, hogy Magyarország New York-i ENSZ képviselete 1989. március 14-én letétbe helyezte a csatlakozási szándéknyilatkozatot a genfi menekültügyi egyezményhez azzal, hogy itt majd a kihirdetéssel lép életbe. Az egyezmény szerint, ha más állam polgárai Magyarország területéről üldöztetéstől való félelmükben nem akarnak visszatérni az állampolgárságuk szerinti országba, menekültnek tekintendők. A keletnémet és romániai polgárok is tájékozottabbak voltak nálam. Nyár volt, jöttek turistaként és maradtak. Ki rokonoknál, ki táborban, ki kereskedelmi szálláshelyen várt. Mások a klasszikus módszerrel menedéket kértek az NSZK Stefánia úti követségén vagy a Nógrádi utcai konzuli osztályon. Július 6-án 40, augusztus 3-án már 158 fő volt az NSZK külképviseletén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.