Az Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatást adott ki a műtétek halasztásáról

  • narancs.hu
  • 2021. november 10.

Lokál

Az intézmények ágyainak 20 százalékát kell felszabadítani.

Aki már benn van a kórházban azt megműtik, de akit még nem vettek fel, és halasztható a beavatkozása, annak lemondják az operációját – írja a Népszava a birtokukba került levélre hivatkozva, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese, Takács Péter küldött a centrumkórházak vezetőinek.

Levelében azt kéri:

„Empatikusan, kellő rutinnal rendelkező kollégák, megfelelő hangvétellel rendezzék a lemondásokat! ”

A portál idézi az OKFŐ főigazgató-helyettesének a levelét: az intézmények ágyainak húsz százalékát kell felszabadítani úgy, hogy abból minden tizedik lélegeztetésre, illetve intenzív ellátásra is alkalmas legyen.

Azt írják: „A COVID kapacitások bővítéséhez szükség lehet az elektív (tervezhető) ellátások (műtétek és fekvőbeteg-ellátások) korlátozására, hogy megfelelő mennyiségű humánerőforrás álljon rendelkezésre a COVID osztályokon.”

Ehhez szempontokat is megadott Takács Péter: „Lehetőség szerint a műtétre már befektetett betegek esetében a beavatkozások még történjenek meg, senkit ne küldjünk haza, ha már az osztályra felvettük! A be nem fektetett, de műtéti halasztás miatt érintett betegek megkeresése történjék empatikusan: kellő rutinnal rendelkező kollégák, megfelelő hangvétellel rendezzék a lemondásokat. Elsősorban az anesztéziát igénylő tervezett beavatkozások korlátozhatók, az anesztézia nélkül végezhető műtétek (pl. szemészet) megtartására törekedni kell. A daganatos megbetegedéssel összefüggő és sürgősségi (a kezelés elmaradása potenciálisan életveszélyt vagy maradandó egészségkárosodást okozhat) beavatkozások továbbra is korlátozás nélkül biztosítandók!”

A levél arra is lehetőséget ad a kórházaknak, hogy a fekvőbeteg osztályaikat a tavaszihoz hasonló módon rokon szakmákban összevonják. Illetve az ügyeleti ellátást centralizálják a megyékben.

A levelet vasárnap küldték ki, miközben a hivatalos kormányzati tájékoztató oldal hétfőn reggel írt arról, hogy a koronavírusos betegek számának növekedése miatt a kórházakban ismét növelték a koronavírusos betegek ellátására kijelölt ágyak számát. Illetve csak lehetőségként említteték, hogy a betegek védelme és az egészségügyre háruló teher csökkentése érdekében egyes kórházakban ismét szükségessé válhat a halasztható műtétek elnapolása.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”

Lázár János egyáltalán nem véletlenül mondta azt, amit mondott

Még csak az sem biztos, hogy ő mondta – hogy nem a kampány egyik üzenete szólt belőle. De a bocsánatkérés megtörtént. A Fidesz szavazói – és bizonyára akadnak közülük, akik már épp megkérdezték volna maguktól, hogy ugyan miért barátkozik a párt ennyit a cigányokkal, meg a cigányok magukat „celebnek” képzelő bohócaival – megnyugodhattak. A Fidesz roma szavazói dettó.

Jégszakadás

Az Északi-sarkvidék a hidegháborút követő időszakban alacsony feszültségű, együttműködésen alapuló politikai és földrajzi térként funkcionált – a nyolc északi-sarkvidéki állam (Kanada, Grönland révén Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Egyesült Államok) közötti együttműködés a fennálló geopolitikai érdekellentétek ellenére is harmonikusnak bizonyult.

Halkan belelépett

Szép kihívás elé állította a minap Trump elnök elvbarátait, amikor a hatalmasok, gazdagok és szépek éves davosi találkozójának margóján felkínálta nekik a Béketanácshoz (Board of Peace) való csatlakozás lehetőségét. 

Ez kijött akkor

Megtetszett neki a szép és vidám nő, de csak úgy tudott közelebb kerülni hozzá, ha előbb megöli. Előre elhatározott terv szerint cselekedett. Ötvenháromszor szúrt.