Annak ellenére, hogy a korhatárról döntő szervezetek más országokban már hatéves kortól ajánlják, Magyarországon „tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott” korhatárbesorolást kapott a december 21-én a magyar mozikba kerülő A győztes gól című vígjáték – írja a hvg.hu. A döntésről először az IGN filmrovatvezetője, Zalaba Ferenc számolt be az X-en (korábban Twitter).
Taika Waititi Oscar-díjas új-zélandi filmrendező (Hétköznapi vámpírok, Jojo nyuszi, Thor: Ragnarök) új filmje részben igaz történetet dolgoz fel: egy veterán edző a megpróbálja gatyába rázni Amerikai Szamoa fociválogatottját, legalábbis igyekszik elérni, hogy a csapat akár csak egyetlen gólt is lőjön.
A film feldolgozza Jaiyah Saelua történetét is, aki a világon először játszott világbajnoki selejtező mérkőzésen transzneműként.
A szerepet Kaimana, egy nonbináris színész játssza. A filmet az Egyesült Államokban 13 éven felülieknek ajánlja a helyi korhatárbizottság, Brazíliában és Angliában 12 éves kor felettieknek, Svédországban és Finnországban 7, Hollandiában 6 éves kortól már nézhető, Tajvanban pedig egyenesen nullás, minden közönség számára ajánlott kategóriába sorolták a filmet. Ezzel szemben a magyarországi Korhatár Bizottság abba a kategóriába sorolta A győztes gólt, amelybe a Nemzeti Filmiroda honlapján elérhető szabályzat szerint azokat a filmeket kell, amelyek „alkalmasak a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó elemük az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása”.
A hvg.hu egy az ügyre rálátó forrása szerint a Korhatár Bizottság tagjai a film megtekintése után nem is ezt, hanem a „16 éven aluliak számára nem ajánlott” besorolást terjesztették a Nemzeti Filmiroda döntéshozói elé. A lap úgy tudja, a döntést „felsőbb szinten” változtatták meg. Igaz, a Nemzeti Filmiroda honlapján nemrég megjelent szakmai útmutató vonatkozó kategóriájában a fent idézett, rövid leíráson kívül már szerepel egy olyan passzus is, amely szóhasználatában és elveiben is feltűnően emlékeztet a kormány homofóbtörvényére, amely alapján fóliázni kell az LMBTQ-karakteret is tartalmazó ifjúsági könyveket.
A lap megkeresésére a Korhatár Bizottságot működtető Nemzeti Filmiroda főosztályvezetője, Taba Miklós rövid, bár sokatmondó válaszában annyit közölt:
„A Korhatár Bizottság tagjai munkájuk során a jogszabályoknak, köztük a gyermekvédelmi törvény előírásainak figyelemmel hozzák meg döntéseit.”