Különleges személyes adatok védelme és az egyházi titok feloldhatóságának kérdésében bizonyítási indítvánnyal az Európai Unió Bíróságához (EUB) és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulna a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) egykori intézményének két volt vezetője, akiket bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádol az ügyészség.
„Az ügyésznek fogalma sincs, hogyan kell közelednünk Istenhez. Az ügyész nem foglalkozik az imádsággal, amelyben el tudjuk mondani bűneinket, kételyeinket vagy vágyainkat. Különleges személyes adatnak minősül a vallásosság, erről nem szerezhető be törvényesen adat” – mondta a Gyulai Törvényszék előtt a büntetőperbenm a vádhoz fűzött észrevételében és bizonyítási indítványaiban az ügy másodrendű vádlottja, dr. V. Károly, aki a büntetőper középpontjában álló, egykor az MPE intézményeként működő békéscsabai központú Közösségi Misszió egyik ügyvezetője volt. „A vádirat szerint színlelt Isten igéje” – tette hozzá felháborodottan.
A büntetőper elsőrendű vádlottja, a volt Közösségi Misszió másik ügyvezetője, dr. V. György, ő a maga részéről arról beszélt, hogy „hogyan lehet definiálni a hitéleti tevékenységet? Ez az egyház belső joga, amit világi hatóságok nem vizsgálhatnak. (…) Ateista vagy nem keresztény ember vizsgálódhat-e a hatóságok részéről? (…) Sem a vádat nem értem, de az ügyészség joghatóságát sem ismerem el, mert nincs szava abban, megítélje, hogy jó keresztény emberek-e ők. A hitünket kellene védeni egy büntetőügyben, ami lehetetlen. (…)
A hitélet tartalma nehezen fogható meg, világi hatóság pedig nem ítélheti meg az egyházak belső gazdálkodását.
(…) Ha mi bűncselekményt követtünk el, akkor minden Magyarországon bevett egyház és minden intézménye ezt teszi.”
Mindebből látszik, a perben elhangzó érvek – az ügy jellégéből és a védekezési taktikából adódóan – néha nem kevéssé hitbéli, vallási és filozófiai ihletettségűek, ilyeneket tárgyalótermekben ritkán hallani. Az MPE-hez tartozó szociális intézményhálózattal összefüggésben 17 milliárd forintos költségvetési csalás és pénzmosás a vád, a volt és jelenlegi egyházvezetés tagjai közül azonban senki nem került a vádlottak padjára, noha a vádlottak szerint mindenről tudtak.
Az ügy azonban messze túlmutat önmagán, legalább kétfajta értelemben. Egyrészt értesüléseink szerint a többi egyház szoros figyelemmel követi a pünkösdi egyházhoz kapcsolódó pert, egyházfinanszírozási kérdésekben ugyanis a gyakorlat nem különbözik máshol sem. Másrészt különleges személyes adat megsértése – ide tartozik a vallásosság és a vallási hovatartozás tárgyköre –, valamint az egyházi titok megtartása vagy feloldása kérdésében a védelem a luxemburgi székhelyű uniós bírósághoz kíván fordulni, ami új távlatot és tartalmat adhat az ügynek. Főként, ha tudjuk, hogy az EUB-hoz egyházi titok ügyében még nem érkezett megkeresés, így ez a felvetés az európai jog történetében is példa nélküli lenne.
Színlelt hitélet
A Békés Vármegyei Főügyészség által tavaly májusban benyújtott 281 oldalas vádiratának lényege, hogy bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádolnak nyolc személyt, akik közel 17 milliárd forintot szereztek meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mostak tisztára saját céljaik érdekében.
Az ügyészség szerint a bűnszervezet két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly 2014 és 2022 között az MPE szociális ellátórendszere keretében létrehozott intézményfenntartói hálózat felhasználásával, hat társuk közreműködésével, a magyar állam által szociális célra biztosított normatív és egyházi kiegészítő támogatások jogosulatlan igénylésével, illetve a jóváhagyott céloktól eltérő felhasználásával közel 17 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.
A vádlottak annak érdekében, hogy a költségvetésből folyósított pénzhez hozzájussanak, az általuk létrehozott szervezeti háló keretében egyrészt tömegeket ellátó népkonyha működtetésének a látszatát keltették, másrészt a szociális gondoskodásra kapott egyházi kiegészítő támogatást ettől eltérő célra, színlelt hitéleti tevékenységre fordították, majd a támogatási rendnek megfelelő felhasználását valótlan tartalmú okiratokkal igazolták az ellenőrzések során. Ennek keretében luxus és prémium autók sokaságát ajándékozták a MPE egytanácsa vezetőinek.
A bűnszervezet mindkét vezetője közel 2,5 milliárd forinttal gazdagodott közvetlenül, amelyből egyikőjük több mint 600 millió forintot, társa közel 1 milliárd forintot juttatott hozzátartozói részére is bankszámlapénz, ingatlanok, nagy értékű ingóságok formájában. A nyomozás során 14 milliárd forintot meghaladó értékben sikerült ingatlanokat, bankszámlapénzt és ingóságokat biztosítani az államot ért vagyoni hátrány csökkentésére. Dr. V. Györgyre és dr. V. Károlyra 13-13 éves szabadságvesztést kért a főügyészség, valamint az elsőrendű vádlottal szemben közel 1,7, míg másodrendűvel szemben több, mint 1,3 milliárd forintos vagyonelkobzást javasolt a vádhatóság a Gyulai Törvényszéknek.
Több mint ezer nap
Az első- és a másodrendű vádlott, dr. V. György és dr. V. Károly lassan három éve előzetes letartóztatásban van, amely április 20-án jár le. Ha új gyanút vagy vádat nem fogalmaz meg velük szemben az ügyészség, akkor szabadlábra kerülnek, mert ennél tovább nem lehet senkit ítélet nélkül rács mögött tartani. Ennek ellenére a vádiratban szereplő ügyészi indítványban azt olvasni, hogy a vádlottak letartóztatását az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig fenn kell tartani, holott addig az elsőkészítő ülése sem ér véget a pernek.
A vádlottak szerint az eddig a gyulai büntetés-végrehajtási intézetben töltött több mint ezer nap alatt a bíróság egyetlen egyszer sem nevezte meg a valós okot, amiért a letartóztatást újra és újra meghosszabbította, csupán formális érvekre hagyatkozott.
Közpénz és Simonka-szál
A büntetőper tavaly december második felében kezdődött és most, február végén folytatódott. Az előkészítő ülésen az ügy főszereplői nem csupán minden elemében tagadták a vádakat, illetve törvénytelennek nevezték az ellenük folyó büntetőeljárás legtöbb elemét, de hitéleti, vallási érvekre, valamint
az egyház és az állam szétválasztásának alaptételére hivatkozva nem ismerték el az ügyészség joghatóságát sem.
Sőt, a bíróság függetlenségét sem, mondván ennek hiánya vagy veszélybe kerülése miatt tüntettek a bírók február 22-én. A vádlottak védekezésének tartalma és taktikája úgy összegezhető, hogy a hitéleti tevékenységet a világi hatóságok nem tudják érdemben megítélni, ám érvelésük szerint mindennek, ellentétben a vádirattal, nagyon komoly szervezési és finanszírozási költségei vannak. Ők ennek irányítását látták el hosszú éveken keresztül legjobb tudásuk szerint, a vonatkozó összes törvényt és jogszabályt betartva. A védekezés szerint nem vettek ki pénzt a rendszerből, így személyes meggazdagodásuk is merő kitaláció – miközben a vádhatóság szerint a tevékenységük java része fiktív volt, s erőfeszítéseik nagy része a lehívott költségvetési pénzek kiszippantására irányult. Az ügyészség szerint ezt bizonyítja az is, hogy értékes, az ország több részén található ingatlanvagyonuk mellett figyelemre méltó ingóvagyont, például egy szabályos luxusmotor-gyűjteményt foglaltak le a másodrendű vádlott dr. V. Károlytól. Emellett külföldi bankszámláikon is milliárdos összegeket foglaltak le.
A Gyulai Törvényszék első fokon eljáró bíróságként befogadta a vádiratot, és az előkészítő ülésekkel megkezdte a büntetőper tárgyalását, ezzel választ adott arra a kérdésre, hogy elfogadja-e az ügyészség joghatóságát. Ebből következően arra is válaszolt a bíróság, hogy a központi költségvetési forrásból, ráadásul az állami normatíva felett ilyen esetekben közel 1,7-szeres szorzóval „működő” egyházi kiegészítő támogatás nem veszti el közpénzjellegét – annak felhasználása és elköltése nem kizárólag az adott egyházi közösség belső működésének és ellenőrzési tevékenységének része. A dolog pikantériája, hogy az Állami Számvevőszék és az Államkincstár az elmúlt években semmilyen szabálytalanságot nem állapított meg az MPE-nek a büntetőeljárásban érintett intézményeinél, így a Közösségi Missziónál, a Gordiusz Intézménynél és az ÉLIM Szolgálatnál, csak utóbb a NAV.
Az előkészítő ülés eddigi hét napján a vádirat ismertetése mellett az első- és másodrendű vádlott érvelt és védekezett. Eközben annyiszor hangzott el Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő és embereinek neve, hogy azt összeszámolni is nehéz volna. Többeket név szerint is megemlítettek, azt kérdezve, miért nem ülnek a vádlottak padján. Tény, hogy annak idején az első- és a másodrendű vádlott vezette Közösségi Misszió 230 millió forint kölcsönt adott a volt fideszes politikus vezette és utóbb csődbe jutott Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek, amelyet máig nem kaptak vissza.
Dr. V. György és dr. V. Károly arról is beszéltek, hogy az általuk 17 év alatt felépített szociális intézményrendszer, amely szerintük az országban az egyik legnagyobb volt, most vagy az MPE-hez, szervezetileg annak intézményfenntartó központjához, vagy Simonka embereihez került. Dr. V. Károly arról is szólt, hogy nem tudni, hol van az a 2 millió dollár, amely az általuk vezetett intézmény számláján volt, mert a nyomozóhatóságot ez nem érdekelte. De elmondása szerint többszöri indítványuk ellenére sem foglalták le a nyomozók az általuk megnevezett több milliárdos vagyont. A váddal szembeni pénzügyi összegzésük úgy szólt: a központi költségvetést nem érte kár.
Bírálat és 1500 tanú
„Az eljárás elején a vád egyetlen koncepciót jelölt ki, és ehhez ragaszkodott. Beleszerelmesedett a koncepcióba” – összegezte véleményét az első- és a másodrendű vádlott vezető védője, Ragány Zoltán. Odavágott a vádhatóságnak is, mondván a vádnak a mentő körülményeket éppúgy figyelembe kell vennie, mint a terhelőeket, szerinte ezekből vajmi keveset vettek észre. Emellett idézte Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész 1992-es országgyűlési beszámolóját, amelyben a vádhatóság akkori feje azt fejtegette, hogy akkor 78 százalékos volt az ügyészség váderedményessége, és nem szeretne olyan országban élni, ahol ennél több lenne. Ragány a mai 99 százalékos ügyészi váderedményesség mellett a bíróságok diszfunkciójának veszélyeiről beszélt. „Ne jogerősítő pecsét legyen a vádiraton a bíróság ítélete” – egyértelműsített az ügyvéd.
Ragány Zoltán megemlítette azt is, hogy védencei letartóztatása után hónapokkal, 2022 nyarán Pataky Albert, a MPE később lemondott elnöke betűhíven ugyanazt a szerződést írta alá a pünkösdiekhez tartozó Gordiusz Intézmény vezetőjével, amelyet az első- és másodrendű vádlottnak bűncselekményként felrónak. „Ez hogy van?” – kérdezte az ügyvéd. Majd kifogásolta, hogy a közel 300 oldalas vádiratban a bizonyítékokat nem nevezi meg konkrétan az ügyészség. Szólt arról is, hogy a lehallgatásról szóló jegyzőkönyveket máig nem kapták meg, holott az szerinte védencei igazát támasztaná alá. Majd idézte a nyomozati irat egyik passzusát, amely kimondja, az ügyben nem történt konspiráció.
Érdekes epizódja lehet a pernek Czibere Károly, a harmadik Orbán-kormány szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárának tanúkénti megidézése, amelyet a védelem kezdeményezett. Nagy kérdés, hogy a Gyulai Törvényszék helyt ad-e azoknak a már idézett indítványoknak, amelyek a különleges személyes adatok és egyházi titok ügyében az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeznének. Ha ezeknek helyt adna a bíróság, akkor hosszabb időre fel kellene függeszteni a pert. Lehet, hogy a kezdeményezés van olyan fajsúlyos, hogy ennek elutasítását egy első fokon tárgyaló honi törvényszéki bíró nem vállalja magára, de az is elképzelhető, hogy a kezdeményezésnek nem ad helyt a gyulai bíróság. Ha az egyházi titoktartás feloldása kérdésében elutasítja a Gyulai Törvényszék, hogy az EUB-hoz forduljon, akkor az első- és másodrendű vádlott több mint 1500 tanú beidézést kezdeményezi a bíróságnál.
Törvénysértés következmények nélkül?
A vádlottak védői már korábban is erős kritikát fogalmaztak meg az eljárás miatt. Meglátásuk szerint a nyomozás során tett észrevételeik és indítványaik nagyobb részére nemhogy érdemben, de sehogy nem reagált a nyomozóhatóság. A tavaly májusi vádemelés után pedig azt kifogásolták, hogy az idevágó jogszabály szerint a nyomozás során keletkezett valamennyi ügyiratot a gyanúsítottnak és a védőnek a vádemelés előtt legalább egy hónappal teljes terjedelmében meg kell ismernie az iratismertetés során. Ám a harminc napos határidőt a vádhatóság nem tartotta be, így nem maradt a védelemnek elég ideje, hogy újabb indítványokat és észrevételeket tehessen.
„Jól bizonyítja ezt, hogy a nyomozóhatóság május 9-én továbbította a vádemelési javaslatát az ügyészségre, ahol már másnap, 10-én bejelentették, hogy megszületett a vádirat és továbbították a bíróságra. Ez a roppant rövid határidő azt is jelentheti, hogy a vádirat már előre elkészült, ami egy jogállamban roppant furcsa eljárás” – mondta portálunknak egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Hozzátette, erre a nagy sietségre, vádirat benyújtására és az így jogszabálysértésre azért lehetett szükség, mert csak így lehetett kikerülni, hogy gyanúsítottakkal és a későbbi vádlottakkal szemben 2024. május 21-én lejáró kényszerintézkedéseket – letartóztatás és bűnügyi őrizet – fenn lehessen tartani a bíróság elsőfokú ítélethirdetéséig, vagy legalább három évig. Ezt most az előkészítő ülésen törvénysértőnek, egyben hivatali visszaélésnek nevezte Ragány Zoltán, amelyet jeleztek a Gyulai Törvényszéknek, mégsem lett semmilyen következménye.
