A szerk.
A szerk.
Tőrbe csalva
A múlt hét pénteki Zelenszkij–Trump-szópárbajnak két, egymásnak némiképp ellentmondó értelmezése forog közkézen.
MaNcs 37. évf. 10. sz. (2025-03-05)
A múlt hét pénteki Zelenszkij–Trump-szópárbajnak két, egymásnak némiképp ellentmondó értelmezése forog közkézen.
„Nem akarja még egyszer átnézni a vallomását, Pelikán?” „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet.”
Egy hónapja mi is megemlékeztünk arról (lásd: A szerk.: A drogmentes Magyarország, Magyar Narancs, 2025. február 5.), hogy Rétvári Bence bejelentette a 150 fős „drogrendőrség”, a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal megalakulását, amely 60 fős bevetési csoporttal kiegészülve „segít feltérképezni a bűnszervezetek tevékenységét”.
Királyi út nincs. A sötét és büdös autokráciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépések vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.
Parasznya, Radostyán, Sajólászlófalva (a település már az Árpád-korban fennállott, neve Lazlófalua; nevét Szent Lászlóról kapta, akinek igen nagy kultusza van Borsodban).
Az Európai Uniónak egyszerre kell szembenéznie két imperialista, területszerzésekben gondolkodó politikussal – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal –, a jóléti állam egyre mélyebb problémáival, és ettől nem függetlenül a populista szélsőjobboldal előretörésével. E kényszerhelyzetben még határozottabbá válhat az Európa védelméért is harcoló Ukrajna melletti kiállás, valamint felgyorsulhat az EU szorosabb integrációja – amelyből Orbán Viktor Magyarországa ki fog maradni. A jövő heti második részben a magyar belpolitika átalakulásáról lesz szó.
Orbán Viktor minden korábbinál nyíltabban hirdette meg a tőle még független civil szervezetek és sajtó elleni háborút. A bátorságot ehhez nyilvánvalóan Donald Trump intézkedései – köztük a USAID segélyszervezet bezárása – adták. Kijelentései alapján Orbán e téren is rálépett a putyini útra.
Biztosítani kell a kistelepüléseknek az „önvédelemhez való jogot” – erről is beszélt a miniszterelnök az évértékelőben. Nem világos, hogy a falusi csok révén vidéken építkező fiataloktól, a távol-keleti nagyüzemekkel érkező középvezetőktől, vagy a román határnál házat vásárló nyugdíjasoktól tart-e.
A bevezetése óta ellentmondásos kárpótlási jegy története az idén januárban új szakaszába lépett: törölték a tőzsdéről. A rendszert ugyan folyamatosan érték jogos kritikák, ám a nyilvános kereskedés berekesztése mégis méltánytalanra sikeredett.
A szabolcsi faluban, Nyírcsaholyban, 1960 februárjában több százan tiltakoztak a kényszerkollektivizálás ellen. A nyírcsaholyi asszonylázadás nem az egyetlen megmozdulás volt a téeszesítés ellen ezen a vidéken. A helyszínen jártunk.
Leni Riefenstahl nemcsak Hitler kedvenc rendezője, de propagandafilmjeinek alkotója is volt, aki haláláig ragaszkodott ahhoz, hogy nem tudott a II. világháború német rémtetteiről. A Riefenstahl című új dokumentumfilm bemutatójára érkezett Budapestre a mű producere, Sandra Maischberger német televíziós újságíró, Európa egyik legbefolyásosabb médiaszemélyisége.
Van egy jelenet… persze, ez az egész történet – egy fényes mozicsillag pályája – elmesélhető lenne pusztán jelenetek egymás utáni felsorolásával. De ez a jelenet egészen különleges, ilyet egyetlen kábítószeres történetben sem lehet látni.
Páratlan nőtörténeti kötetek szerzője és regényíró, a Narancs állandó szerzője, aki most az olykor mostohán kezelt írófejedelmünk, Jókai Mór életrajzát írta meg. Úgy, ahogyan azt már régen meg kellett volna: nem kifelejtve belőle, sőt középpontba emelve a körülötte lévő nők hatását.
Mielőtt bárkit traumatizálna a tény, hogy megint és ismét és újra itt egy könyv az öröklődő családi traumákról, rögtön leszögezem: igenis lehet még újat mondani a témáról.
A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.
Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.
Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.
Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.
bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?
A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.
A Manics három és fél éve jelentetett meg utoljára albumot, a kifejezetten jó The Ultra Vivid Lamentet.
A túlféltő apuka élete válságba kerül, mert megkérik egyetlen lánya kezét – ez az Örömapa premisszája; mind az 1950-es Spencer Tracy-féle, mind az 1991-es Steve Martin-féle filmé.
A hetvenkét éves veterán karmester, Riccardo Chailly megbetegedett, ilyen esetekben szoktak karriereket elindító beugrások történni.
A román apától és horvát anyától (mindketten magyar állampolgárok voltak) Bécsben született Ylla (Koffler Kamilla) életműve elsősorban fotótörténeti szempontból érdekes.
Bár Viktória királynő 1901 januárjában eltávozott az élők sorából, a viktoriánus London díszletei, jelmezei ottmaradtak a stúdióban, figurái pedig a statisztaszervezők katalógusaiban.
Csábi Anna rendezése a tőle megszokott módon, a színházi konvenciókból kilépő, a színház eszközeiről a leplet lerántó, mély, mégis humorral teli.
Ők adták ki ’92-ben az első hivatalos magyarországi death metal lemezt.
Gunnar Sønsteby a II. világháború idején a norvég ellenállás hőse volt.
Először 13 évvel ezelőtt járt itt a Tindersticks, akkor e sorok írója lemaradt az A38-on tartott koncertről – érettségi találkozó miatt.
Amikor 1884-ben átadták Újpesten a vágóhidat, húszezren éltek a településen.