Elfogadta az Országgyűlés a „szuverenitásvédelmi” törvényt

  • narancs.hu
  • 2023. december 12.

Belpol

A keddi zárószavazáson a kormánypártok szavazataival tizenkettedik alkalommal módosították az Alaptörvényt, a Mi Hazánk javaslatára pedig fél évvel az önkormányzati választások előtt nyúltak bele a Fővárosi Közgyűlés összetételét meghatározó jogszabályba.

Az Országgyűlés a keddi zárószavazáson 140 igen, 50 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot – olvasható a hvg.hu tudósításásban. A törvény, amellett, hogy egy jogkör nélküli szervként létrehozná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, börtönnel fenyegeti azokat a civileket, pártpolitikusokat, akik külföldi adományt használnak a választási kampányokban. 

A februártól létrehozandó a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki hat évre, méghozzá havi közel 5 milliós fizetéssel, sőt egy kormánypárti módosítás alapján az elnököt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amit csak kétharmados többség függeszthet fel.

Egy évvel a választások előtt írják át a szabályokat 

135 igen, 40 nem és 6 tartózkodás mellett a Fidesz és a KDNP szavazataival az Országgyűlés azt is elfogadta, hogy alig fél évvel a jövő év június 9-re, az EP-voksolással összevonva kiírt önkormányzati választások előtt alapjaiban írják át a Fővárosi Közgyűlés összetételét meghatározó jogszabályt. A Mi Hazánk javaslata a jelenlegi, Karácsony Gergely főpolgármester támogató ellenzéki közgyűlési többséget gyengítené meg a mandátumszerzés szabályainak átírásával.

A mostani választási rendszer szerint a közgyűlést a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja. Ezzel szemben az új jogszabály értelmében tisztán listás választással töltenék fel a helyeket. A Mi Hazánk javaslatát a kormánypártok előzőleg még a Törvényalkotási Bizottságban is támogatták.

Ezzel szemben mindössze 13 igen, 156 nem és 3 tartózkodás mellett az Országgyűlés elutasította a Mi Hazánk-frakció két képviselője által jegyzett, „Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről” szóló parlamenti határozati javaslatát.

Tizenkettedik alkalommal módosították az Alaptörvényt

134 igen, 34 nem és 6 tartózkodás mellett az Országgyűlés a keddi zárószavazáson a kormánypárti többség szavazataival elfogadta a kormány előterjesztését az Alaptörvény újabb, sorrendben tizenkettedik módosítására. A módosító csomag több ponton is átírja, kiegészíti az Alaptörvény szövegét.

Így például az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmét érintő rész kibővül a tervezett, jövőre létrehozandó Szuverenitásvédelmi Hivatalra történő utalással. Eszerint ugyanis „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Egy további módosítás a Rogán Antal miniszter által korábban bejelentett, a digitális közigazgatási ügyintézést lehetővé tevő mobilapphoz kapcsolódó változtatás. Ez lényegében arra hatalmazza fel alaptörvényi szinten az államot, hogy a majd jövőre induló Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappján keresztül intézett ügyeknél globális adatkezelő legyen. 

A tizenkettedik módosítással az is bekerül az Alaptörvény szövegébe, hogy az új idegenrendészeti jogszabálycsomaghoz kapcsolódóan bevezetik a választójoggal összefüggésben a „huzamos tartózkodásra jogosultság” kifejezést. A módosító csomag több ponton érinti a katonaságot is. Ennek része az az Alaptörvény-módosítás, amely szerint a haza védelme „nemzeti ügy”, de része a szakszervezetek megszüntetése, továbbá az is, hogy kormányzati felhatalmazással Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter szinte bárhogy átalakíthassa a rendszert.

A vendégmunkástörvény és Lázár építési törvénye is átment

141 igen, 50 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés a vendégmunkások helyzetét is szabályozó új idegenrendészeti törvényt is elfogadta. A vendégmunkástörvényként is emlegetett jogszabály értelmében például bevezetnék a „vendégbefektetői vízumot”. A hvg.hu emlékeztetett, bár a kormány 2015 óta folyamatosan hergel a gazdasági migránsok ellen, vendégmunkások nélkül szinte lehetetlen megoldani a magyarországi munkaerőpiac ellátását.  A tavasszal beterjesztett, majd el is fogadott vendégmunkástörvény novemberben lépett volna életbe, ám a kormány októberben váratlanul visszavonta, az újat pedig végül az idegenrendészeti törvénybe csomagolva adta be.

Az Országgyűlés Lázár János építési törvényét is megszavazta, amely a következő években megtiltja az új külterület belterületbe vonását, továbbá megerősíti az építészeket és a főépítészeket, mint döntéshozó szereplőket és vétójoggal felruházott főépítészi rendszert alakít ki.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.