Az Országgyűlés a keddi zárószavazáson 140 igen, 50 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó „szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot – olvasható a hvg.hu tudósításásban. A törvény, amellett, hogy egy jogkör nélküli szervként létrehozná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, börtönnel fenyegeti azokat a civileket, pártpolitikusokat, akik külföldi adományt használnak a választási kampányokban.
A februártól létrehozandó a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét a kormányfő javaslatára az államfő nevezi ki hat évre, méghozzá havi közel 5 milliós fizetéssel, sőt egy kormánypárti módosítás alapján az elnököt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amit csak kétharmados többség függeszthet fel.
Egy évvel a választások előtt írják át a szabályokat
135 igen, 40 nem és 6 tartózkodás mellett a Fidesz és a KDNP szavazataival az Országgyűlés azt is elfogadta, hogy alig fél évvel a jövő év június 9-re, az EP-voksolással összevonva kiírt önkormányzati választások előtt alapjaiban írják át a Fővárosi Közgyűlés összetételét meghatározó jogszabályt. A Mi Hazánk javaslata a jelenlegi, Karácsony Gergely főpolgármester támogató ellenzéki közgyűlési többséget gyengítené meg a mandátumszerzés szabályainak átírásával.
A mostani választási rendszer szerint a közgyűlést a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bejutó képviselő alkotja. Ezzel szemben az új jogszabály értelmében tisztán listás választással töltenék fel a helyeket. A Mi Hazánk javaslatát a kormánypártok előzőleg még a Törvényalkotási Bizottságban is támogatták.
Ezzel szemben mindössze 13 igen, 156 nem és 3 tartózkodás mellett az Országgyűlés elutasította a Mi Hazánk-frakció két képviselője által jegyzett, „Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről” szóló parlamenti határozati javaslatát.
Tizenkettedik alkalommal módosították az Alaptörvényt
134 igen, 34 nem és 6 tartózkodás mellett az Országgyűlés a keddi zárószavazáson a kormánypárti többség szavazataival elfogadta a kormány előterjesztését az Alaptörvény újabb, sorrendben tizenkettedik módosítására. A módosító csomag több ponton is átírja, kiegészíti az Alaptörvény szövegét.
Így például az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmét érintő rész kibővül a tervezett, jövőre létrehozandó Szuverenitásvédelmi Hivatalra történő utalással. Eszerint ugyanis „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Egy további módosítás a Rogán Antal miniszter által korábban bejelentett, a digitális közigazgatási ügyintézést lehetővé tevő mobilapphoz kapcsolódó változtatás. Ez lényegében arra hatalmazza fel alaptörvényi szinten az államot, hogy a majd jövőre induló Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappján keresztül intézett ügyeknél globális adatkezelő legyen.
A tizenkettedik módosítással az is bekerül az Alaptörvény szövegébe, hogy az új idegenrendészeti jogszabálycsomaghoz kapcsolódóan bevezetik a választójoggal összefüggésben a „huzamos tartózkodásra jogosultság” kifejezést. A módosító csomag több ponton érinti a katonaságot is. Ennek része az az Alaptörvény-módosítás, amely szerint a haza védelme „nemzeti ügy”, de része a szakszervezetek megszüntetése, továbbá az is, hogy kormányzati felhatalmazással Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter szinte bárhogy átalakíthassa a rendszert.
A vendégmunkástörvény és Lázár építési törvénye is átment
141 igen, 50 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés a vendégmunkások helyzetét is szabályozó új idegenrendészeti törvényt is elfogadta. A vendégmunkástörvényként is emlegetett jogszabály értelmében például bevezetnék a „vendégbefektetői vízumot”. A hvg.hu emlékeztetett, bár a kormány 2015 óta folyamatosan hergel a gazdasági migránsok ellen, vendégmunkások nélkül szinte lehetetlen megoldani a magyarországi munkaerőpiac ellátását. A tavasszal beterjesztett, majd el is fogadott vendégmunkástörvény novemberben lépett volna életbe, ám a kormány októberben váratlanul visszavonta, az újat pedig végül az idegenrendészeti törvénybe csomagolva adta be.
Az Országgyűlés Lázár János építési törvényét is megszavazta, amely a következő években megtiltja az új külterület belterületbe vonását, továbbá megerősíti az építészeket és a főépítészeket, mint döntéshozó szereplőket és vétójoggal felruházott főépítészi rendszert alakít ki.
