Tizenegy embert ölt meg egy orosz légicsapás

  • narancs.hu
  • 2025. március 9.

Külpol

Az ukrán elnök szerint a Dobropilja városát ért támadás az egyik legbrutálisabb volt a háború eddigi történetében.

Kilenc lakóépületet és egy bevásárlóközpontot ért légitámadás pénteken éjjel Ukrajnában, a donyecki területen fekvő Dobropilja városában. Tizenegy ember halt meg – írja a Telex.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint ez a mostani az egyik legsúlyosabb támadás volt a háború történetében, az orosz hadsereg úgy kalkulált, hogy a lehető legnagyobb kárt okozza. A rakéták egy drónnal együtt a város központját vették célba. Az első csapást akkor követte a második, amikor már a mentők dolgoztak a találatot kapott épületeknél. A mentőszolgálat egyik dolgozója is meghalt, és ötvenen megsebesültek, köztük hét gyermek. A legfiatalabb sérült egy tízéves kislány.

Szombaton az oroszok a donyecki mellett a harkivi területet és a déli régió településeit is bombázták. 

„Herszonban újabb dróncsapást mértek civilekre. Oroszország a kegyetlenségével mindennap bizonyítja, hogy semmi sem változott Moszkvában. Nem azon gondolkodnak, hogyan fejezzék be a háborút, hanem azon, hogyan okozzanak még több pusztítást, amíg a világ megengedi nekik, hogy folytassák ezt a háborút” – nyilatkozta az ukrán elnök.

Az ukrán légierő arról számolt be, hogy azon az éjszakán az orosz hadsereg által elindított 145 drónból 79-et sikerült lelőni, 54 nem érte el a célját. A tudósítások szerint két nap alatt az orosz rakéták 23 embert öltek meg Kelet- és Dél-Ukrajnában.

 
Mentőalakulatok dolgoznak a kelet-ukrajnai Dobropiljiában 2025. március 8-án, miután orosz rakéta talált el egy épületet. Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.