Az továbbra sem világos – a könyvszakma előtt sem –, hogy pontosan hogyan kellene a könyvesboltokban végrehajtani a kormány homofób törvényét, és a hozzá kapcsolódó rendelet utasításait. A kétévnyi viszonylagos nyugalom után idén májusban lendületet vevő bírságolási hullámra egyelőre improvizatív megoldásokkal reagálnak a kereskedők és a kiadók. Először a nemrég a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítvány által bekebelezett Librivel kapcsolatban kezdett el a közösségi médiában terjedni a fóliázás híre. A cég kereskedelmi részlegénél dolgozó forrásaink egyértelműen a büntetési hullámmal magyarázták a jelenséget. Mint elmondták, a boltvezetők körlevélben értesültek a kérdéses könyvek címéről, és arról is, hogy mi a teendő velük, bár ez utóbbi esetben maradt némi egyéni mozgásterük.
A Libri nem sokkal korábban a könyvkiadóknál érdeklődött, hogy mely kiadványok eshetnek a „gyermekvédelmi” törvény hatálya alá. A 2021-ben elfogadott jogszabály így fogalmaz: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.” Számos szakértő rögtön jelezte, hogy a homályosan megszövegezett jogszabály gyakorlati végrehajtása tulajdonképpen lehetetlen. Nem világos például, hogy mit jelent az öncélú szexualitás. Ahogy Nyáry Krisztián fogalmazott akkor, ha ez alatt a nem gyermeknemzési céllal történő szexuális együttlétek ábrázolását értik, „akkor a világirodalom fele érintett lehet”. Ugyanígy kérdéses, hogy önmagában a homoszexualitás megjelenítése mit takar – ha bármiféle módon a téma szóba hozását (márpedig a megjelenítés önmagában akármilyen célt szolgálhat, például az elrettentést is), végső soron a Bibliára is vonatkozhat a szigor. A jogszabály végrehajtásáról szóló kormányrendelet sem tisztázta ezt a helyzetet: az úgy fogalmaz, hogy az efféle könyveket „kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos”. De vajon a közszemlére tétel mit jelöl itt? A polcon sem jelenhetnek meg ezek a művek? Vagy csak befelé fordított címlappal? Az, hogy iskoláktól, vallásgyakorlásra szolgáló helyektől 200 méternél közelebb nem árusíthatók a könyvek, ugyancsak átgondolatlan feltételnek tűnt, mint ahogy az is, hogy a korlátozás alá vont kiadvány „a többi terméktől elkülönítve, csak zárt csomagolásban forgalmazható”.
A Libri egyik boltjának vezetőségében dolgozó egyik forrásunk elmondta, az első felháborodás után két könyvet, az azóta több tucat nyelvre lefordított Meseország mindenkié című antológiát és a Micsoda család! című lapozgatót egyszerűen áttették a gyermekkönyvek közül a gyereknevelési részlegbe – azaz „elkülönítették” –, és azokat változatlanul árulták. Az áthelyezés most is felmerül megoldásként, azonban akadnak olyan ifjúsági könyvek – mint az egyik először lefóliázott sorozat, Alice Oseman Heartstopper-kötetei –, amelyek nem rakhatók át csak úgy egyik polcról a másikra. Azzal viszont, hogy a kiadó 18 éven felülieknek ajánlja a más országokban inkább kamasz olvasókra számító könyveket, talán kivédhető lehet a további kényszercsomagolás.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
