Pótszabadságot kér a DK azoknak a terhes nőknek, akik elveszítik a babájukat

  • narancs.hu
  • 2025. március 9.

Belpol

20 napról szól a javaslat.

Kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, hogy azok a nők, akik terhességük bármelyik szakaszában elveszítik a babájukat, kapjanak pótszabadságot.

A javaslatról, amelyet Földi Judit országgyűlési képviselő már be is nyújtott, ő és Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője írt a Facebookon.

Földi arra emlékeztet, hogy a statisztikák szerint minden negyedik terhesség vetéléssel végződik, az érintett nőknek nagyon nehéz megbirkózni az érzelmi traumával és fizikailag is felépülni. „Ezért az anyáknak biztosítani kell annyi munkán kívül töltött időt a gyász feldolgozásához, amennyi csak szükséges” – írja a képviselő.

A javaslat szerint a magzat halála esetén 20 nap pótszabadság járna az édesanyának, függetlenül a várandósság előrehaladottságától.

„Vetélés – milyen érzéketlen szó ez. Nem adja vissza azt a fájdalmat, amit egy baba elvesztése jelent. Igen, fizikai fájdalommal is jár, de ennél sokkal kegyetlenebb. Nem csupán a testi szenvedés miatt kuporodunk napokra magzati pózba a kanapé sarkában, hanem a leírhatatlan veszteség miatt is. Marci születése előtt két évvel én is elveszítettem egy babát. Csak néhány hete tudtam meg, hogy terhes vagyok – néhány hét boldogság, reménykedés, tervezgetés… és aztán jött a görcs, a fájdalom. A testi felépülés is nehéz, de hónapokig szinte semminek nem tudtam örülni. És mind a mai napig eszembe jut – nem tudom leállítani azokat a gondolatokat: milyen lett volna? Tudom, hogy sokan átmentünk ezen, mégsem beszélünk róla. A világ arra kényszerít minket, hogy másnap felálljunk, fegyelmezett arccal menjünk a dolgunkra, mintha mi sem történt volna. Pedig nem így kellene lennie. Minden édesanyának jár az együttérzés egy magzat elvesztése után” – írta a javaslatról Dobrev Klára.

 

 

A címlapképen Dobrev Klára, a DK EP-képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Fotó: MTI/Purger Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.