Pótszabadságot kér a DK azoknak a terhes nőknek, akik elveszítik a babájukat

  • narancs.hu
  • 2025. március 9.

Belpol

20 napról szól a javaslat.

Kezdeményezi a Demokratikus Koalíció, hogy azok a nők, akik terhességük bármelyik szakaszában elveszítik a babájukat, kapjanak pótszabadságot.

A javaslatról, amelyet Földi Judit országgyűlési képviselő már be is nyújtott, ő és Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője írt a Facebookon.

Földi arra emlékeztet, hogy a statisztikák szerint minden negyedik terhesség vetéléssel végződik, az érintett nőknek nagyon nehéz megbirkózni az érzelmi traumával és fizikailag is felépülni. „Ezért az anyáknak biztosítani kell annyi munkán kívül töltött időt a gyász feldolgozásához, amennyi csak szükséges” – írja a képviselő.

A javaslat szerint a magzat halála esetén 20 nap pótszabadság járna az édesanyának, függetlenül a várandósság előrehaladottságától.

„Vetélés – milyen érzéketlen szó ez. Nem adja vissza azt a fájdalmat, amit egy baba elvesztése jelent. Igen, fizikai fájdalommal is jár, de ennél sokkal kegyetlenebb. Nem csupán a testi szenvedés miatt kuporodunk napokra magzati pózba a kanapé sarkában, hanem a leírhatatlan veszteség miatt is. Marci születése előtt két évvel én is elveszítettem egy babát. Csak néhány hete tudtam meg, hogy terhes vagyok – néhány hét boldogság, reménykedés, tervezgetés… és aztán jött a görcs, a fájdalom. A testi felépülés is nehéz, de hónapokig szinte semminek nem tudtam örülni. És mind a mai napig eszembe jut – nem tudom leállítani azokat a gondolatokat: milyen lett volna? Tudom, hogy sokan átmentünk ezen, mégsem beszélünk róla. A világ arra kényszerít minket, hogy másnap felálljunk, fegyelmezett arccal menjünk a dolgunkra, mintha mi sem történt volna. Pedig nem így kellene lennie. Minden édesanyának jár az együttérzés egy magzat elvesztése után” – írta a javaslatról Dobrev Klára.

 

 

A címlapképen Dobrev Klára, a DK EP-képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Fotó: MTI/Purger Tamás

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.